Divatóriás egy „háború” kereszttüzében

Pénz beszél
Az USA és Kína között dúló kereskedelmi háború a divatszakmát kifejezetten érzékenyen érinti. Az egyik piaci mamutnál, a G-III-nél a részvényárfolyam pár hét alatt majdnem a felére esett.

ZUHANÓ ÁRFOLYAMOK

A G-III név bizonyára keveseknek cseng ismerősen, pedig a világ egyik nagy divatvállalatáról van szó. A kínálatuk meglehetősen színes: az NBA és az NHL hivatalos sportruházata mellett az elegáns Calvin Klein ruhák és a Levi’s farmerek egy részét is ők gyártják. Ez a felsorolás pedig csak a jéghegy csúcsa: a G-III-hez húsznál több márka tartozik. Egy időben még az amerikai elnök lányának, Ivanka Trumpnak a ruháit is ők licencelték.

A cég gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Aron Goldfarb, a vállalatcsoport alapítója épp a húszas éveibe lépett, amikor 1944-ben deportálták. Zsidó származása miatt szüleivel és testvérével együtt a pionki munkatáborba vezényelték. „Talán te túléled” – ezek voltak az apja utolsó szavai. Neki végül sikerült megszöknie. Az egyik bátyját elkapták és kivégezték, ő viszont megmenekült. Miután a háború után letelepedett New Yorkban, úgy döntött, hogy a divatszakmában próbálja ki magát. A ruházati ipar egyébként sem állt távol tőle, elvégre gyerekként sokszor megfordult az apja cipészműhelyében. Az 1956-os alapítás után először felsőruházati cikkekkel foglalkozott. Az üzlet olyan jól ment, hogy a G-III alig húsz év alatt megkerülhetetlen szereplővé nőtte ki magát. Jellemző, hogy ők voltak az első amerikai cég, amelyik Dél-Koreából importált divatárut.

A licencelt brandeket viszont igazán az alapító fia, Morris Goldfarb kezdte el halmozni. A vezetése alatt több konkurenst is akviráltak, a nemzeti sportszövetségekkel pedig exkluzív partnerséget kötöttek.

A dizájn terén nem nagyon hisznek az önmegvalósításban – pár évvel ezelőtt erről beszélt Sammy Aaron alelnök. Ez mindent megmagyaráz. Konvencionális és tradicionális vonalakat követnek, az extravagáns ötleteket nem díjazzák. A tervezők munkáját piaci elemzések segítik. Ha bizonytalanok egy kollekció kapcsán, akkor van, hogy próbaképp az egyik új ruhát kis tételben apróbb változásokkal, több variációban is megjelentetik. Végül amelyik verziót jobban szeretik a fogyasztók, ott zöld utat kap a tömeggyártás.

Mint a divatiparban jószerével minden nagy szereplő, a G-III is feszülten követi a kínai–amerikai kereskedelmi háború alakulását. Számukra a tét igen nagy, az USA-ban a helyi ruházati termékek alig néhány százaléka készül az országon belül. A gyártók túlnyomó része a gyártást kivitte Ázsiába. Bár az utóbbi években sok cég áttelepítette az üzleteit Vietnamba, Bangladesbe és Kambodzsába, a legnevesebb brandek Kínában maradtak. A high-end divatkollekciókat ugyanis a környező országokban egyelőre nem tudják a megfelelő minőségben és darabszámban előállítani. A kereskedelmi háború miatt viszont a költségeik alaposan meglódultak, egy Kínában készült átlagos amerikai ruha ára a tavalyi 26-ról 69 dollárra nőtt. Ezzel együtt a divatcégek részvényárfolyamai rögtön a mélybe is estek. A nagy vesztesek között ott van például a GAP, a Nordstrom, az A&F és persze a G-III. Utóbbinál májusban 43-ról 25 dollárra zuhant a részvényárfolyam. Látható, hogy a befektetői oldalon nagyobb a bizonytalanság a divatcégek körül, mint mondjuk az autóipari vagy a csipgyártó vállalatoknál. Erős a félelem, hogy az eddig olcsó ruházati cikkek ára tartósan magas marad.

Ugyanakkor a tőzsdei árfolyamveszteség ellenére a G-III még a szerencsések közé tartozik. Náluk már látni az erősödés jeleit. Ez annak is köszönhető, hogy viszonylag gyorsan reagáltak az új helyzetre. Nemcsak áremeléssel, de azzal is, hogy bejelentették: csökkenteni fogják a Kínától való függőségüket.

De az elemzők ágazati szinten egyelőre nem számítanak túl nagy mozgásokra, ugyanis a piaci szereplők jelentős része még a kereskedelmi háború kellős közepén is csak a távol-keleti országban képes költséghatékonyan gyártatni, főleg a magas minőségű darabokat. A társaságok többsége nyilván eleve kivárásra játszik, hiszen arra számítanak, hogy hosszú távon csökkennek a vámok.

Mindenesetre a befektetési bankóriás, a Piper Jaffray elemzői szerint a magas vámok közvetve is komoly károkat okozhatnak a ruházati iparágnak. Ugyanis előfordulhat, hogy Kínában az emberek elkezdik bojkottálni az amerikai termékek vásárlását, ezzel pedig a divatipari cégek akár el is veszthetik az egyik legfontosabb piacukat. Az ázsiai óriás ugyanis, lassan megelőzve az Egyesült Államokat, a ruházati ágazat legnagyobb szereplőjévé válik. Jellemző, hogy az egyik neves olasz márka, az Ermenegildo Zegna már nem az USA-ban, hanem Kínában teszteli a termékeit. Az új portékáiknál csak akkor kezdik el a nemzetközi terjesztést, ha azokat a távol-keleti országban is kedvelik a fogyasztók.

 

SZÁMOK A DIVATIPAR VILÁGÁBÓL

A globális ruházati ágazat mérete – ha a cipőpiacot is beleszámítjuk – mára eléri az 1700 milliárd dollárt.

A női ruházatra az emberek 643 milliárd, a férfiruhákra 420 milliárd dollárt költenek évente. A gyerekek ruháztatása globális szinten 170 milliárd dollárba kerül.

Csak a fehérneműk értékesítéséből Európában évente mintegy 11,7 milliárd dollár folyik be az ágazati cégekhez.

Az előrejelzések szerint 2020-ra az ázsiai csendes-óceáni térség felel majd a globális ruházati piac 38 százalékáért.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink