Bankszektor
Történelmi rekordon, 13 220 forinton zárták a múlt hetet az OTP-részvények, a befektetők láthatóan örömmel fogadták a pénzintézeti csoport évi rendes közgyűléséről érkező híreket. Bár a rekordnak számító, 318,3 milliárd forintos tavalyi adózott nyereség közel ötödét érintő, részvényenként 221 forintos osztalékfelosztás megszavazása nem jelentett meglepetést, az évi rendes közgyűlés mégis tartogatott nem várt fordulatokat, emellett Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a régiós terjeszkedés további ütemezéséről is elárult részleteket.
Csányi pozíciója az OTP igazgatósága és a board élén évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor – az ő javaslatára – megkezdődött az utódlásának az előkészítése. Részvényesi közgyűlésen aligha hangzott el ennyiszer az „elvi lehetőség” kifejezés, márpedig az elnöki és a vezérigazgatói pozíció szétválasztását biztosító alapszabály-módosítást ezt többször hangoztatva és nyomatékosítva terjesztették elő, amit az OTP-tulajdonosok jóvá is hagytak. Csányi Sándor a részvényesek előtt elmondta, rövid távon nem tervezi, hogy egyik vagy másik posztjától elköszönne, jelezte viszont, hogy egyéb – többek közt a focihoz kötődő – szerepvállalásai miatt később egyiktől, de akár mindkettőtől megválna. A találgatás már hetekkel ezelőtt elindult arról, ki lehet Csányi utódja a vezérigazgatói székben, ám a kérdés most egy időre háttérbe szorulhat. Főleg azért, mert Csányi tartogatott egy meglepetést a közgyűlésre: a bank igazgatóságában hét éve dolgozó Erdei Tamást, az MKB Bank volt elnök-vezérigazgatóját nevezte ki kvázi helyettesének, amellyel az OTP-ben régóta üres posztot, az alelnökit töltötték be.
Csányi Sándor. „A terv az, hogy már az év végén meglegyen a jelenlét a 12 országban”
A befektetők megtudhattak néhány részletet a 2001-ben megkezdett és a Société Générale francia bankcsoport régiós kivonulásával felgyorsuló akvizíciós folyamatokról is. A terjeszkedési stratégiát eddig olyan országokban fogalmazták meg, ahol eddig is jelen voltak. A banknál korábban nem terveztek belépést teljesen új piacokra, de ezen változtattak, vélhetően amiatt, mert a franciák bankjai külön-külön nem voltak eladók, így az OTP olyan pénzintézeteket is megvett, vagy megvesz, amelyeknek a piacára csak később tervezte a belépést. A már a konszolidációs körbe bevont bankok alapján az OTP 2018 végén kilenc országban volt jelen, ám mivel április 3-án lezárult a Société General albán leányának az átvétele, az OTP-tagországok száma az év végére egy tucatra nőhet. A terv az, hogy már az év végén meglegyen a jelenlét a 12 országban – ezt Csányi Sándor jelentette be a múlt pénteki sajtótájékoztatón. A sorban következő hitelintézet a moldovai Mobiasbanca lesz, amelynek megvételéről már februárban megállapodtak a felek, és a tranzakció is lezárulhat hamarosan. Utóbbihoz hasonlóan új piac lehet egy (vagy két?) szlovén bank megszerzése: a szomszédos országban igyekszik biztosra menni az OTP, pályázik az állami Abankára, emellett ott is eladó a Société Générale érdekeltsége. Az akvizíciós sorozat lezárása után megpihen a régiós nagybankká gyarapodó OTP Csoport: az összeolvadások végrehajtása, fiókok bezárása, egyéb szinergiák kiaknázása és informatikai fejlesztések következnek. Három-öt éven belül viszont újabb tranzakciók következhetnek: az OTP vezére jelentős konszolidációs folyamatokra számít az európai bankpiacon, s ebben a magyar hitelintézet is részt kíván venni.
A hazai bankcsoport szempontjából a régiós terjeszkedés kulcsfontosságú, hiszen a nyereség egyre nagyobb hányada érkezik külföldről. A nem hazai leánybankok hozzájárulása a 2018-as profithoz már 38 százalékos volt, az elemzői vélemények szerint pedig távlati cél az 50 százalékos szint elérése. Ráadásul, bár mindenhol kisebb volumenben hitelez az OTP, mint Magyarországon, a külpiacok mindegyikén (Szlovákia kivételével) nagyobb nyereséggel fut a hitelnyújtás, mint itthon. Csoportszinten 4,3 százalék a különbség a betéti és a hitelkamatok mértéke között, itthon ez a szám, vagyis a nettó kamatmarzs 3 százalékra olvadt tavaly év végére.
Az idén már több mint 17 százalékkal dráguló részvényekben töretlenül bíznak az elemzők. Többségük vételre vagy tartásra szóló ajánlást fogalmaz meg, a célárak pedig egyre magasabbak. Jelenleg 15 500 forint a csúcs, amely 17,2 százalékos emelkedést vetít előre a következő 12 hónapban. A piac is vélhetően helyesen árazza a bank részvényeit, hiszen az elmúlt évi nyereség és az idei profitvárakozás alapján reális áron forognak az OTP-papírok. A jelenlegi árfolyamon – régiós összehasonlításban – nem tekinthető olcsónak a pénzintézet részvénye, de a növekedési kilátások és az eredményesség figyelembevételével nem látható túlárazottság sem.
A bejelentett akvizíciókat is beszámítva, a tavalyihoz hasonlóan az idén újra egymilliárd euró profitot érhet el a bankcsoport (amit a forint erősödése is támogathat), sőt ennél merészebb álmokat is szőhetnek az OTP-nél. Erre utal, hogy a március 1. (ekkor volt az éves eredménybeszámoló napja) után frissített elemzői várakozások alapján az idén egészen komoly nettó profitemelkedésre lehet számítani a bankcsoporttól. Az elemzői konszenzus ugyanis 360 milliárd forintos nettó nyereséget vetít előre, amely 13 százalékkal haladná meg a tavalyi rekordot. Ha így alakul, akkor gyakorlatilag az OTP Csoport naponta keresne 1 milliárd forintot, az összes adótétel, szektorális különadók levonása után. Az elemzők arra számítanak, hogy 2021-ben lehet meg a 400 milliárd forintos csúcsprofit, a nyereség emelkedésével pedig a részvényenkénti osztalékfizetés is szépen emelkedhet: az idei profit terhére 237 forint lehet a kifizetés papíronként.
A részvényárfolyam és az eredmények ismeretében nagyon úgy tűnik, hogy a lehető legjobb választ adta a kihívásokra az OTP a pénzügyi válság utáni nehéz években. A piaci torta csökkenésére (2010 után visszaesett az országban a hitelkihelyezés állománya, strukturális problémát okozva a szektorban) több választ adhattak a bankok, az OTP úgy döntött, nem csökkenti fiókhálózatát. Tavaly a hitelintézet ügyfélhitel-állománya 18 százalékkal nőtt Magyarországon, az organikus növekedés olyan lendületes, hogy hazai akvizícióra nincs is szükségük, igaz, vélhetően versenyjogi szempontból sem lenne egyszerű, ha határon belül tervezne ilyen lépést a bank.
