LENDÜLET
Sokakat meglepett, amikor a Magyar Nemzeti Bank a nyáron megemelte az idei GDP- és inflációs előrejelzését. A korábban várt 4,2-del szemben 4,4 százalékos bővülést vár az MNB, míg a várható infláció mértékét 2,5-ről 2,8 százalékra növelte. Ezzel szemben a kormány „csak 4,3 százalékos GDP-bővülésre számít.
„Felfelé mutató kockázat jelent meg a kormány, vagyis a Pénzügyminisztérium növekedési prognózisával kapcsolatosan. Most úgy tűnik, reálisabb lehet az MNB várakozása, azaz összejöhet a 4,4 százalékos gazdasági bővülés éves alapon – fejtette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki intett arra is: a kabinet a konvergenciaprogramban „folyamatosan négyszázalékos gyarapodással számol a következő évekre, amiért sokat kell majd tenni. Azzal Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is teljesen egyetért, hogy csúcsév lehet az idei, és az osztrák tulajdonban lévő hitelintézet szintén négy százalék feletti növekedési ütemmel kalkulál. A közgazdász elárulta: ők is felfelé emelték előrejelzésüket, és úgy tartják, hogy jelentős átalakuláson megy keresztül a gazdasági teljesítmény gyarapodási szerkezete. Az idén például egyértelműen a háztartások fogyasztása pörgeti a motort.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a kilátásokkal kapcsolatosan úgy gondolja, hogy a lakossági fogyasztás az elkövetkező időszakban is erős maradhat, hiszen a munkapiac továbbra is feszes, az idén még kitart a bérek jelentősebb emelkedése, s magas szinten állnak a fogyasztói bizalmi mutatók. Eközben az export bővülése is gyorsulhat valamelyest. Szalai Piroska bér- és munkaerőpiaci szakértő, a BVK elnöke azt hangsúlyozta, hogy amíg ilyen lendületesen fejlődik a gazdaság, tovább szárnyal a bérdinamika, melyet a tévhittel szemben nemcsak az állami intézkedések „táplálnak, hanem a versenyszektor is. „Az év végére összejöhet a bruttó 330 ezer forintos átlagos fizetés Magyarországon, amely 2010-ben még az álom kategóriájába tartozott. Emlékezzünk csak: nyolc évvel ezelőtt az átlagos kereset bruttó 200 ezer forint körül alakult, vagyis azóta több mint százezer forinttal emelkedtek a jövedelmek – tette hozzá a szakember, megjegyezvén azt is: a tavalyihoz hasonlóan a következő három-öt esztendőben folytatódik a keresetek átlagosnál nagyobb mértékű felzárkózása. Amennyiben fennmarad a sikeres gazdaságpolitika. Szalai Piroska a friss statisztikai adatok kapcsán kiemelte azt is: minden jel arra mutat, hogy 2018-ban is meglesz a nyolc százalék feletti, forintban mért reálkereset-emelkedés. Egyébként az OECD témával kapcsolatos, dolláralapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban nálunk várható a legnagyobb bérnövekedés. A szakértő végezetül felidézte, hogy a további bérszínvonal-felzárkózás „lelke a 2016-ban megkötött hosszú távú megállapodás a kormány és a szociális partnerek között.
SZAJLAI CSABA
