OTTHONTEREMTÉS
Kirívó regionális különbségek jönnek elő a népszerű állami támogatás felhasználásakor. Egy átlagos budapesti, V. kerületi és egy salgótarjáni használt lakóingatlan ára között például több mint tízszeres a differencia: előbbi 49,6, utóbbi 4,5 millió forintért kelt el az elmúlt másfél év középértékét nézve. Ennek oka, hogy a CSOK összege nem a kinézett ingatlan elhelyezkedésétől, csak annak típusától – új vagy használt –, valamint a gyermekek számától függ.
VIDÉKEN OLCSÓBB
Megyénként és városonként nagyon eltér, mekkora önrészt kell letennie egy családnak az otthonteremtési kedvezmény mellé Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint. A szakértő a tisztánlátás érdekében egyúttal felhívta a figyelmet a fenti összehasonlítás gyenge pontjaira. Az adóhivatal adatbázisa nem tartalmazza külön bontásban az új építésű lakások forgalmát, s mivel az eladott ingatlanok átlagos nagysága a három gyerekre szóló CSOK alapfeltételét jelentő hatvan négyzetméter körüli, így méretre külön nem szűrtek. Az összevetés emellett a megyék, régiók eltérő jövedelmi viszonyait sem veszi figyelembe. Ugyanakkor beszédes, hogy a térségi jövedelmi különbségek messze nem olyan nagyok, mint az ingatlanár-eltérések – vonta le a konklúziót az elemző.
Az átlagos ingatlanárakat és nagycsaládos (három-négy gyermekes) felállást tekintve a CSOK egy-egy használt lakás árának jellemzően a harmadát-negyedét fedezi a megyeszékhelyeken. Azonban itt is nagyok a különbségek: Salgótarjánban jár a legjobban az ember, ahol egy négygyerekes família számára a kinézett használt ingatlan átlagos vételárának a 60, háromgyerekes család részére a 48 százalékát biztosítja. Hasonló esetben Miskolcon 39, de Békéscsabán, Kaposvárott, Szekszárdon, Szolnokon, Tatabányán és Zalaegerszegen is 25-35 százalékot tudnak az igénylők a CSOK-ból kifizetni, így az állam jelentős segítséget nyújt a lakáshoz jutáshoz.
Más a helyzet a drágább nagyváro-sokban, például Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szombathelyen vagy Veszprémben, ahol a nagycsaládosok esetében a kedvezmény az átlaglakás árának a fentieknél jóval kevesebb hányadát, mindössze 13–19 százalékát adja. Budapest itt is viszi a prímet: a legdrágább részein, az I., II., XII. és V. kerületben az egygyermekes famíliáknak szimbolikus, szinte csak a foglalóra elegendő, egy-két százalékos támogatást jelent a használt ingatlanok piacán a CSOK, míg nagyobb családok esetén hat-nyolc százalékra kúszik fel az összeg. De a fővárosban sem mindenhol egyforma a piac: kevésbé felkapottabb részein a három-négy gyermeket vállalók 13–19 százalékkal számolhatnak, ami tehát megfelel egy drágább megyeszékhelyen biztosított hozzájárulásnak.
FELZÁRKÓZNAK AZ ÚJÉPÍTÉSŰEK
Ezzel egybecseng, hogy a Duna House saját adataira vonatkozó, 2018 első negyedévét vizsgáló elemzése szerint Kelet-Magyarországon a legnépszerűbb a CSOK a lakáshitelt igénylők között. Itt az ügyfelek 24,6 százaléka akar élni az állami támogatással, míg a nyugati országrészben 19,2 százalék ez az arány, Budapesten pedig csupán 11,5 százalék. A területi egyenlőtlenségek azzal magyarázhatók, hogy vidéken a kedvezőbb lakásárak miatt a CSOK a nagy részét fedezi az ingatlan árának, így a felvételi hajlandóság is nő – ezt már Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője mondta.
De mennyi is az annyi pontosan? Használt lakás esetében például az egygyermekes családok 600 ezer, a kétgyermekesek 1,43 millió, a háromgyermekesek 2,2 millió, míg a négygyermekesek 2,75 millió forint kedvezményre számíthatnak. A 2016-ban bevezetett CSOK nagyban hozzájárult a lakásépítések felfutásához: a statisztikai hivatal adatai szerint tavaly mind az igénylések száma, mind a folyósított összeg jelentősen emelkedett. Míg eleinte a használt lakások domináltak, mert nem volt elég új ingatlan, mostanra a támogatás egyre inkább eltolódik az új építésű, nagy értékű otthonok irányába. A CSOK kezd nemzetgazdasági méreteket ölteni. Ez év márciusáig 72 ezer család kérelmét fogadták be a bankok, mintegy 205 milliárd forint értékben. Az összeg érzékeltetésére elég annyi, hogy meghaladja Magyarország éves bruttó hazai termékének a fél százalékát.
