GYORSJELENTÉSEK
Szokatlanul sűrű adatdömpinggel szembesülhettek a befektetők a magyar tőzsdén: a blue chipek kibocsátói közül három is a múlt hétre időzítette első negyedéves gyorsjelentését. A kép nem is lehetne vegyesebb: a Magyar Telekom számai felemásra sikeredtek, az OTP Bank – immár sokadszorra – pozitív meglepetést szállított, míg a Richter elsőre jónak tűnő beszámolójáról hamar kiderült, a mögöttes számok kedvezőtlen folyamatokat tükröznek.
Sokak szerint túlzott mértékben heves és gyors korrekciót láthattak a befektetők pénteken a Richter piacán, az addig a hét nyerteseként, csütörtökkel bezárólag 2 százalékos pluszban álló papíroktól a gyorsjelentés napján sokan igyekeztek szabadulni. Az ajtó, mint oly sokszor, ezúttal is szűknek bizonyult, a kereskedési nap végére 6,4 százalékkal zuhantak a gyógyszergyártó papírjai. Pedig első látásra az eredménybeszámoló jobbnak tűnt az elemzői várakozásoknál: a gyógyszergyártó első negyedéves forgalma 6,7 százalékkal, 121,6 milliárd forintra emelkedett, az adózott profit pedig (éves alapon 52 százalékos növekedés után) 22 milliárd forintra gyarapodott. Az elsőre pozitívnak tűnő összképet viszont gyorsan lerontotta, hogy a társaság hagyományos készítményeinek forgalmában jelentős visszaesés mutatkozott, elsősorban a gyógyszer-szerializációval (egyedi azonosítóval kell ellátni az Oroszországban és az EU területén készülő gyógyszerek csomagolását) magyarázható gyártásikapacitás-csökkenés miatt.
Azt is kedvezőtlenül fogadta a piac, hogy a profitbővülés jó része egy Richtertől független tényezőnek volt köszönhető. Mind a bevétel, mind pedig a nyereség alakulásában nagy szerepe volt a magyar gyártó vezető originális terméke, a cariprazine hatóanyagú antipszichotikum, amit az USA-ban Vraylar néven forgalmaz az Allergan cég, javuló értékesítésének. A Richter forgalmi részesedése (royalty) az Allergantól az első negyedévben 27,3 millió dollár volt, amit ezúttal egy plusztétel majdnem megduplázott: a két cég megállapodása szerint, ha a Vraylar forgalma egy egymást követő 12 hónapos időszakban meghaladja a félmilliárd dollárt, akkor a Richter egyfajta bónuszra, úgynevezett mérföldkő-kifizetésre is jogosulttá válik. Mivel a szerződés erre vonatkozó feltétele teljesült, ezért a „szokásos” royalty mellé újabb 25,6 millió dollárt kapott a Richter a kereskedelmi partnerétől. Rossz hír viszont, hogy a Vraylar-royalty és az egyszeri „bónusz” nélkül a Richter árbevétele (euróban számolva) 5 százalékos csökkenést mutatna 2018 első negyedévéhez képest.
Az első három hónap eredményei alapján kismértékben lefelé módosította a teljes évre vonatkozó várakozásait a társaság. Alacsonyabb lehet az éves üzemieredmény-hányad: eddig az egyszeri bevételektől megtisztítva kalkulált 12 százalékos marzzsal a Richter, de most már úgy látják, ez az arány csak a Vraylar-értékesítésből származó royaltyval együtt lehet meg, a csoportszintű árbevétel 3 százalékkal nőhet, a gyógyszergyártási szegmensé pedig stagnálhat 2019 során. A január–márciusi eredmények láttán nem voltak elragadtatva az elemzők sem. Az Equilornál úgy látják, hogy pozitív eredménnyel egyedül a Vraylar szolgált, a többi területen a bevételek alakulása messze a menedzsment prognózisa alatt maradt. A KBC is azt húzta alá, hogy a tisztított profitszámok inkább csökkenést mutatnak, emellett sokat javítottak a Richter időszaki eredményén az egyszeri bevételek és a kedvező devizaárfolyamok.
A részvény árfolyamának további alakulásában nagy szerepe lehet annak, hogy az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) hogyan dönt a cariprazine-indikáció kibővítéséről. Jelenleg vizsgálják, hogy a készítmény alkalmas-e a bipoláris depresszió kezelésére is, döntésüket még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzák.
A Richter fekete péntekjén az OTP-részvények szárnyaltak, közel másfél százalékkal drágultak. Ebben fő szerepe volt, hogy a várakozásokat és a tavaly január–márciusi bázist is felülmúló profitot közölt a bankcsoport. A bankszektor különadóját, illetve az egyéb korrekciós tételeket levonva 72,6 milliárd forint az eredmény, amely 12 százalékos éves növekedést tükröz és 2,7 milliárd forinttal haladta meg az elemzői konszenzust. A szokásos magyar és szlovák bankadó, valamint az egyszeri tételek nélkül 90,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el az OTP Csoport, amely már tartalmazza a bolgár Expressbank (a pénzintézetet tavaly vásárolta meg a hazai bank bolgár leánya) 5,2 milliárd forintos nettó profitját is. Ez a tételsor 14 százalékos éves növekedést tartalmaz, amelyből 8 százalék volt az organikus bővülés és további 6 százalékot jelentett a bolgár bank integrációja. Az OTP Csoport teljes negyedéves bevétele közel 240 milliárd forintot tett ki, az egyik legfontosabb mérőszám, a nettó kamatmarzs (a betéti és a hitelkamatok különbözete) pedig 4,28 százalékra mérséklődött. Európa egyik legjobb bankjának számít az OTP a nyereségtermelés szempontjából, a saját tőkére vetített eredmény (ROE) 19,8 százalékos. A nyereség alakulásában egyre markánsabb a külföldi leánybankok szerepe. Az akvizíciók az idén folytatódtak, a bank három felvásárlást jelentett be, de ezt követően egy időre leáll a bankvásárlásokkal az OTP. Mind a három alkalommal a Société Générale leányait vásárolta meg a hazai hitelintézet, a legjelentősebb a szlovén SKB Banka akvizíciója volt. A másik két szerzemény a montenegrói és a moldovai SocGen-érdekeltség, amelyekkel az OTP tovább erősítette a regionális jelenlétét, de ezek, a szerb felvásárlással együtt, még nem jelentek meg a bank negyedéves eredményében. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató nyilatkozata alapján még Koszovóba és Észak-Macedóniába szeretnének belépni, de ezt az albán leányon keresztül valósítanák meg. Az egyedüli kérdőjel a terjeszkedések ideiglenes lezárultával kapcsolatban, hogy a szlovén Abanka privatizációs pályázatán vajon versenyben maradt-e a hazai pénzintézet.
A Magyar Telekom 4 milliárd forintos első negyedévi nettó eredményről számolt be múlt heti gyorsjelentésében. Az IFRS 16 számviteli szabvány alapján számolva ugyanakkor csupán 3,1 milliárdot ért el a cég. Az új számviteli rendszerre való átálláson kívül a végkielégítésekkel kapcsolatos kiadások és a magasabb adóráfordítások is lefelé húzták a profitot. Végkielégítésekre 3 milliárd forint ment el az első negyedévben. Az IFRS 16 számviteli szabályozás miatt a vezetékes hálózat egy részét, a cégautók és a székház lízingszerződését az idén másként kell feltüntetni a könyvekben. Ez jelentősen elmozdította az eladósodottsági mutatót is, amely a tavalyi 30,7 százalékról 2019 első negyedévének végére 39,5-re ugrott. „Mindezek figyelembevételével vizsgáljuk az új osztalékpolitika lehetőségeit, amely vélhetően még az idén az igazgatósági ülés napirendjére kerülhet” – mondta Szabó János, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese. A korábbi osztalék az eladósodottsági szint függvénye volt. „Összességében a vártnál gyengébben sikerült a gyorsjelentés, de óriási meglepetés nincs benne. A bevételek emelkedtek, bár inkább az alacsonyabb marzstartalmú szegmensekben, mint a készülékértékesítés” – mondta Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Hozzátette, hogy az új székházba költözés miatt esedékessé váló ingatlaneladások néhány milliárd forinttal növelhetik a szabad készpénzáramot, amely az első negyedévben csökkent, de ez már kalkulált része az idei, célként kitűzött 5 százalékos növekedésnek.
A Magyar Telekom menedzsmentje az idei célokat elérhetőnek tartja. A nagy rivális, a Digi mobilpiaci indulását nyárra valószínűsítik, és erre több forgatókönyvvel is készülnek, de a konkrét lépésekről a valós piaci fejlemények alapján döntenek.
Nagyobb kiadás lesz az idén a 700 megahertzes frekvenciapályázat, amely az 5G-hez lehet majd szükséges. A frekvenciatender-dokumentum tervezete nyár elején jelenhet meg. „Az 5G-szolgáltatásokra épülő üzleti modelleknek várhatóan nem a telekomszolgáltatók lesznek a legnagyobb haszonélvezői, így egyelőre komoly jövőbeni bevételnövekedéssel sem tud kalkulálni a cég. Azonban ha a társaság tovább mélyíti a rendszer-integrációs szegmensen keresztül kiépített üzleti kapcsolatait, szert tehet olyan projektekre, amelyekkel komoly értéket teremt. Ilyen lehet például hálózatépítés cégeknek, valamint applikációk fejlesztése. Annyiban változik majd az üzleti modell, hogy az 5G-t felhasználó applikációk, szolgáltatások kapcsán nem a Magyar Telekom lesz közvetlen kapcsolatban a végső felhasználóval, hanem vélhetően csak amolyan közműszolgáltató lesz, azaz azok a cégek lesznek az ügyfelei, amelyek az 5G-hez kapcsolódó szolgáltatást nyújtják” – mondta Szigetvári Dániel, az Aegon Alapkezelő elemzője.
