ÚJ TÖRVÉNY
Életbe lép augusztustól az új állattenyésztési törvény, valamint a hozzá kapcsolódó miniszteri és kormányrendeletek. Az ágazati szervezetekkel folytatott szoros egyeztetést követően megalkotott szabályozás a korábbi, 1993-as törvényt váltja fel, megfelelve az uniós jognak.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) megkeresésünkre közölte: a tenyészállat és a szaporítóanyag minősége meghatározza a termék-előállítást. Nagy hozzáadott értéket képvisel ez a szegmens az ágazaton belül, s a nemzeti kézben tartás hozzájárul szuverenitásunk megőrzéséhez.
tiltás minden fokon
Ezért a törvény legfontosabb rendelkezései közé tartozik, hogy az őshonos és veszélyeztetett állatfajták mint nem megújuló genetikai erőforrások védelme állami feladat. A szabályozás egyaránt tiltja a génmódosítást és az állatok klónozását. Emellett szigorú nyilvántartást, törzskönyvezést és a szabályok megsértése esetén erős szankciókat tartalmaz az új rendszer. A szövetség kiemelte: a részletszabályok kidolgozása s az azt követő szakmai munka dönti el, mennyire lesz sikeres az új rendelkezés, ugyanakkor régóta várt lehetőségek nyílnak meg a magyar tenyészállat-előállításban. A tenyésztésszervezés modern jogszabályi kereteinek a megteremtése önmagában ugyanakkor még kevés, a hatálybalépés utáni eredményes szakmai munkát beárnyékolhatják a piacok felett gyűlő fellegek. A világban zajló folyamatok ráadásul a legfontosabb, sok viszontagság után mára stabilizálódott ágazatokban komoly fejtörést okozhatnak.
Habár Magyarországon, illetve Kelet-Közép-Európában nincs nagy társadalmi bázisa a svéd Greta Thunberg személyében megtestesülő klímaforradalomnak, a világpiaci tendenciák hazánkat sem kerülhetik el. A svéd kislány néhány hónapja szervezett mozgalmat a klímaváltozás megfékezésére, ám a mögötte húzódó, a nemzetközi baloldalhoz köthető politikai szándék szerint ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrófát, teljes körű társadalmi és gazdasági átalakulásnak kell végbemennie a világon.
baromfihús, a népszerű
Ennek egyik fejezete a húsfogyasztás drasztikus csökkentése kellene, hogy legyen a mozgalom szerint. Ez kiemelten érinti a szarvasmarhatartókat, ugyanis az ipar károsanyag-kibocsátása mellett a mezőgazdaságot okolják a globális felmelegedésért. Habár a kérődzők által a légkörbe juttatott gázok mérséklésére számos szabadalom áll rendelkezésre, a politikai mozgalom inkább úgy véli, a fejlett világnak ötven-hetven százalékkal kevesebb húst, tejet és tojást kell fogyasztania, s leginkább az lenne az elfogadható, ha a baromfihús maradna a fő húsféle.
A MÁSZ közlése szerint részben ennek következtében Európában a következő években stagnál vagy csökken a fogyasztói kereslet a marhahús iránt. A szakmai szervezet úgy véli, kevesekhez jut el az ágazatról valós helyzetkép, pedig az intenzív állattartás környezetterhelése húsz-harminc százalékkal csökkent az utóbbi húsz évben. A jövőben ráadásul még jobb eredményeket lehet elérni, mivel a gazdák egyre több állatjóléti szempontot tudnak érvényesíteni. Hozzátették: a legeltetéses állattartás környezetvédő, szén-dioxid-megkötő, tájképmegőrző és minőségi élelmiszert előállító tevékenység, amellyel vidéki munkahelyeket tudunk megtartani.
ÁLLATJÓLÉT, DE CSAK AZ EU-BAN
Habár a szarvasmarhatartók sem örülnek a négy dél-amerikai, úgynevezett Mercosur-ország – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay – és az Európai Unió között júniusban, hosszas tárgyalások után tető alá hozott szabad kereskedelmi egyezménynek, a baromfiszegmens kimondottan tart a paktumtól. Az ágazati szereplőket képviselő Baromfi Termék Tanács (BTT) attól fél, hogy versenyhátrányba kerülnek az unió termelői, mivel a dél-amerikai országok állatjóléti szabályozása lazább, így ott költséghatékonyabb az előállítás.
A dél-amerikai dömping mellett ráadásul Ukrajnából is komoly behozatalra számít a szektor szintén olcsóbb, kisebb állatjóléti elvárások mellett előállított termékekből. Csorbai Attila, a BTT igazgatója kérdésünkre arról beszélt: az ukrán agrárbárók óriási fejlesztésekbe kezdtek, amelyeket az EU is örömmel finanszíroz. Ráadásul megtalálták azokat a kiskapukat, amelyekkel a vámszabályokban meghatározott mennyiségen felül is érkezhet baromfihús és tojás az unióba. A szakember szerint ez azért is borús jövőkép, mert az állatvédők leszámolnának a ketreces tartással, ráadásul ezek a tervek Brüsszelben sem találnak süket fülekre. Amennyiben ez megvalósulna, jelentős többletköltségekkel kellene szembesülnie az ágazatnak, miközben az afrikai sertéspestis terjedése és a madárinfluenza-járvány lecsengése kedvezően befolyásolná a szárnyaspiacot.
Jelentősen átrendeződik a világ sertéspiaca, ennek oka az afrikai sertéspestis terjedése. Az állatbetegség Kínában óriási méreteket öltött, s a védekezéssel együtt a korábbi állomány legalább negyedét vághatják le. Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke korábban a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a nagy sertéstartó nyugat-európai tagállamok termékei eltűnnek a magyar piacról, mivel a távol-keleti országba exportálnak. Ez nagy lehetőséget jelent a hazai állattartóknak, ugyanakkor a vaddisznókban már itthon is kimutatták a kórt. A védekezés jelentős összeget emészt fel, ám a magyar sertéságazat összességében profitálhat a folyamatokból.
Az állattartás szegmenseiben eltérő problémák jelentkeznek ugyan, ám abban egyetértenek a szereplők, hogy számos olyan folyamat látszik, amely nehéz helyzetbe hozhatja a gazdálkodókat. A kedvezőtlen folyamatokat pedig végső soron a fogyasztók fizethetik meg.
