Január és március vége között több mint 7100 új vállalatot alapítottak, ez tíz százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, öt százalékkal pedig az előző negyedévit az Opten céginformációs szolgáltató adatai alapján. Messze van még azonban az egyensúlyi helyzet, mivel a társaságok száma összességében csökken – a megszűnéseké még az alapításokénál is nagyobb volt. Az első három hónapban 8879 céget töröltek, ami ugyan 13 százalékkal alacsonyabb érték a tavalyinál, de hét százalékkal meghaladja az előző negyedévit. Nagy kérdés az Opten szerint, hogy a most induló alapítási hullám mennyire lesz tartós, illetve hosszú távon mennyire lesznek életképesek 2018 „újszülött” gazdasági vállalatai.
Pertics Richárd, a szolgáltató céginformációs igazgatója úgy véli, a nagy alapítási számoknál talán még érdekesebb, hogy a 2012 óta folyamatosan szigorodó cégjogi környezet, úgy tűnik, mostanra meghozta eredményét: közeledik egymáshoz az alapítási és a gazdasági trend. Hozzátette ugyanakkor, hogy két-három negyedév adataiból még nem érdemes levonni nagyon hosszú távú következtetéseket, de az elmúlt időszak bizakodásra ad okot, mivel 2017 utolsó és 2018 első három hónapjában egyaránt stabilan bővült az új társaságok száma. Ez azért is különleges, mert gyakorlatilag 2012 óta nem volt két olyan egymást követő negyedév, amikor növekedés történt volna ebben a tekintetben, mivel ekkor szigorították a cégalapítás feltételeit, ami előbb drasztikus visszaesést, majd stagnálást hozott a vállalatok létrejöttében.
Kedvező fejlemény, hogy széles bázisú a bővülés: az Opten értékelése szerint általános cégalapítási hullámról is beszélhetünk már, mivel nem csupán a csaknem egy éve töretlenül növekvő építőipar húzza fel a számokat: az utóbbi időszakban felzárkózott mellé az energetika, a közigazgatás, a vendéglátás és a logisztika is.
Területileg a szokott módon oszlanak el a frissen megalakult társaságok. Az első negyedévben az összes új cég csaknem felét Budapesten alapították, majd valamivel több mint ezer vállalkozással Pest megye jön, amelyet jóval lemaradva Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén követ. A legkevesebb vállalatot (hatvanat) Nógrádban alapították, de Békés, Tolna és Vas megyében sem érte el a százat március végéig ez az érték.
Az Opten egész évre növekvő cégalapítási számokat vár a felfutó gazdasági környezettel párhuzamosan, ugyanakkor a konszolidációs hatással együtt az idén is az előző esztendeihez hasonló mennyiségű, összesen mintegy 26 ezer társaság jöhet létre. A törlések száma várhatóan még mindig messze meghaladja majd az alapításokét, ugyanakkor tovább csökken 2017-hez képest. Az Opten szerint 35 ezer körül alakul majd a cégtörlési számláló 2018-ban.
A LAJTÁN TÚL
Folyamatosan emelkedik nyugati szomszédunkban a magyar vállalkozások száma – derül ki a külföldi befektetők ausztriai letelepedésének támogatására létrehozott kormányügynökség, az ABA – Invest in Austria adataiból. A kimutatások szerint a legtöbb határon túli beruházó, pontosabban cégalapító Németországból érkezik, míg ezen a téren a második helyezett Olaszország, majd a kelet-közép-európai régió következik. Utóbbin belül egyharmadot tesz ki a magyar cégek aránya. Elképesztő nagyságrendre ugyanakkor nem kell gondolni, mindössze két tucat projekt lehet magyar érdekeltségű. Az ABA segítségével megvalósuló külföldi projektek keretében mintegy háromezer új munkahely létesült, és a befektetési érték megközelíti a 400 millió eurót.
MAGÁRA TALÁLT AZ ÉDESIPAR
A hajdan legendás magyarországi édesiparra nehéz évek köszöntöttek a rendszerváltást követően. A privatizáció során sok külföldi nagyvállalat vásárolta meg a hazai gyárakat, emellett jelentősen növekedett az importtermékek aránya az itthoni kereskedelmi hálózatokban. Úgy tűnik a cégadatokból, hogy a szektor 2012 óta magára talált. Ezt mutatja nemcsak a működő társaságok számának emelkedése, hanem az árbevétel folyamatos bővülése is. Szintén kedvező jelenség, hogy a multinacionális vállalatok mellett egyre több a hazai kézben lévő, sikeres édességipari vállalkozás. A szektor tisztulását jelzi a cégfluktuációs mutató alakulása is. Az ágazat szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Magyar Édességgyártók Szövetsége többször felhívta a figyelmet a beruházási és innovációs támogatások fontosságára, valamint a piacon működő társaságokat elérő, fokozódó munkaerőhiányra is.
