ÚJ GAZDASÁGI TENGELY EURÓPÁBAN
Mi is a V4-es országok – Csehország, Lengyelország, Szlovákia és hazánk – gazdasági jelentősége? Egyfelől 65 milliós lélekszámú piacról beszélhetünk, másfelől pedig az elmúlt években a visegrádiak növekedése meghaladta az Európai Unió középértékét. Egészen pontosan: míg az EU átlagos bővülése 2,4 százalékos volt tavaly, addig a közép-európai országoké 4,3, ami egyértelműen a felzárkózást jelzi. A nagyobb teljesítménynek tulajdoníthatóan ezen államok gazdasági súlya is megnőtt: a kimutatások szerint az elmúlt hét évben a V4-ek produktivitása 16–24 százalék között javult, miközben az EU átlagos gyarapodása csak tízszázalékos volt. A statisztikák alapján a Németország és a visegrádi államok közötti kereskedelmi forgalom 55 százalékkal nagyobb, mint a német–francia reláció értéke. Vagyis áttevődik ide a közösség gazdasági működésének a tengelye, a közép-európaiak „az európai gazdaság gerincét adó modern német gyáripar hátországaiként jelennek meg.
A magyar álláspont az, hogy legyen globális a V4-es együttműködés. A gazdaságpolitikát a visegrádi kormányok a józan ész, a racionalitás talajára állítják, és az alacsony adókban hisznek. Közben „nagypolitikai vonalon az Európai Unióban nincs szorosabb és hatékonyabb szövetség a közép-európai országok kooperációjánál. Ráadásul a V4-nek olyan hangja van, amelyet az egész kontinensen és azon kívül is meghallanak. Ha ezen államok miniszterelnökei találkoznak, arra odafigyel az európai sajtó és a politikai elit. Fogalmazhatnánk úgy is: a V4 branddé vált. Egyébként 2004 óta összesen 260 milliárd eurót költött az EU a négy ország felzárkóztatására.
SOK A KÖZÖS PONT
Az utóbbi időben gyakran tárgyaltak a visegrádi négyek vezetői. Az intenzív ülések elsődleges mozgatórugója a migránskrízis megvitatása, illetve a kötelező kvóta elleni fellépés egyeztetése volt. A tagállamok javaslata, hogy erősítsék meg az unió külső határait, így a problémát ott szüntetnék meg, ahová annak gyökerei visszavezethetők. Emellett céljuk egy szorosabb együttműködés kialakítása Törökországgal, valamint a Nyugat-Balkán támogatásának elnyerése; pillanatnyilag ez a térség a menekültválság egyik gócpontja.
Az említett országok közelmúltjában sok a közös pont, de vajon milyen a gazdasági kooperációjuk, s milyen változások történtek ezen a területen az elmúlt két évtizedben? Erre a kérdésre keressük a választ az Akcenta CZ piaci elemzésének, külkereskedelmi adatainak segítségével. A visegrádi négyek fő céljai közé tartozik az energetikai és a védelmi együttműködés, valamint a digitális gazdaság korszerűsítése. Fontos még a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az európai integráció szociális dimenziói és az adócsalás elleni küzdelem.
A V4-ek összefogása tehát politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagyon fontos. Már az uniós tagságuk előtt létrejött közöttük egy olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amely elősegítette a kölcsönös gazdasági kooperációt.
NÉMET KÖTŐDÉS
A visegrádi államok gyorsan növekvő posztkommunista piacok, melyek jelenleg is harcolnak egy előnyös gazdasági pozíció kiépítéséért. Tipikus jellemzőik közé tartozik még az ipar jelentős részesedése a GDP-ből, valamint a szoros kötődés az EU tagjaihoz, különösen Németországhoz. A német cégeket legfőképpen a szakképzett és viszonylag olcsó munkaerő vonzza ebbe a régióba. Jogos az a felvetés is, hogy képesek-e a V4-ek felzárkózni a nyugat-európai államokhoz, kiváltképp egy olyan fejlett gazdasághoz, mint a németeké.
Csehország tipikusan export- és iparorientált. 1989 után jelentős fejlődésen ment keresztül annak köszönhetően, hogy mind földrajzilag, mind történelmileg közel áll Nyugat-Európához. 2000–14-ben a reál-GDP-je 40 százalékkal nőtt, így mára stabil és virágzó gazdasággá vált. Az említett időszakban mind szorosabb lett a gazdasági együttműködés közte és a többi V4-állam között. Nemzetközi kereskedelme a másik három tagországéval együtt 13-ról 16 százalékra bővült, ami pozitív trend. A Németországgal való kereskedelme ugyan 36-ról 29 százalékra csökkent, de még így is a legmeghatározóbb üzleti partnerének számít.
Szlovákia egykoron egy államot alkotott Csehországgal, és a gazdasági fejlődésük is nagyon hasonlóan alakult. A fő hangsúly itt is az iparon van. Két legnagyobb kereskedelmi partnere Németország és Csehország. 2000 és 2014 között az ország reál-GDP-je 70 százalékkal nőtt. 2000-ben nemzetközi áruforgalmának 24 százalékát tette ki a V4-ekkel való kereskedés. Ez 2014-re sem változott, csak az államok közti megoszlás alakult át. A kereskedelem cseh relációban visszaesett, ellenben nőtt Lengyelország és Magyarország viszonylatában. Azonban a többi visegrádi taggal való kapcsolata még mindig nem olyan jelentős, mint Németországgal történő együttműködése. Bár utóbbi már nem számít olyan meghatározó partnerének, mint 2000-ben, ugyanakkor még mindig fontos szerepet tölt be. Ezt valószínűleg az is tovább fokozza, hogy Berlin a többi V4-tagnak is jelentős szövetségese.
Magyarország exportalapú ipari gazdasága szintén szorosan kötődik Németországhoz. Talán meglepő lehet, de hazánk kevésbé kapcsolódik közgazdaságilag a balkáni államokhoz – ez leginkább azok gyenge teljesítményével magyarázható. 2000 és 2014 között az ország reál-GDP-je 29 százalékkal nőtt. Fő kereskedelmi partnere Németország, a magyar külkereskedelem mintegy negyede hozzá köthető. A V4-ekkel való áruforgalma mindhárom tagállam relációjában nőtt. Hazánk összkereskedelmének a 14 százalékát teszi ki immár a visegrádi kooperáció.
A V4-ek negyedik tagja Lengyelország. Gazdaságában szintén az ipar a meghatározó, amely a bruttó hazai termékhez 25 százalékban járul hozzá. A reál-GDP-je 2000 és 2014 között megközelítőleg 64 százalékkal gyarapodott. Szintén bővült a V4-ekkel folytatott kereskedelme, a 2000-ben mért 6,4-ről 2014-re 9,1 százalékra nőtt. A Németországgal való árucsere ugyan visszaesett 24 százalékra, de még így is jelentős.
ERŐSÖDŐ ÖSSZEFOGÁS
A fenti mutatók alapján nyilvánvaló, hogy nő a visegrádi országok közötti gazdasági együttműködés. A legnagyobb külkereskedelmi partner azonban továbbra is Németország, hiszen Európa gazdasági nagyhatalmaként jelentős befolyása van a V4-ek export-importjára. A visegrádiaknak a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy jobban diverzifikálják a kereskedelmi kapcsolataikat, és ne függjenek ennyire Nyugat-Európától. Az egymás közti kapcsolatok erősítésével vagy egyéb új kereskedelmi viszonylat kiépítésével is csak ideiglenesen tudnának korrigálni egy esetleges német visszaesést.
A PARTNERSÉG FOKOZÁSA
A globális versenyben Európának új iparpolitikára van szüksége, amely erősíti az innovációs kapacitásokat, előmozdítja az új technológiák gyorsabb bevezetését és ösztönzi a vállalkozói szellemet, biztosítva ezzel, hogy a V4-régió továbbra is az EU növekedési motorja maradjon – ezt akkor rögzítették az érintett országok, mikor is Budapesten tavasszal aláírták az együttműködési szándéknyilatkozatot. Utóbbi magában foglalja a gyártási-kereskedelmi kapcsolatok közös platformon történő felállításának lehetséges megoldásait. Kitértek az új tendenciákra és trendekre, a digitális technológiákra, az Ipar 4.0 és a robotizáció terjedésére is, amelyek folyamatos rugalmasságot igényelnek európai és globális szinten. Import-körkép:
KÖZÉP-EURÓPA VEZET
A Prognos elemzése szerint a Németországgal szomszédos kisebb nyugati államok mellett leginkább a kelet-közép-európai országok fonódtak össze a német gazdasággal, és legfőképpen további megmunkálást igénylő, úgynevezett köztes termékekkel és beruházási javakkal szolgálnak.
Egy másik elemzés szerint, amely annak alapján készült el, hogy mekkora a Németországba irányuló export aránya az egyes EU-tagállamok teljes kivitelében, Csehország áll az első helyen 30 százalékon felüli aránnyal, Magyarország pedig a harmadik, több mint 25 százalékkal. Az első tízbe Lengyelország, Szlovákia, Románia és Szlovénia is bekerült.
A Németországba irányuló exporttal megtermelt úgynevezett bruttó hozzáadott értéknek a teljes bruttó hozzáadott értékben képviselt aránya alapján összeállított rangsort is Csehország vezeti 8 százalék feletti aránnyal. A második Szlovákia, a harmadik Hollandia, majd Ausztria következik, és az ötödik helyen Magyarország áll, 6 százalékot megközelítő aránnyal.
A Németországba irányuló export révén biztosított munkahelyek száma alapján készült rangsort Lengyelország vezeti 890 ezer foglalkoztatottal. A második Csehország 500 ezer, a harmadik Hollandia 480 ezer állással. Magyarország a kilencedik, mintegy 230 ezer munkahellyel.
