„Semmi kétségem afelől, hogy Bulgária lesz a következő ország, ahol bevezetik az eurót” – mondta a gazdasági és pénzügyekért felelős biztos Szófiában, az uniós pénzügyminiszterek találkozóján. Hozzátette azt is: nem szabad előrerohanni, hideg fejjel kell dolgozni a csatlakozási feltételek teljesítésén. Pierre Moscovici szerint fontos, hogy a közös fizetőeszköz bevezetése ne egy sokk legyen a bolgár gazdaság számára, hanem eszköz a nyugat-európai országok fejlettségi szintjéhez történő még gyorsabb felzárkózáshoz.
Bulgária ugyanis nem tagja a schengeni övezetnek, egy főre jutó GDP-je pedig alig éri el az EU-átlag felét – a politikai akarat azonban várhatóan felülírja a fejlettségbeli elmaradást és a híresen nagy korrupciós kockázat jelentette bizonytalanságot is. Komollyá teszi a csatlakozási szándékot, hogy a balkáni ország könnyedén teljesíti az euró bevezetésének egyéb kritériumait: költségvetése többletes, rendkívül alacsony az államadósság szintje, valamint kordában tartják az inflációt.
A bolgár kormány eltökéltségét bizonyítja, hogy ugyanezen a tanácskozáson a miniszterelnök bejelentette: egy éven belül be szeretnének lépni az euró előszobájának tekintett ERM II. árfolyamrendszerbe. Igaz, januárban ezt még ez év júniusára ígérték. A leva „stabilitási tesztje” két esztendeig tart az uniós devizára való áttérés előtt, amely időszak alatt egy meghatározott árfolyamsávon belül kell mozognia. Ez várhatóan nem okoz gondot, hiszen a bolgár valuta az euró 1999-es bevezetése óta együtt mozog a közös pénzzel. Ha tehát valóban egy éven belül sikerül belépnie Bulgáriának az árfolyamrendszerbe, legkorábban 2021-ben cserélheti le a levát euróra.
Míg más tagállamok, köztük Magyarország és Csehország inkább húzódoznak, a bolgár lelkesedést nagyban táplálja az euró iránt, hogy az önmaga megújításán gőzerővel dolgozó Európai Unió különböző ösztönzőkkel, elsősorban a pénzcseréhez szükséges reformokhoz ígért pluszforrásokkal segítheti a közös valuta bevezetésén gondolkozó országokat.
Kényes pont azonban a bankunióhoz való csatlakozás kérdése, mert azzal jár, hogy a bolgár jegybanktól az EKB-hoz kerül a délkelet-európai ország legnagyobb hitelezői feletti felügyeleti jogok egy része. Elvileg nem kötelező csatlakozni a bankunióhoz az euró bevezetése előtt, azonban szakértők szerint a befektetők megnyugtatására megéri megtenni, mivel az európai szintű felügyelet pluszgaranciát jelent az esetleges bankválságok megelőzésében és kezelésében is. Szófia érthető módon tart attól, hogy a felügyeleti jogok nagy részének országon kívül helyezése jelentősen csökkenti befolyását a monetáris politika alakítása terén – így külön is kezeli az euróövezetbe és a bankunióba történő belépést. A bolgár jegybank elnöke úgy véli, „nem opció” az ország számára belépni a bankunióba az euró bevezetése előtt, ezzel ugyanis nem nyerne sokat: sem az övezetet érintő döntéshozatali folyamatoknak nem lehetne részese, sem támogatást nem kaphatna bankjai feltőkésítésére szükség esetén.
Borítófotó: Szófiai „fakereszt-gyakorlat” vízkereszt napján. Aki kapja, marja: mint az eurót
