KRÍZIS
Világgazdasági válságok általában tíz-húsz évente kitörnek: ráutaló jelekből lehet következtetni arra, hogy küszöbön az újabb krízis. A legutóbbi, 2008-ban kipattant globális krach Magyarországot legyengült pénzügyi helyzetben találta, technikai értelemben össze is jött az államcsőd, miután nem vásárolták az állampapírjainkat.
Ha nincs az IMF–EU–Világbank azonnali gigahitele – forintban számolva 6000 milliárdot tett ki a kölcsönkeret –, hazánk lett volna az első „bedőlő uniós tagállam. Az okok közismertek: a korábbi kormányok elhibázott gazdaságpolitikai manőverei, melyeknek tulajdoníthatón elszállt a költségvetési hiány s így az államadósság is. Mindezt persze reálgazdasági folyamatok is követték: Magyarország a rendszerváltás környéki recessziós szintet érte el 2009-ben.
ÓVATOSSÁG, TARTALÉKOLÁS
Bár farkasért nem kiáltunk, de az eurózóna stabilitási kockázatai, egyes államok politikai instabilitása, illetve az amerikai vámintézkedések miatt nekünk is óvatosnak kell lennünk. Orbán Viktor miniszterelnök a témakörben úgy nyilatkozott, hogy a működést tekintve a 2019-es egy „nullás költségvetés lesz, vagyis az állam annyit költ a működésére, mint amennyit „beszed. Igaz, a GDP-hez képest 1,8 százalékos államháztartási hiánnyal tervez a kabinet, de ez a kormányfő szavai szerint a jövőbeli beruházásokra vonatkozik majd. A miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy masszív legyen a központi büdzsé. Előfordulhat ugyanis, hogy gazdasági válság jön, s ha ez lesz, akkor ne legyen szükség megszorításokra. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „felhők gyülekeznek az égen, miután kereskedelmi háború bontakozik ki a világban, az Egyesült Államok az Európai Unióval szemben is nyitott egy ilyen frontot.
Legutóbbi számunkban írtunk arról, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte: a deficit lefaragását és a tartalékok megerősítését jelenti a feszesebb költségvetési politika. A hiánycél ugyan a friss bejelentés szerint nem változik, de a tartalékok növelése szakértői vélekedések alapján kiadáscsökkentést jelent.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az első kormányinfón bejelentette, hogy a kormány az euróövezeti, valamint egyéb gazdasági kockázatok miatt óvatosságból 50 százalékkal megemeli a jövő évi büdzsé általános tartalékát, hogy szükség esetén ehhez nyúlva növelhesse gazdaságpolitikai mozgásterét. Elméletileg július 20-án el is fogadhatják a 2019-es költségvetésről szóló jogszabályt.
Miként is „várja Magyarország a válságot? Ahogy fentebb jeleztük, pénzügyi-gazdasági szempontból nem vagyunk olyan sérülékeny pozícióban, mint 2008-ban, ezért a tőkepiaci turbulencia elsősorban nem súlyos pénzügyi stabilitási problémákat hoz, ugyanakkor a növekedési kilátásainkat beárnyékolhatja, tekintettel hazánk külgazdasági kitettségére.
LÉGY POZITÍV!
Szakértői vélekedések alapján a kormány jól reagált a helyzetre a feszes költségvetési gazdálkodás bejelentésével, valamint az adósságráta további csökkentésével. Amennyiben ugyanis a világgazdaság tényleg meginog, szükség lehet majd a költségvetési költekezés élénkítő szerepére. Ez pedig csak megfelelően fegyelmezett államháztartási pozícióból lehetséges. Bánfi Tamás, a Corvinus egyetemi tanára szerint annyi biztos: válság lesz, de nem tudni, hogy mikor és milyen méretű.
„A világgazdasági növekedés az idén meghaladja a tavalyit, az üzleti ciklus pedig a csúcspontján van Európában. Előretekintve viszont biztosan nem tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy előbb-utóbb eljön az ideje annak, amikor erről a csúcsról lejtőre kerül a külső gazdasági környezet. Lehet, hogy ez már az év második felében eljön, lehet, hogy csak néhány esztendő múlva. Megeshet, hogy csupán lelassul a gazdaság bővülésének üteme, de nincs kizárva, hogy ismét jön egy krízis. A mainstream közgazdasági logika tanácsa az anticiklikus gazdaságpolitika: vagyis a jó időkben a tartalékolás a rossz időkre – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint ha a magyar kormány egy árnyalattal közelebb lép ehhez a gazdaságpolitikához, az minden bizonnyal segít abban, hogy a majdani romló külső környezetben mérsékelni tudja a kedvezőtlen hatásokat. „A jövő évi büdzsétervek ebben az irányban történő gondolkodásról árulkodnak. Ez pedig pozitív – tette hozzá a közgazdász.
BAJOK KÉT IRÁNYBÓL
A válságot jövendölő elemzők leginkább az inflációs veszélytől tartanak. Donald Trump, az USA elnöke egy már amúgy is érett növekedési fázisban lévő gazdaságot pörgetne fel még jobban. Ez többletkeresletet teremt, ami inflációs hatású. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve eddig óvatos kamatpolitikát folytatott. A bővülés és a feszes munkaerőpiac eddig nem jelentett komoly inflációs veszélyt. Abban az esetben azonban, ha a Fed drasztikusabb monetáris szigorításra kényszerül, fennáll a veszélye annak, hogy megfojtja a gazdasági növekedést. Erre a pénzpiacok válságreakciókat adhatnak, és máris kész a jól fejlett, tankönyvi krízis. A bajok két irányból jöhetnek. Egyrészt az amerikai vállalatok a nulla közeli kamatszinten, a pénzbőség állapotában hihetetlenül olcsón jutottak hitelhez. Ha megdrágulnak a törlesztőrészletek, rengeteg olyan cég lehet, amely nem lesz képes ezeket kigazdálkodni – beindulhat a csődhullám. A másik csapás a pénzpiacok felől érkezhet. A Fed gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programja sok ezer milliárd dollárt pumpált a piacokra. Ezek egy része tőzsdei eszközökbe, részvényekbe, kötvényekbe, más része például az ingatlanszektorba áramlott. Sokan vélik úgy, hogy eszközárbuborékok alakultak ki, irreálisan magasra nyomta az árakat az olcsó, bőséges likviditás. Ha romlanak a gazdaság bővülési kilátásai, könnyen jöhet egy nagyobb korrekció, és innen kezdve már csak mérték kérdése, hogy az áresés mikor fordul át pánikba.
