MASTERPLAST
Múlt héten jelentősen megemelte a Masterplast-részvényekre vonatkozó 12 havi célárát az MKB. Fontos rögzíteni, hogy az elemzés a BÉT piacfejlesztési programja keretében készült, bár a kincstári optimizmust mégis nehéz tetten érni, mert a papírról nem készülnek rendszeresen független elemzések. Így nincs mihez viszonyítani Rácz Balázs elemző véleményét. A szakértő szerint jelentős felértékelődési potenciál van a 700 forint közelében jegyzett papírban. Korábban az MKB 805 forintos célárat tűzött ki, amit most 874 forintra emeltek, azaz több mint 20 százalékos felértékelődéssel számolnak. És természetesen a vétel az ajánlás a sárszentmihályi központú, elsősorban homlokzati szigetelőanyagokat gyártó, de a tetőfedésben és a csomagolóanyag-iparágban is érdekelt cég papírjaira.
szigorodó előírások
Az MKB-elemzés a Masterplast idei első negyedéves jelentésére épít. Már az első három hónapban, a szezonálisan leggyengébb negyedévben, 19 százalékkal bővült az árbevétel, s további emelkedést prognosztizálnak az idén. Amennyiben ez megvalósul, akkor a diszkontált cash-flow modell szerint a tavaly elért 97,3 millió eurós csoportszintű árbevételt 9,5 százalékkal múlhatják felül. Az MKB várakozása szerint az üzemi eredmény, vagyis az EBIT marzsa annak ellenére 4,8 százalék körül stabilizálódhat, hogy jövőre már csak 3,25, az azt követő két esztendőben pedig legfeljebb 1 százalékos árbevétel-növekedés remélhető. Optimizmusra adhat okot, hogy nálunk is szigorodnak az energetikai és hőszigetelési előírások. Az elmúlt öt évben duplájára nőtt a hőszigetelő anyagok átlagos vastagsága, s ha a nyugat-európai szabványokat tekintjük mérvadónak, akkor az anyagvastagság további 50 százalékkal nőhet. De derűlátásra adhatnak okot a külpiaci tendenciák is. Tartósan erős maradhat az olaszországi piaci jelenlét, valamint bővülhet a német értékesítés. Emellett számolni lehet a horvátországi turisztikai beruházásokkal, illetve az elavult romániai lakásállomány szigetelőanyag-igényével is. Továbbá az ukrán piac is ígéretesnek látszik. Az elemzés árnyoldala a hazai építőipari vállalkozások szerződésállományának trendszerű csökkenése, valamint az ágazatot egyre jobban sújtó munkaerőhiány.
Visszatekintve az látható, hogy mivel a sárszentmihályi központú cég fő profilját az építőipari szigetelőanyagok adják, és ezért működése az építőipari tendenciákhoz kötődik, a várakozások évek óta az építőipari fellendüléshez kötődnek. A társaság rendre szép számokat mutat a bevétel soron, ám ehhez általában a költségek is felzárkóznak. Nagyobb gond, hogy az eredmények már a nagy fellendülés idején sem voltak átütők. Miközben szinte felrobbant a hazai piac, a Masterplast csak csendesen növögetett. Mindig ott lebegett a befektetési sztori, de végül elmaradt a nagy durranás. Mindezt az elemzők általában azzal magyarázták, hogy a társaság termékeit jellemzően a beruházások késői fázisában építik be. Az idei az utolsó esztendő, amikor a papír még beválthatja az elmúlt évek ígéreteit. A tavalyi 10 százalékos növekedést az idén még megközelítheti, ám jövőre valószínűleg leszálló ágba kerül az ágazat.
bejött a terv
Az építőipari lassulás egyébként annyira azért nem lehet meglepő, hiszen már az MKB 2017-ben publikált diszkontált cash-flow modellje is ezzel számolt 2020-tól. Érdemes visszatekinteni erre az elemzésre, amit Kuti Ákos vezető elemző jegyzett. Akkoriban némi meglepetést keltett, hogy vételre ajánlotta az éppen 600 forint közelében mozgó kispapírt, 720 forintos fair értékkel és 775 forintos célárfolyammal egyéves horizonton. A sztori nem állt túl erős lábakon, hiszen még Szerbia közeli EU-tagsága is az optimizmusra okot adó szempontok között szerepelt, mondván, így a társaság szabadkai üzeme az unión belülre kerülne. Mindenesetre az akkori árszinthez képest a mai kurzus 20 százalékos emelkedést jelent másfél év alatt. Tavaly részvényenként kifizettek 12 forint osztalékot, ami további 2 százalékot jelent. Összességében tehát nem volt annyira rossz ez a kereskedési ötlet, ha mondjuk az állampapírpiaci hozamokkal vetjük össze, ám köszönő viszonyban sincs a hazai kispapírrali élmezőnyével. Az elmúlt másfél évben például az OTT-One árfolyama a négyszeresére emelkedett, a SET Group a hatszorosára, a 4IG a hússzorosára, hogy csak néhány kiragadott példát említsünk.
„TISZTES” KIFIZETÉS
A sztorinak talán az osztalék adhat majd némi lendületet. A tavalyi eredmény után ugyanis már részvényenként 34 forintot fizetnek, és ez közel 5 százalékos hozamnak felel meg. Jövőre pedig 44 forintos kifizetést prognosztizál a menedzsment, amiből a mostani árfolyamon 6-7 százalékos osztalékhozam adódna, s ezzel a Masterplast a BÉT olyan ígéretes osztalékpapírjai közé emelkedne, mint az ANY Biztonsági Nyomda, a Zwack és a Duna House. Az MKB mostani célárának megvalósulása esetén pedig stabilizálódna az 5 százalékos osztalékhozam, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben igazán tisztes kifizetésnek tekinthető.
ÍGÉRETES BEFEKTETÉS
A társaság nem kényeztette hírekkel a befektetőit az elmúlt hónapokban. Kivételt képez, hogy június elején 24 százalékos tulajdonrészt szerzett a T-Cell Plasztikban, amelynek fő tevékenysége a polisztirolgyártás. Magyarországon két üzemben – Hajdúszoboszlón és Zalaegerszegen – évi 300 ezer köbméter EPS előállítására képesek. A T-Cell Plasztik további tulajdonosai, 38-38 százalékos tulajdonrésszel, Sinkó Zsolt és dr. Lakatos Marcell pénzügyi befektetők.
SEGÍTHET A CSOK
Az idei első negyedévben a kiadott újlakás-építési engedélyek alapján építendő otthonok országos száma két százalékkal csökkent, míg a községekben közel másfélszeresére emelkedett. A használatba vett lakások száma 8 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi év első negyedében. A következő időszakra az építőipari várakozások továbbra is kifejezetten pozitívak, bár az év végével lezáruló áfakedvezmény visszavonása hatással lesz az új beruházások indítására, míg a nyáron induló kibővített CSOK sok lehetőséget hozhat a felújítási piacon.
