Nehéz úgy közlekedni a városban, hogy ne ütközzön egy vagy több építkezésbe az ember: családi házak, lakóparkok nőnek ki a földből, az egyre kapósabb irodaházakról nem is beszélve, de számtalan közúti és vasúti beruházás is zajlik az országban. A felfutást az építőipari cégek számának meredek növekedése is alátámasztja: tavaly négyezer vállalat jött létre, ami hatéves rekord, és az azt megelőző évi alapítások számát is 28 százalékkal meghaladja az Opten céginformációs szolgáltató adatai alapján. A jövő azonban nem teljes standard, hiszen a mintegy ötvenezer társaságot foglalkoztató hazai építőipar mindig is érzékenyen reagált a gazdaság teljesítményének a hullámzásaira.
JÓ AZ IRÁNY
Az Opten úgy véli: a mostani növekedés mutatja, hogy jó irányba halad a gazdaság, másrészt veszélyt is jelez, hiszen a lendület majdani kifulladása újra tömeges felszámolási arányt vetít előre. Az ágazat 2017-es felfutásával párhuzamosan meredeken növekedtek az ingatlan-, valamint az építőanyagárak és a munkadíjak is, de vélhetőleg ez a lendület hosszú távon nem marad meg a céginformációs szolgáltató szerint. Erre a kormány is számít, ezért a kö-zel-múltban elindított egy húszmilliárd forintos fejlesztési programot a magyar építőipari kis- és középvállalkozásoknak. Az egyelőre 20–249 munkavállalót foglalkoztató ágazati cégeknek szóló projektben gépberuházásra, technológiafejlesztésre és kapacitásbővítésre lehet pályázni. A kabinet attól sem zárkózik el, hogy kitolják az ötszázalékos, kedvezményes áfa igénybevételének 2019. december 31-ig megszabott határidejét. „Ha a folyamatos egyeztetések során a szektor szereplői erre szakmai javaslatot tesznek, azt a kormány megvizsgálja” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még tavaly novemberben.
Hiába a nagy cégalapítási kedv, az ágazat nem szabadult meg egy csapásra korábbi problémáitól. Az Opten adatai szerint a múlt évben több mint négyezer cég szűnt meg az építőiparban, ez a szám még az alapításokénál is nagyobb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden tizenkettedik vállalat lehúzza a rolót egy esztendőn belül. Az ilyen nagyarányú cserélődés pedig nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak.
FIZETNI TUDNI KELL
A vállalkozások jelentős része fizetési problémákkal küzd: csaknem hétezer cég ellen indítottak végrehajtási eljárást egy év alatt. Szerencsére azért sok tekintetben fejlődött is a szektor az elmúlt tíz esztendőben: tavaly például harminc százalék körül volt a megszüntetésre irányuló eljárások aránya. Ez az érték még mindig rendkívül nagy önmagában és a többi ágazathoz képest is, de sokkal jobb, mint a 2000-es évek környékén volt, amikor hetven-nyolcvan százalék körül alakult a mutató.
Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója szerint egyértelmű, hogy az építőiparnak stabilitás szempontjából még lenne hova fejlődnie. A szürkezóna várhatóan az idén is tovább zsugorodik, miután számos jogszabály lépett és lép életbe, amivel a jogalkotók a stabilitás elősegítésére törekszenek. A csődtörvény és az adótörvények változásai tovább finomítják majd a vállalkozók felelősségi körére és felelősségre vonhatóságára vonatkozó szabályokat, valamint korlátozni fogják a visszaélési lehetőségeket. Ezek együttes hatásai vélhetőleg elősegítik majd az ágazat fehéredését. Ugyanakkor jogszabályokkal nehéz lesz féken tartani ötvenezer építőipari vállalkozást. Hosszú távon az üzleti etika fejlődésére és a tőkeerősség növekedésére is szükség lesz az ágazat teljes stabilitásához az Opten szakértői szerint.
LENDÜLETBEN
A dinamika kitartását vetítik előre a statisztikai hivatal legfrissebb, az ágazat tavaly novemberi helyzetéről kiadott adatai is. Ezek alapján folytatódott az építőipari termelés volumenének, azon belül is az épületek kivitelezésének gyors növekedése az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest: a felfutás több mint harmincszázalékos volt. Csökkenésbe válthat azonban az újlakás-építési engedélyek száma a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója szerint. Ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. de-cem-ber 31. előtt át tudják adni, elkerülve a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos kulcs árnövelő hatását. Ez a felfokozott tempó paradox módon a költségek és az árak emelkedésének irányába hat. Amennyiben 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor „kemény földet érését” eredményezi majd – vélte a szakértő. Az idén több mint húszezer új otthon épülhet, beleszámolva a nagyobb projektek állományát, illetve a saját lakhatásra kivitelezett ingatlanokat – mondja Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elképzelhető, hogy a 2017-es év a 2015-ös csúcshoz hasonló eredménnyel zárult, vagy akár meg is haladta azt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy 2015-ben lényegében az állami és európai uniós forrásból indult fejlesztések húzták az építőipart, míg tavaly a privát beruházások, ezen belül is a lakásépítések nagyban hozzájárultak a bővüléshez.
CÉGFLUKTUÁCIÓ
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított vállalatok számát viszonyítja a ciklus elején rendben működőkéhez) 2017-es évre vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 16-17 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált intervallum alatt az Opten – CFI Veszprémben, Zalában és Győr-Moson-Sopronban érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legnagyobb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg produkálta.
