Átrajzolta a térképet a MÁP Plusz

Pénz beszél
Egyetlen hónap alatt közel 140 milliárd forinttal apadt a befektetési alapok vagyona, ami nagyrészt az új szuperállampapír megjelenésével magyarázható. A betétekből is több mint kétszázmilliárdot csoportosított át a lakosság.

Érezhető átrendeződést hozott a június a lakossági megtakarításoknál, miután a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Plusz megmozgatta az egyéb megtakarítások piacait is – derül ki az elmúlt időszakban nyilvánosságra hozott statisztikai adatokból.

Ami a befektetési alapokat illeti, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint júniusban 2,2 százalékkal – 137 milliárd forinttal – apadt a konstrukciókban kezelt vagyon. Az igen látványos mértékű csökkenés annak ellenére következett be, hogy a Bamosz-tag szolgáltatók összesen 42,3 milliárdos hozamot értek el az alapoknál. A tőkemozgások egyenlege így több mint 179 milliárd forintos mínuszt mutatott, ez egy hónapos időtávon finoman szólva sem megszokott. Természetesen a tőkekivonást nem lehet teljes egészében a MÁP Plusz megjelenésének tulajdonítani, de nyilvánvaló, hogy az átcsoportosításokban meghatározó szerep juthatott az új állampapírnak.

A Bamosz júniusi statisztikái szerint a legnagyobb mozgás a kötvényalapoknál történt a hatodik hónapban, itt összességében 71,2 milliárdos tőkekivonásra került sor. Érzékenyen érintette az új állampapír megjelenése az utóbbi időszak slágertermékének számító ingatlanalapokat is, amelyeknél 48,2 milliárdos mínusz jelentkezett, de a vegyes alapoknál és az alapok alapjainál is több mint 30 milliárd forintos tőkekivonást mutatott az egyenleg. Figyelemre méltó emellett, hogy pozitív tőkemozgást csak három, a piacon nem meghatározó alaptípusnál mutatott ki a szervezet: a tőkevédett, az árupiaci és a zárt körű konstrukciókba érkezett valamivel több pénz, mint amennyi távozott.

A júniusban elért hozamok alapján egyébként a részvényalapok és az abszolút hozamú konstrukciók teljesítettek az átlagnál jobban, hiszen mindkét alaptípusnál 11 milliárd forint feletti pluszt sikerült elérni. Jól teljesítettek emellett az alapok alapja konstrukciók és a vegyes alapok is: előbbieknél 9, utóbbiaknál pedig majdnem tízmilliárdos volt az elért hozam.

A júniusi tőkekivonások nyomán éves alapon is csökkent a Bamosz tagjainál kezelt vagyon: 2019 első fél évének végén 6213,5 milliárd forintot ért el, hozzávetőleg 50 milliárddal – 0,8 százalékkal – kevesebbet az egy esztendővel korábbinál. 

A szövetség adataival összhangban állnak a Magyar Nemzeti Bank első féléves statisztikái is. Az MNB számai szerint – amelyek az összes piaci szereplő adatszolgáltatásain alapulnak – június végén 6656,8 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban a szolgáltatók, ami 125 milliárd forintos – 1,8 százalékos – csökkenés májushoz képest. Figyelemre méltó – ám egyáltalán nem meglepő –, hogy a jegybank adatai alapján egyértelműen a háztartások tranzakciói okolhatók a befektetési alapokban kezelt pénzmennyiség csökkenéséért. A kisbefektetők ugyanis júniusban 3732,7 milliárd forintot tartottak befektetési jegyekben, ami egyetlen hónap alatt 120 milliárdos – 3,1 százalékos – visszaesés. 

Az MNB számai szerint érdekesen alakult júniusban a lakossági betétek piaca is a MÁP Plusz megjelenése nyomán, hiszen itt – az elmúlt évek szinte folyamatos emelkedését követően – egy hónap alatt 225,1 milliárd forinttal esett vissza a kimutatott mennyiség, és 8665,8 milliárdot tett ki. Éves alapon vizsgálva az állományt ugyanakkor még mindig stabil a növekedés a lakossági betéteknél: 2018 első fél évének végén még 8040,6 milliárd forintot ért el a mennyiségük, ez 7,8 százalékkal kisebb az ez év júniusinál.

A lakossági megtakarítások szerkezete szempontjából ugyanakkor feltétlenül biztató, hogy az új állampapírba vándorló pénzek legnagyobb része a látra szóló és folyószámlabetétekből származott. Ezek állománya egyetlen hónap alatt csaknem 180 milliárd forinttal, 6183,6 milliárdra csökkent, ez 2,8 százalékos zsugorodás. Jóval kisebb mértékű, de érezhető csökkenést mutatnak az MNB statisztikái az éven belüli futamidőre lekötött lakossági betéteknél is: itt májusról júniusra 47,4 milliárd forinttal esett vissza a kimutatott állomány.

A látra szóló és folyószámlabetétek állományának a csökkenése ugyanakkor már igencsak ráfért a piacra: az alacsony kamatkörnyezet nyomán ez év elejére már jócskán hetven százalék fölé emelkedett az arányuk, miközben az éven belüli futamidőre lekötött konstrukcióké húsz százalék alá csökkent. A júniusi pénzmozgások persze még mindig nem hoztak drasztikus változást, hiszen a folyószámlákon lekötés nélkül tartott betétek aránya továbbra is 71 százalék felett mozgott, miközben az éven belüli futamidőre lekötött pénzeké 16 százalék alá csúszott. Az éven túli futamidőre elhelyezett betétek aránya 12,7 százalék a lakosságnál az MNB adatai szerint, amelynek a túlnyomó többségét a két esztendőnél hosszabb lejáratú konstrukciók adják. Érdekes ugyanakkor, hogy a devizabetétek piacát egyáltalán nem mozgatta meg az új állampapír megjelenése: ezek állománya 1196,4 milliárd forintot ért el június végén, bő hatmilliárddal többet az egy hónappal korábbinál.