Alábecsüli a pénzpiac Magyarországot

Pénz beszél
A Morgan Stanley szerint a befektetők alábecsülik a Magyarországban rejlő lehetőségeket, miközben túlbecsülik a növekedési potenciált Szlovákia és Csehország esetében.

Alapos elemzést készített a Morgan Stanley a kelet-közép-európai térség (CEE) makrogazdasági folyamatairól, amelyben a globális pénzügyi szolgáltató szakértői külön kitértek a bankszektorra is. Utóbbi lényege, hogy az OTP gyakorlatilag „mindent visz”. Olyannyira, hogy a Morgan Stanley optimista azoknak az országoknak a várható makrogazdasági pályájával kapcsolatban, amelyekben ott van a legnagyobb magyarországi hitelintézet. 

Az összefoglaló főbb megállapításai az alábbiak: a feltörekvő piacok – idesorolják a pénzügyi szakértők a kelet-közép-európai régiót – nyomás alatt állnak, de a feltörekvőkön belül jelentős különbségek vannak, például a magyar, cseh, román, lengyel, valamint a török, dél-afrikai piac között. 

Olyannyira, hogy térségük az „ellenállóbb” szegmensbe tartozik, s a külső adósság miatti sérülékenységgel kapcsolatos aggodalmak eltúlzottak. Fontos „tétel” a Morgan Stanley részéről, hogy a befektetők alábecsülik a Magyarországban rejlő lehetőségeket, miközben túlbecsülik a növekedési potenciált Szlovákia és Csehország esetében! Bár a globális pénzügyi szolgáltató anyagában kitér arra is, hogy hazánkban és Lengyelországban 2019-ben a jelenlegihez képest mérséklődhet a gazdasági bővülés, Romániában, Csehországban és Szlovákiában pedig már látszanak is a lassulás jelei, az idén és még jövőre is trend feletti lesz a növekedés ezekben az államokban. 

Visszatérve a külső adósság miatti aggodalmakra, a makroközgazdászok külön hangsúlyozzák: ezt a kockázatot a befektetők túlértékelik, tekintettel arra, hogy a szóban forgó tartozást érdemes megtisztítani a vállalatcsoporton belüli hitelektől is. Amennyiben így állna össze a képlet, akkor a magyar mutató 106-ról hatvan százalék közelébe esne vissza. 

A szakértők úgy tartják, nem is ez a legfontosabb kockázat, ennél lényegesebb a kamatszint alakulása, az eurózóna lassulása, valamint az olasz rizikófaktor. Ugyanakkor az amerikai–európai autóvámok alakulására érdemes koncentrálni, mivel ha a tengerentúlon masszív vámokat vetnének ki a gépkocsiexportra, az „nagyon fájna”. 

Az elemzés számunkra szintén kedvező kicsengése, hogy a térség országaiban a jó makrogazdasági folyamatok támogatják a hitelpiac bővülését is. Az idén hazánkban a leginkább támogató a környezet a banki hitelállományok bővüléséhez, sőt 2019–20-ban is azon államok között lesz Magyarország Romániával, Ukrajnával és Lengyelországgal, ahol erős lehet a hiteldinamika. A GDP-bővülés lassulásával párhuzamosan azonban a hitelállományok növekedésében is lendületvesztés jöhet a 2018-as csúcshoz képest – derül még ki az összefoglalóból. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink