SZEGNER BALÁZS
– Hogyan került Düsseldorfba, diplomatapályára befektetési bankári múlttal?
– A megtisztelő kihívást 2015-ben kaptam egy új főkonzulátus Düsseldorfban történő megnyitására, miután hosszú éveken át semmilyen képviselete nem volt Magyarországnak a városban. A személyes hátterem is szerepet játszott a választásban, mert olyan komponensekből áll, amelyeket az itteni munkámban jól tudok hasznosítani. Mind diplomáciai, mind közgazdasági területen van felsőfokú végzettségem, ezenkívül húsz év befektetési tapasztalatot is szereztem – amely segítségemre van a kapcsolatok kiépítésében –, a német nyelvvel és kultúrával pedig régi kapcsolatot ápolok, s ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország érdekében hatékonyan tudjak itt dolgozni.
– Milyen várakozásokkal, célkitűzéssel érkezett?
– Sokrétű célokkal érkeztem. Két tartományban, Észak-Rajna–Vesztfáliában és Hessenben kell képviselnem hazánkat. Rendszeresek a közreműködésünkkel zajló miniszteri és államtitkári szintű látogatások, s az általános értelemben vett külpolitikai kapcsolattartás mellett meg vagyunk bízva Magyarország kulturális és külgazdasági képviseletével, de a sporttal, a turizmussal kapcsolatos és vízdiplomáciai feladataink is vannak. A célkitűzés, hogy ezeken a területeken egyre láthatóbbá tegyük Magyarországot, és minél gyümölcsözőbb kapcsolatokat építsünk ki.
– S milyen eredményekről számolhat be?
– Az elmúlt négy és fél év tapasztalatai alapján azt gondolom, hogy hiányt pótoltunk, és sok szempontból lehetőséget teremtettünk a magyarországi értékek és tendenciák megmutatására ebben a nagyon fontos régióban. A munkámban mindig is a partnerségeket állítottam a középpontba: a meglévők erősítését és újak létrehozását. Ezeknek óriási jelentőséget tulajdonítok, mert a küldő és a fogadó ország polgárai közötti közvetlen kapcsolatok lehetőségeket teremtenek s építik hazánk imázsát. Az emberek közötti ismeretségek kialakítása már csak azért is fontos, mert nem lehetünk elégedettek azzal, amilyen képet az itteni média fest Magyarországról, de ezt a személyes tapasztalatok egészen más irányba képesek befolyásolni.
A filozófiám, hogy akkor lehet valamit létrehozni és sikeresen működtetni, ha az kölcsönös érdekek mentén zajlik, minden érintett félnek van olyan célja, amelyet ennek révén el tud érni. Mivel a világ gyorsan változik, a trendek hamar elavulnak, ezért mindig abban gondolkozom, hogy jövőorientált formációkat találjunk ki, amelyekben régi gondolatok új formában valósulhatnak meg.
– Konkrétan?
– Erre jó példa, hogy magyar oldalról a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, német részről pedig egy nagyszámú magáncég által alapított egyesület, a Digitale Stadt Düsseldorf megtalálásával sikerült egy új generációs, digitális partnerséget létrehozni 2017 márciusában. A kezdeményezés az elmúlt két és fél év tapasztalatai alapján működő és jó kapcsolattá vált, amelynek több gyümölcsét is élvezhetjük.
– Miben számít újszerűnek ez az együttműködés?
– Leginkább a tematikáját tekintve, mivel minden eleme a digitalizáció előmozdításáról, a startup vállalkozások eredményeinek a megismertetéséről szól. Ez sokszor versenyek formájában zajlik, mert a cégeket is így lehet a leginkább rábírni, hogy mozgósítsák az erőforrásaikat, és a közönséget szintén ez tudja bevonzani. Egy-egy ilyen verseny jelentőségét nem is az mutatja meg, hogy ki hányadik helyezett lesz, sokkal inkább azt látom benne lehetőségnek, hogy az új megoldásokra éhes közepes és nagyvállalkozások aktívan, célirányosan szólíthatják meg az adott szektor társaságait a saját üzleti céljaik elérése érdekében.
– Érez további lehetőséget Magyarország számára? Mennyire nyitott felénk Németországnak ez a régiója, amely földrajzilag csaknem a legtávolabb esik tőlünk?
– Hazánk ismertsége és az ország kedvező megítélése elsősorban a két nagy délnémet tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben erős, míg itt, a 18 millió lakosával a legnagyobbnak számító Észak-Rajna–Vesztfáliában, vagy akár a több mint hatmilliós Hessenben – amelyek politikailag és gazdaságilag egyaránt jelentős súlyt képviselnek – alacsonyabb, az itteni kapcsolatok jellemzően gyengébbek. A Magyarországgal kapcsolatos jó benyomások is inkább az idősebb generációkban vannak meg, például a határnyitásra vagy az 1956-os forradalomra, esetleg az Aranycsapatra vonatkozóan. Gazdasági téren a német befektetők nagy része innen érkezett, így a globálisan gondolkodó nagy cégek térképére rákerültünk, de általánosságban alacsony bázisról indulunk, ami komoly potenciált is jelent.
– Miért nem próbálkoznak újbóli országimázs-építéssel?
– A 2015-ben indított és mára jelentős méretű eseménnyé duzzadt Magyar Napok során próbáljuk megismertetni hazánkat a fogadó ország lakosságával. Ennek kapcsán különös hangsúlyt helyezünk a fiatalokra, akiknek a természetes orientációja a Benelux államok és Franciaország felé irányul a földrajzi közelség miatt. Nekünk valóban meg kell küzdenünk azért, hogy ennek a népes, magas életszínvonalú és sok szempontból nagy jelentőségű régiónak minél több és minél pozitívabb információja legyen Magyarországról. Természetesen szakmaibb, konkrét szektorokat megcélzó programokat is létrehoztunk. Az itteni döntéshozók reakciói révén érzékelem, hogy ezen a területen Magyarországról újfajta, kedvező képet kezdtünk felépíteni. Ennek az útnak még csak az elején járunk, és a potenciál kiaknázásában segít majd, hogy hamarosan két külgazdasági attaséval még aktívabban fogunk működni.
