Hiába az általános gazdasági fellendülés, már 2013 óta folyamatosan nő a szegénység kockázatának kitett nyugdíjasok aránya az Európai Unióban.
LEMARADTAK A BALTIAK
Az Eurostat 2017-es adatai szerint a balti államokban a legrosszabb a helyzet: Észtországban csaknem minden második nyugdíjast érint ez a fenyegetés, s Lettországban, Litvániában is az uniós átlagot jóval meghaladó ez az arány. Bulgária szintén igen rosszul áll.
A lista „boldogabbik” felén a magyarokon kívül a francia, a dán és a szlovák nyugdíjasok lehetnek a legnyugodtabbak. Érdemes kitérni a felmérés módszertanára egy mondat erejéig: a szegénységi küszöböt az adott ország jövedelmi szintjéhez mérik, ez jelentős különbségeket mutat egyes tagállamok között. Az Eurostat szerint azok vannak kitéve a szegénység kockázatának, akik a háztartásokra számított, illetve egy főre jutó nemzeti szintű jövedelem középértékének a hatvan százaléka alatt élnek, ideszámítva a szociális juttatásokat is. Szintén kiderült az uniós statisztikai hivatal adataiból, hogy a nők rosszabb helyzetben vannak a nyugdíjak terén az EU-ban – esetükben átlagosan két-három százalékkal nagyobb a szegénységi kockázatnak való kitettség a férfiakhoz képest. Kiugró esetek itt is előfordulnak, mégpedig éppen ott, ahol a legnagyobb a szegénységi küszöbön élő nyugdíjasok aránya: Észtországban csaknem ötö-dé-vel több nő van kitéve ennek a rizikónak, mint férfi, de nem sokkal jobb ez az arány Litvániában, Lettországban és Bulgáriában sem. Vannak olyan államok is azonban, ahol a férfi nyugdíjasok helyzete a rosszabb: ilyen Málta, Spanyolország, Olaszország és Dánia – igaz, az eltérés legfeljebb öt százalékpont a férfiak kárára.
HAZÁNKBAN JAVUL A HELYZET
A magyar nyugdíjasok gazdasági helyzete évek óta folyamatosan javul. 2010-hez képest harmadával több nyugdíjat kapnak átlagosan, ami reálértéken, tehát az infláció levonásával is tízszázalékos növekedést jelent. De akkor sem kell aggódniuk az időseknek, ha az év elején tervezettnél nagyobb lenne az infláció, mivel a különbözetet visszamenőleg, az egész évre vonatkozóan megkapják. Ezen felül 2017-ben 24 milliárd, tavaly pedig ennél jóval többet, 41,3 milliárd forintot fizettek ki nyugdíjprémiumként. Emellett Erzsébet-utalványt is kaptak a nyugdíjasok az utóbbi három évben, összesen 81 milliárd forint értékben, s idetartozik a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba menetelének a lehetősége is, amellyel csaknem negyedmillióan éltek – számolt be a legfrissebb adatokról Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára még az esztendő elején. Azt is elmondta, hogy az idén éves szinten átlagosan 42 ezer forinttal emelkedik mintegy 2,5 millió nyugdíjas ellátása.
AZ ÖNGONDOSKODÁS A JÖVŐ ZÁLOGA
Idehaza egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az öngondoskodás, vagyis az, hogy az állampolgárok bizonyos fontos célokra rendszeresen félretegyenek kisebb-nagyobb összegeket. Ezt szolgálja az úgynevezett nyugdíjkötvény. A Pénzügyminisztérium tervei alapján már idén életbe is léphet ez a konstrukció. Ezzel az új megoldással az állam az érdeklődőknek hosszú távú megtakarítási formát kínálna. Az elképzelések szerint ebben a konstrukcióban a magánszemélyek kamatprémiumhoz juthatnának, a nyugdíj-előtakarékossági kötvény pedig akkor járna le, amikor a tulajdonosa eléri a nyugdíjkorhatárt. A felhalmozott összeg kifizetését lehetne kérni egyben, de adott esetben szóba jöhetne az is, hogy az érintett részletekben jusson hozzá az ilyen megtakarításához.
A kormány által bevezetni tervezett megoldás működik például Nagy-Britanniában is. A szigetországban négy éve vezették be újból a 65 éven felülieknek a fix kamatozású értékpapírt, melynek hozamát csak a hároméves futamidő végén fizetik ki. A bruttó kamat elérheti a négy százalékot, a befektethető összeg ötszáztól tízezer fontig terjedhet. Lengyelországban is található olyan állampapír, amely nyugdíj-előtakarékosságnak felel meg. Négy- és tízéves lejáratú állampapírok ezek, s 100 złotys névértéken vásárolhatók meg. A négyéves futamidejű inflációkövető papír több mint kétszázalékos kamatot ad. Máltán a kormány a 62 évesek vagy az annál idősebbek számára nyújt egy évi háromszázalékos kamatozású, ötéves futamidejű kötvényt. A maximálisan befektethető összeg személyenként tízezer euró.
SZÁZHARMINCEZER FÖLÖTT AZ ÁTLAG
Több mint 133 ezer forintra nő az átlagnyugdíj januártól havonta azáltal, hogy átlagosan 3500 forinttal ugrott meg 2019-től az időskorúak ellátása. Ez utóbbi 2,7 százalékos emelkedés. 2018 januárjában ötszázalékos emelés valósult meg az előző évhez képest.
