– Hogy látja: egy Szentkirályihoz hasonló hazai nagyvállalatot fel lehet építeni állami támogatás nélkül?
– Az a cég, amelyik jól működik, nem szorul rá az állam pénzügyi mankóira. Mi a múlt évben 1,8 milliárd forintot ruháztunk be önerőből. De sajátos a helyzet, mert az államnak másfelől épp az ilyen jól prosperáló vállalatokat érdemes támogatnia, pont azért, hogy még jobban működjenek, és fel tudják venni a versenyt a nemzetközi konkurenciával.
– Meséljen egy kicsit az indulásukról!
– Nem sokkal a profi cselgáncsozói karrierem után csatlakoztam édesapám cégéhez, a Vitapress Kft.-hez, amely még 1990-ben jött létre. Gyümölcsleveket, üdítőket és ételízesítőket készítettünk. 2000-ig mintegy 350-féle termékkel jelentünk meg, az áruinkat viszont eleinte bérgyártásban állítottuk elő. 1993-ban kezdtünk el gondolkodni egy saját telephely felépítésén. Miután több helyszínt is megvizsgáltunk, Szentkirályra esett a választás, mivel itt viszonylag kedvező áron tudtuk megvenni a helyi tsz-fonodát. Viszont az itteni vízmű nem volt elég nagy, ezért saját fúrásokat hajtottunk végre. Ekkor derült ki, hogy egy Balaton nagyságú, jégkorszaki vízlencse fekszik egy ős-Duna-kanyarból hátramaradt 150 méteres agyagréteg alatt, amely dugószerűen védi a vizet a felszíni szennyeződésektől. Ez után a felfedezés után döntöttünk úgy, hogy Szentkirályon inkább ásványvizet fogunk palackozni. Ezt a részleget viszont csak később, 2003-ban választottam le az anyavállalatról.
– Az utóbbi években viszont a piac elkezdett átalakulni. Egyre jobban fogynak az ízesített ásványvizek.
– Ez pontosan így van, mivel az emberek mindinkább az egészséges alternatívákat keresik, emiatt növekszik az ásványvíz alapú ízesített termékek népszerűsége is. Ezért telepítettük mi is kékkúti üzemünkbe a legmodernebb szirupkeverő technológiát, melynek köszönhetően a szirupot helyben és természetes gyümölcskivonattal tudjuk elkészíteni.
– A Szentkirályi még 2015-ben beolvadt az ön és az olasz Pasquale család által közösen létrehozott Central European Mineral Water Holdingba, amelyben önnek kisebbségi tulajdonrésze van. Utólag hogyan ítéli meg: ez jó lépés volt?
– Mint magánember biztos járhattam volna jobban is, de a cég és a márka szempontjából ez volt a legjobb döntés. A vállalat már akkorára nőtt, hogy a hullámok kezdtek átcsapni a fejem fölött. Egyedül sem a technológiai, sem az infrastrukturális fejlesztéseket nem tudtam végrehajtani. Volt, amiben jobban teljesítettünk a nemzetközi versenytársaknál, de volt egy terület, amiben viszont a multik leköröztek minket: és ez a vállalatirányítás. Azt láttam, hogy elértünk ahhoz a ponthoz, amely után a Szentkirályinál én már a fejlődés gátja vagyok. Ahhoz, hogy a megfelelő tudás megjelenjen a cégen belül, szükség volt egy hozzám hasonlóan gondolkodó, hasonló értékeket valló tőkeerős partnerre, a Pasquale családra.
– A múlt évben felvásárolták az akkor még veszteséges Theodorát. Megérte?
– Igen, annyira, hogy a 110 esztendős Theodora – az ország utolsó nagy történelmi ásványvízmárkája – az átadott know-how-nak és az átalakított marketingnek köszönhetően tavaly hosszú évek után először nyereségessé vált.
– Mik a közeljövőre szóló tervek?
– Jelenleg a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. Magyarország meghatározó ásványvíz- és üdítőipari vállalata, piacvezető ásványvíz-palackozója, ilyen sikerekkel szeretnénk az idén is zárni. 2017-ben további technológiai és termékfejlesztéssel kapcsolatos hírről számolunk majd be.
– Ehhez adottak a feltételek? Ön mit tapasztal: hazánkban most milyen az üzleti klíma?
– Ha az országos gazdasági helyzetet nézem, úgy látom, hogy még akadnak formahibák, de mindezek ellenére jó úton járunk. Mindenki, akit a termelőiparban ismerek, az utóbbi időben fantasztikus számokat produkált.
– A napi irányításban már nem vesz részt. Több idő jut így a pihenésre?
– Korábban azt hittem, hogy több időm lesz, ha átadhatom az operatív feladatokat. Jelenleg a holding felügyelőbizottságának és a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.-nek az elnökeként a befektetésekre koncentrálok. De mindemellett a márkavédelmet is ellátom, vagyis képviselem a magyarországi brandet, megnyugtatom a fogyasztókat, hogy az eladás ellenére ez továbbra is egy hazai márka: két magyar faluban van jelen a cég, itt fizetjük az iparűzési adót, ha pedig kell, magyar bankokkal dolgozunk. Bár ez utóbbira szerencsére most nincs szükség. Ráadásul jelenleg sok új beruházásra készülünk.
– Mi az, ami ki tudja kapcsolni?
– Napi szinten sportolok, konditerembe járok, futok és teniszezek, minden vasárnap tereplovaglok. De az abszolút kikapcsolódást az jelenti, ha ki tudok menni külföldre. Megjegyzem, nem az a típus vagyok, aki a kaland kedvéért utazik. Én inkább leülök egy napozóágyba, s egy hétig gyönyörködöm a tengerben, élvezem a nyugalmat. Nekem ez az igazi pihenés.
BALOGH LEVENTE
- Kecskeméten született, 1969. március 28-án. Középiskolai tanulmányait 1987-ben fejezte be a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában, majd 1990-ben a Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán élelmiszer-tartósító technológusi képesítést szerzett.
- Profi cselgáncsozói karrierje után az Olympos-Top Kft.-hez, rá egy évre apja cégéhez, a Vitapress Kft.-hez igazolt. 2003-ban alapította meg a Szentkirályi Ásványvíz Kft.-t, amely tavaly egyesült a Kékkúti Ásványvíz Zrt.-vel.
