– Ki tekinthető Magyarországon vagyonosnak, avagy gazdagnak? Egyáltalán: hazai viszonylatban akad különbség a kettő között?
– A „vagyonos” és a „gazdag” szót hazánkban sokszor szinonimaként is használjuk, azonban a két fogalom mást takar. Gazdag már magas fizetéssel, jó autóval, igényes, szép házzal is lehet valaki, viszont vagyonosnak lenni azt jelenti, hogy az egyén nem függ a havi fizetéstől. De a pénzhez való tudati-érzelmi viszony alapján szintén meghatározható a különbség. A magyar felnőttek kétharmadának van legalább kétmillió forint értékű vagyon feletti rendelkezése, de például húszmillió forint ingó és ingatlan vagyont is csak a lakosság kevesebb mint négy százaléka birtokol, ám kötve hiszem, hogy gazdagnak éreznék magukat. A gazdagság, mi több, a vagyonosság érzésének koktélja egyharmad részben pénzügyi szabadságból, harmadrészt vagyonelemek feletti rendelkezésből és szintén egyharmad részben cash flow-ból áll. A számok nyelvénél maradva egyébként jómódúnak nagyságrendileg százmillió forint vagyon, míg gazdagnak 200-300 millió forint ingó és ingatlan vagyon felett tekinthető valaki.
– Mekkora összeg áll Magyarországon privát banki „kezelés” alatt? S ebben a szektorban mennyi a beugró?
– A legfrissebb adatok alapján már 4692 milliárd forint kezelt vagyon és 43 172 ügyfélszámla tartozik a privát banki szegmensbe. Visszautalva az előző kérdéskörre, így e szektor ügyfelei valóban mind „gazdagnak” tekinthetők. A hazai vagyonos populáció szerényebb mértékben bővül ugyan a nemzetközinél, ám körükben összességében minden bizonnyal a privatizációs időszak éveit is felülmúló vagyonosodást tud felmutatni egy néhány ezer fős elit. Nekik a top húszezer mellett az elmúlt években lett kivételes lehetőségük élénkebb gazdasági szerepet vállalni. Várakozásaink szerint 2020-ig éves szinten 12-15 százalékkal növekedhet a leggazdagabbak összesített vagyona, sőt becsléseink alapján 2022-ig Magyarországon a hárommilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezők száma a 2017-es évhez képest minimum ötven százalékkal nő majd. A privát banki üzletágakban a belépési limitek jellemzően 30 és 100 millió forint között mozognak, erősen attól függően, hogy milyen szolgáltatási modellt és milyen értékajánlati szerkezetet tart optimálisnak a szolgáltató.
– Hány embert is számlál a magyar privát banki szektor?
– Több mint 43 ezer privát banki ügyfélszámla van jelenleg tizennégy Magyarországon is aktív szolgáltatónál megosztva. Ez nagyságrendileg 20-22 ezer ügyfelet takarhat, mivel jellemzően egy kliensnek több szolgáltatónál is van ilyen számlája. Azaz sokan vannak, de nem elegen, a tendencia azonban egyértelmű növekedést mutat. A magyar gazdagok száma huszonötezer fő körülre tehető, és őket 390-400 magyar privátbankár segíti.
– Akadnak még hazánkban „régi” gazdagok, esetleg azok leszármazottjai?
– A történelem maga a válasz. 1990 óta valóban történtek tőkefelhalmozások, épültek fel családi vagyonok, de európai mércével ezek fiatal javak. Hazánkban nagyon sok privát banki ügyfél most jutott el abba a korba, hogy beszélnie kell a generációváltásról, a cég, illetve a vagyon továbbadásáról, azaz kihagyhatatlan témája lett a szakmai mindennapoknak. A „régi gazdagok” többnyire a saját vállalkozásukban tevékenykednek, sokszor még hetven év felett is aktívan. Bár egzakt mérés ebben a tárgyban nem létezik Magyarországon, kutatásaink szerint a hazai aktív privát banki ügyfelek életkora átlagosan hatvan esztendő feletti, a gendermegoszlás pedig a százmilliós számlavagyon alatti rétegnél nagyságrendileg 75-25 százalék a férfiak javára, s százmillió felett még dominánsabb az urak jelenléte, a kilencven százalékot is meghaladja. A harminc év alatti vagyonosok száma a generációváltási folyamatnak köszönhetően is várhatóan nőni fog, mivel Magyarországon a vállalkozók túlnyomó többsége huszonöt-harminc esztendeje építette fel a saját vállalkozását, sokszor a nulláról, így most hatvan-nyolcvan éves korában is tevékenykedik. Szerencsére akadnak még szép számmal első generációs privát banki ügyfelek, azonban a vagyonok nemzedékről nemzedékre történő átadása már elkezdődött. Amikor vagyonátadásról van szó, akkor fontos látni, hogy míg a következő generációról, a ma 15–25 éves fiatal örökösökről beszélünk, a való életben a cégutódlás gyakorlatilag a ma 35–50 esztendős embereket jelenti, ők veszik át a stafétabotot. Nekik ugyanakkor már van saját profiljuk, élettapasztalatuk, és így biztos, hogy arról is vannak elképzeléseik, mit akarnak tenni a vagyonnal. Valóban, az új generációnak, a 15–25 éves fiataloknak teljesen más az attitűdjük a pénzügyek terén, ám tény: a vagyonok örökítése jellemzően az idősebb korosztály „feladata”.
– Régebben szokás volt eltitkolni a vagyont, a gazdagságot, és külföldön elkölteni a pénzt. Változott ezen a téren valami?
– Egy európai gazdag az átlagnál nagyságrendekkel többet költ luxuscikkekre. Ez a magyarok esetében sincs másképpen, bár a lépték szerényebb. Szeretnek inkább külföldön vásárolni, mivel ott sokkal diszkrétebben tudnak elkölteni egy-egy bevásárlás során néhány millió forintot. A vagyonosok fogyasztási szokásait illető misztikumok tekintetében a vélelmezések és a tények nem is állnak olyan távol egymástól. A magyar HNWI (high-net-worth individual) réteg tagjai termékben, szolgáltatásban, pénzügyekben egyaránt a magas színvonalat keresik, ám a vagyonosainkra egyúttal rendkívüli józanság is jellemző, hiszen csak megfelelő ár-érték aránynál hajlandók fogyasztani. A költéseket a családi háttér, a vagyon megszerzésének a módja, a végzettség és a lakhely is befolyásolja, ráadásul bizonyos termékek és szolgáltatások csak külföldön elérhetők, hiszen hazánkban a korlátos fizetőképes réteg miatt azok működtetése hosszú távon nem lenne rentábilisan fenntartható.
Azonban kulcsfontosságú változás, hogy a privát vagyon kiáramlása jelentősen lelassult, sőt a szaldó az elmúlt évek adóamnesztiáival nettó nulla közelében lehet. Együttesen fejtették ki hatásukat a 2016–18-as gazdasági fehérítési törekvések, az itthoni adókörnyezet vállalkozó- és befektetőbarát változásai, a temérdek fejlesztési forrás, az EU által kínált fejlesztési támogatások és a gazdasági növekedés. De a vagyonosok befektetési prioritásainak a terén szintén változott a helyzet. A fejlődő technológia, a rohamosan bővülő termékpaletta vagy önmagában a vagyonosodás nemhogy húszéves viszonylatban, de akár ötéves ciklusokban vizsgálva is újragondolásra készteti a befektetőket. Új trend a társadalmilag tudatos befektetés vagy az alternatív eszközök iránti érdeklődés. Korábban sokkal egyszerűbb, letisztultabb profilja volt a privát banki portfólióstruktúráknak, ma jóval komplexebb befektetési mixek uralkodnak. Nemzetközileg már megfigyelhető az alternatív invesztíciók (kortárs és szépművészet, hedge fund, private equity, fenntartható energia) irányába való tendálás, s nagy teret kapnak a vagyonok modern technológiába való beruházásai, miközben rendre felbukkan egy-egy instabil, ám szexi trend a piacon, ilyen volt a bitcoin a közelmúltban. Magyarországon például, bár hagyományosan erős privát banki portfólióelem az ingatlanbefektetés, az elmúlt két-három évben mégis az egyik érezhető változás az volt, hogy rendkívül intenzív lett az ingatlanok felé fordulás.
– Akad olyan is, aki óráival, luxusautóival, drága bel-budai ingatlanjaival kérkedik: az „igazi” gazdagok miként tekintenek rájuk?
– A vagyonosok fogyasztási szokásai, illetve maga a vagyonosodás folyamatának a fázisai külön pszichológiai és szociológiai vizsgálati kategóriák. Senki sem vagyonosodik ugyanúgy. Senki sem dolgozza fel a gyarapodását ugyanúgy. A fogyasztási fázisok szintén erősen különböznek. Meglepően hangozhat, de a klasszikus sztereotípiáknak is csak kisebb hányad felel meg. Persze a gazdagok sok külsőségre költenek, de ezek a vagyonos személyek pontosan tudják, mi az, ami bevált nekik. Tisztában vannak vele, milyen autó segíti őket a legjobban, tudják, milyen márkákat vásároljanak, és ezek többnyire nem feltétlenül a legdrágább, legkihívóbb brandek. Röviden összefoglalva azt használják, arra költenek, ami ár-érték arányban a legjobb.
– Nyugaton is gazdagok a „mi” gazdagjaink?
– Nem. De regionálisan sem. Ráadásul a világgazdaság elmúlt évekbeli likviditásbőségének világszerte a vagyonosok voltak a legnagyobb nyertesei; ez a HNWI-réteg dinamikus gyarapodását hozta mind a populációját, mind a vagyonát tekintve. A nemzetközi privát bankok korábban egymillió dolláros ügyfél-kategóriáit immár ötmillió dolláros kliensek töltik meg. A globális dollármilliárdosok tekintetében a 2018-as adatok alapján Európában 559 fő birtokolt 2400 milliárdot, míg mondjuk az USA-ban 585 ember között oszlott el 3100 milliárd dollár. A HNWI-populáció tavaly világszerte összesen 22 402 510 főt számlált, náluk 61 275 milliárd dollár vagyon összpontosult.
Nemzetközi viszonylatban nehéz kalibrálni a hazai privát banki vagyon nagyságrendjét. Az adottságokhoz is igazodva egyébként a belépési limitek itthon a regionális szinteket vizsgálva is alacsonyak, az elérhető szolgáltatási minőség és a kiemelt szakmai kiszolgálás biztosítása nagyságrendileg általánosan 80-100 milliós belépési limitet kívánna. Érdekesség, hogy jelenleg az egy európai privátbankárra átlagosan eső kezelt vagyon mértékének csupán ötöde-hatoda jut egy hazai szakemberre, miközben csaknem ugyanakkora ügyféltömeget kell kiszolgálnia. Az ország gazdaságának és GDP-növekedésének a mérete azonban jó viszonyítási kiindulópont, innen megítélve még bőven kell lennie bővülési potenciálnak a privát banki kezeltvagyon-tömegben. Prognózisunk szerint a hazai privát banki szektorban a következő három-négy esztendőben minimum 12-13 százalékos éves növekedést figyelhetünk majd meg.
– Hat éve zsinórban bővül a magyar gazdaság. Miként hat ez a privát banki szektorra? S mik a kilátások?
– Abszolút a növekedés éve volt 2018. Csakúgy mint 2017. Világszerte és hazánkban is. A likviditásbőség domináns. Érdekes adat, hogy a pénzügyi válság óta csaknem megduplázódott a világban a milliárdosok száma. De itthon is mindenképpen további növekedésre számítunk, elsősorban ráadásul nem hozam-, inkább külső vagyonbeáramlás-bázison. Egyébként 2019 a vagyon megőrzésének vagy enyhe növelésének az éve lesz, így az egyik legfontosabb problémát befektetési oldalról a hozamvárakozás kezelése jelenti majd.
A magyar privát banki szektor egyébként évek óta a nemzetközi növekedési ütemet meghaladó mértékben bővül. A magyar társadalom felső rétege is gyarapszik, a hazai vagyonos populáció ugyan szerényebb mértékben bővül a nemzetközinél, ám összességében minden bizonnyal a privatizációs időszak éveit is felülmúló bővülést tud felmutatni egy néhány ezer fős elit. A 20-22 ezer fős privát banki ügyfélréteg 500 milliárdos nagyságrenddel nagyobb megtakarítást tudott felmutatni, mint egy évvel korábban. A Blochamps várakozásai szerint 2020–2022-ig az említett éves 12-13 százalékkal bővülhet a hazai privát banki ügyfelek összesített kezelt vagyona, így mindenképpen a nemzetközi CAGR mértéket meghaladó növekedésre számítunk. A következő három évben jóslatunk szerint például a 3 milliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezők száma kétszer annyi lesz, mint amennyi 2017-ben volt.
Mivel a piac tovább koncentrálódik, a szolgáltatások minősége javul, csak azok a privát banki szolgáltatók tudnak továbbra is „vonzók maradni”, amelyek törekednek az egyediségre. A szakmai edukáció, a privátbankárok tudásának fejlesztése, a digitalizáció és a termékek fejlesztése mindenképp hangsúlyt kap majd. Nekünk a nemzetközi és hazai privát banki szektorról magas szintű a szaktudásunk, sőt lokális értelemben a legmélyebb rálátásunk van a legjobb gyakorlatokra, a leghatékonyabb módszerekre a privát banki szolgáltatások és szolgáltatók támogatásában, fejlesztésében. Ezzel a szaktudással igyekszünk segíteni az ügyfeleinket az idén is, hogy hatékonyan tudjanak helytállni a feléjük érkező igények tengerében.
Névjegy
47 éves.
1990-ben, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél kezdte banki pályafutását devizapiaci üzletkötőként.
1993-tól 1996-ig a BNP-KH Dresdner Bank Money Market dílere volt.
1996-tól 2000-ig vezető hazai brókercégeknél dolgozott a devizaüzletágak vezetőjeként.
2000 és 2002 között a K&H Bank Treasury munkatársa volt.
2001 novemberében a Blochamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. igazgatója lett.
2003-tól 2006-ig a Napi Gazdaság Kiadó stratégiai igazgatói posztját is ellátta.
1993-tól hazai pénzügyi és tőzsdei (BÁT, BÉT) szakvizsgáinak az abszolválása, valamint a Magyar Forex Társaság tagságának a megszerzése mellett a Banque Nationale de Paris-ban és a Chicago Board of Trade-en képezte magát tovább devizapiaci és határidős devizatőzsdei területeken.
