LAKÁSHITELEK
Kockázatkerülés és kivárás – ezzel a két szóval nagyjából le lehet írni a magyarországi lakáshitelpiac elmúlt hónapjait a Figyelőnek nyilatkozó hitelintézetek tapasztalatai és a statisztikai adatok alapján. Ami az elsőt, a kockázatkerülést illeti, a Magyar Nemzeti Bank adataiból egyértelműen látszik, hogy az ügyfelek az újonnan felvett kölcsönöknél egyre inkább igyekeznek kitolni a kamatperiódus idejét, és mára a tízéves vagy annál hosszabb kamatfixálású konstrukciók kerültek döntő többségbe.
A jegybank számai szerint a 2019 első négy hónapjában nyújtott 284,5 milliárd forintnyi lakáshitel 70,5 százalékát öt esztendőnél hosszabb periódus mellett adták a pénzügyi szolgáltatók, miközben egy évvel korábban még éppen elérte a harminc százalékot ez az arány. Eközben az egy és öt esztendő közötti kamatperiódusú lakáshitelek aránya 44-ről 25,4 százalékra olvadt a folyósításokon belül, miközben a változó kamatozású – de legfeljebb egyéves kamatperiódusú – konstrukciók súlya 26,1-ről 4,1 százalékra zsugorodott. Különösen figyelemreméltó, hogy a tíz éven túli kamatidejű – vagyis végig fix kamatú – lakáshitelek új szerződéseinek értéke az idei első négy hónapban már meghaladta a 29,3 milliárd forintot: ez az összes új kontraktus 10,3 százalékát jelentette, szemben a 2018 első harmadában mért 5,5-del. Közben az MNB által számolt átlagos fixálási hossz márciusra 105,8 hónapra emelkedett a lakáshitel-szerződéseknél, miközben egy esztendővel korábban még 64,6-et tett ki.
Azt, hogy az adósok egyre hosszabb időre próbálják rögzíteni a kölcsönök kamatfeltételeit, a Figyelőnek nyilatkozó bankok közlései is alátámasztják: az OTP tapasztalatai szerint például a különböző adósságfékszabályok és az ügyfelek kockázatkerülése miatt az öt évre fixált törlesztésű lakáshitelek aránya mára tizenöt százalékra zsugorodott, s a tízéves vagy a futamidő végéig rögzített kamatozású konstrukciók kerültek előtérbe. A CIB Banknál pedig azt közölték, hogy 2019-ben eddig az ügyfelek mintegy kilencven százaléka választott ötesztendős vagy annál hosszabb kamatperiódusú lakáskölcsönt.
A lakáshitelek piacát is nagyban befolyásolják ugyanakkor a július elsejével életbe lépő jogszabályi változások: az egyik ilyen, hogy a családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó tízmillió forintos, kedvezményes hitel felvételének a lehetőségét a használt lakóingatlanokra is kiterjesztik, a másik, hogy elérhetővé válik a babaváró hitelként ismertté vált konstrukció is. A lapunknak nyilatkozó bankok mindegyike erős előzetes érdeklődést tapasztal a babaváró iránt, ám hogy ennek kapcsán érzékelhető-e kivárás az ügyfelek részéről, már megoszlanak a tapasztalatok. „A július 1-jétől az OTP Bank által is értékesített babaváró támogatás kapcsán érzékeljük, hogy vannak ügyfelek, akik kivárják a határidőt. Az OTP az idén jelentősebb lakáshitelfolyósítás-bővüléssel kalkulált, amelyet az eddigi adatok egyelőre nem igazolnak. Az említett intézkedések azonban azt eredményezhetik, hogy az eredeti várakozások teljesülnek majd” – árulták el kérdésünkre a hitelintézetnél. Az MKB tapasztalatai szerint már most fokozott az érdeklődés e kölcsön és a családvédelmi akcióterv egyéb elemei iránt, s kivárás is tapasztalható az ügyfelek körében. A babaváró bevezetése és a családvédelmi akcióterv keretében kibővülő konstrukciók hatására – tették hozzá – dinamikus bővülésre számítanak az új lakáshitel-kihelyezéseknél erre az évre vonatkozóan. A K&H-nál viszont az igénylések trendjén nem látszik kivárás, ám – hangsúlyozták – azt nem lehet tudni, mennyi hitelkérelmet nyújtanának be az ügyfelek, ha nem lépnének életbe a júliustól hatályos változtatások. A CIB-nél közöltek szerint pedig az új lakáshitel-kihelyezések tíz-tizenöt százalékkal növekednek majd az esztendő hátralévő részében a kormányzati intézkedések hatására.
Az átlagos hitelösszeg már a Figyelőnek erről nyilatkozó mindegyik hitelintézetnél tízmillió forint felett jár a lakáshitelek tekintetében: az OTP-nél és a K&H Banknál 10 és 11 millió forint között mozog, míg a CIB-nél mostanra 14 millióra nőtt.
BABAVÁRÓ HITEL: ERŐS AZ ÉRDEKLŐDÉS
A Bankmonitor.hu ötezer válaszadó bevonásával készült reprezentatív felmérése szerint a babaváró támogatás iránt érdeklődők hetven százaléka jogosult erre a finanszírozásra, míg a többiek nem felelnek meg valamelyik feltételnek. A leggyakoribb elutasítási ok a nem megfelelő családi állapot – amikor az igénylők nem házasok, vagy egyik fél sem az első házasságában él, és van gyermekük: itt 11,5 százalék az arány az összes válaszadóra vetítve. A második leggyakoribb indok az, hogy az érdeklődő rossz adósként szerepel a központi hitelinformációs rendszerben (KHR) – ez a válaszadók 8,7 százalékát érinti –, de gyakori a legalább hároméves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszony hiánya is (8,4). A fennálló NAV-tartozás pedig az érintettek 2,1 százalékánál lehet akadálya az igénylésnek. A babaváró támogatás iránt érdeklődő, arra jogosult válaszadók a Bankmonitor.hu felmérése szerint átlagosan 9,2 millió forint hitelösszeget igényelnének. Az erős érdeklődésre és a várhatóan igen széles igénylői körre tekintettel a portál szakértőinek a várakozása szerint elkerülhetetlen, hogy a személyi kölcsönök és a lakáshitelek kereslete bizonyos mértékben csökkenjen a babaváró támogatás megjelenésével.
