Orbán Viktor kormányfő egy szakmai fórumon közölte, hogy elvárja a régi-új nemzetgazdasági minisztertől: maradjon fenn a mostani nagy, négyszázalékos GDP-bővülés. A bázis magas, hiszen a múlt évben is meghaladta a szóban forgó számot a hazai gyarapodási dinamika, és az idén szintén adott az esélye ennek. A Nemzetgazdasági Minisztérium több mint négyszázalékos éves bővülést prognosztizál, amelyhez az első negyedéves muníció össze is jött. Olyannyira, hogy elemzői becslések alapján a 2018-as esztendő első részében akár a 4,5-5 százalék körüli dinamika is elérhető lesz – a végleges KSH-adat még nem áll rendelkezésre.
A feladat azonban nagy: míg erre az évre a piac is nagyjából a bűvös négyest várja, addig jövőre, valamint a 2020-as esztendőre vonatkozóan lassulást jósolnak a szakértők.
KIRÁLYI ÚT
A Magyar Nemzeti Bank a királyi utat a hitelboomban látja. Nagy Márton, az MNB alelnöke egy szakmai fórumon bejelentette: a nagy gazdasági gyarapodáshoz a jövőben két számjegyű banki hitelezés kell. Ezt az ütemet jelenleg ugyan produkálják a magyarországi pénzintézetek – mind a vállalati, mind pedig a háztartási szegmensben –, azonban nagyon mélyről jött fel ez a szint. Az opciót viszont nem szabad elvetni. Sőt, miután a bankszektor évek óta nyereséges – miként Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke fogalmazott: megtisztult –, a nagy hiteldinamika össze is jöhet. Kérdés, hogy az MNB javaslata milyen formában artikulálódik a leendő kormányprogramban. Miután 2013 óta a magyarországi monetáris és fiskális politikai döntéshozatal kéz a kézben jár, nagyon is valószínű, hogy erős hangsúlyt kap a jegybanki „hitelprogram” – fogalmaztak forrásaink.
Lehetőségünk volt egy szűk körű, ex-
kluzív bankvezetői szalonba bejutni, ahol ismertették A bankrendszer jövőképének egyes elemei című összeállítást, melyet a már említett Patai Mihály – aki az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója is – jegyzett. A bankvezető kifejtette: a világgazdasági környezet és a magyar állam pénzügyei egyaránt jól alakulnak. Létrejött a gazdasági növekedés és a pénzügyi – egyébként kényes – egyensúly. Erre Magyarországon csak ritkán van példa. Vagy az egyik, vagy a másik „működik” – rendszerint egymás kárára.
BANKSZÖVETSÉGI JAVASLATOK
A bankszövetség a hazai hitelintézeti szektor megújulásának lehetséges területeit az alábbiakban látja:
• a versenyképes ügyfelek preferálása,
• a regionális terjeszkedés támogatása,
• különös figyelem a kkv-szektorra,
• a speciális bankadó mérséklése,
• a tranzakciós illeték újrakalibrálása.
Utóbbi két tétel igen figyelemreméltó: a lapunknak nyilatkozó bankárok szerint mindkét teher csökkentése lendületet jelentene a hitelintézeteknek. Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója úgy fogalmazott: bankárként örülne, ha ezeket a fizetési kötelezettségeket mérsékelné a kormány, de ennél is fontosabb, hogy a hazai kkv-szektor hiteligénye folyamatosan nőjön. A pénzügyi szakember hozzátette: az MKB tavaly is nagy hiteldinamikát ért el ezen a területen, ami biztató jele a jegybank által preferált hitelezés felpörgetésének. Balog Ádám úgy tartja: mind a lakossági, mind pedig a vállalati hitelezési szegmensben van még mozgástér a bővülésre, miután GDP-arányosan egyelőre alacsony a piaci szereplők eladósodottsági szintje. Kifejtette: mivel a magyarországi finanszírozási hagyományok egyértelműen a banki hitelezésre épülnek, adott a sansz arra, hogy egészséges szerkezetben valósuljon meg a hitelboom.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint ha tartósan két számjegyű lesz a bankok hitelezési aktivitása, attól berobban a gazdaság, miután ez a finanszírozási ütem az éves gazdasági teljesítményt is érezhetően megdobja.
Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár úgy tartja, hogy a mostani nagy gazdasági bővüléshez kulcstényező a monetáris és fiskális politikai összhang. Emlékeztetett rá: a jegybank elképesztő aktivitással támogatja a gazdaságpolitikát – amióta Matolcsy György az elnöke. Mind a Növekedési Hitelprogram, mind pedig az önfinanszírozói program az alacsony jegybanki alapkamatszinttel karöltve azt eredményezte, hogy a hazai gazdasági gyarapodás felét az MNB „adja”. Végezetül hozzátette: az olcsó pénzek korszakát éljük, most van szükség a keresletélénkítő gazdaságpolitikára, miután a tengerentúlon már beindult a szigorítás. Az amerikai kamatszint emelkedése pedig hamarosan a finanszírozhatóság drágulását eredményezi.
