Úgy tűnik, kezd tisztulni a kép a következő EU-költségvetési ciklus kapcsán. Az Európai Parlament (EP) ugyanis állásfoglalásban rögzítette, hogy a 2021-től életbe lépő, a korábbiakhoz hasonlóan ugyancsak hét évre szóló pénzügyi keretén (MFF) belül mire is kell fókuszálni. Egyebek mellett a védelem, a biztonság és a migráció területén jelentkező új kihívások kezelésére – derül ki az EP témával kapcsolatos közléséből. Egyébként pedig jelentősen növelnék a kutatásra, az Erasmus+ program támogatására, az ifjúsági foglalkoztatásra, a kisvállalkozásokra, az infrastrukturális beruházásokra fordított összegeket.
EMELKEDIK A LIMIT
A szóban forgó brüsszeli állásfoglalás alapján a kiadási limit emelkedik: az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százalékáról 1,3-re nő a közösségi „költségtétel”. Ennek hátterében az áll, hogy az új problémákra érdemben kell költeni, de a megugró kiadásból kihagynák a szegény gazdasági régiókat. Persze ez még csak terv. Miként az is, hogy további bevételi forrásokat teremtene az EU. Többek között pénzügyi tranzakciós adót, környezetvédelmi terheket róna ki, s a digitális szektorban is fizetési kötelezettséget vezetne be. Az EP-képviselők szerint e forrásoknak a nemzeti össztermék hozzájárulási arányának jelentős – hozzávetőleg negyven százalékot megcélzó – csökkenését kell eredményeznie. Utóbbi – legalábbis a brüsszeli hipotézis alapján – megtakarításokat hoz az uniós tagállami büdzsék számára. Állásfoglalásukban azt is nyomatékosították a közösségi parlamenti képviselők, hogy az új forrásoknak fedezniük kell a Nagy-Britannia kilépéséből eredő hiányt is, anélkül, hogy az adófizetők tervei növekednének.
A 2021-től tartó uniós költségvetési ciklus kapcsán a tagok közül hazánk reagált elsőként. A magyar álláspont az, hogy az ország kész 1,2 százalékra emelni a hozzájárulását az EU büdzséjéhez a következő hétéves ciklusban, mivel Nagy-Britannia tervezett kilépésével és az új kihívásokkal több feladat jut kevesebb befizetőre. Mi, magyarok offenzív, bátor és kezdeményező költségvetési javaslatot várunk az Európai Bizottságtól a 2020 és 2027 közötti időszakra vonatkozólag, mert a mostani büdzsé defenzív volt, amely egy válságra reagált, de a közös politikák, a kohéziók jó befektetések voltak, azokkal a nettó befizetők és haszonélvezők mellett mindenki jól járt.
A fentebb említett EP-állásfoglalás apropóján Deutsch Tamás úgy nyilatkozott: az Európai Parlament döntése esélyt teremt arra, hogy Magyarország 2020 után is megőrizze a neki járó uniós forrásokat. A politikus kitért arra is: az a legfontosabb, hogy a parlament kimondta, hogy a közös agrárpolitika, a vidékfejlesztési és regionális fejlesztési politika esetében meg kell tartani a mostani pénzügyi kereteket. Az új prioritásokra pedig új forrásokból szükséges pénzügyi hátteret biztosítani, nem pedig a már működő programok kárára kell azokat finanszírozni. Végezetül a képviselő fölidézte: a Fidesz magyar delegációja nem támogatta, hogy az EP a regionális fejlesztési politikát „szolidaritás” címszó alatt összemossa a migrációval, s egy költségvetési fejezetbe tegye a bevándorlás kezelésére fordított forrásokkal. Ezzel ugyanis az EU lényeges felzárkóztatási pénzeket csoportosíthatna át migrációs célokra.
HOGY ÁLLUNK JELENLEG?
Idetartozik, hogy a Világgazdaság értesülései szerint a 2014–20-as európai uniós fejlesztési ciklus teljes keretének már csak a nyolc százalékát, több mint hétszázmilliárd forintot kell odaítélni a pályázóknak. A lap megírta azt is: míg a források kilencven százalékára már kötelezettséget vállalt a kormány, addig a kifizetések terén ötven százaléknál jár a mutató. Hetente átlagosan ötvenmilliárd forintnyi EU-s pályázati támogatást fizetnek ki, ez alapján havi kétszázmilliárd várható az idén, ami azt jelenti, hogy ebben az esztendőben több mint 2000 milliárd forint áramolhat a gazdaságba.
KÖLTSÉGVETÉSI „KISOKOS”
A huszonnyolc tagú EU büdzséje hétéves ciklusokra készül, s évenkénti bontásban valósul meg. A közösségi költségvetést az Európai Bizottság dolgozza ki, ám annak elfogadásáról az Európai Tanács határoz azokban a témákban, ahol a kifizetés kötelező. Ilyenek például a közvetlen támogatások. A vidékfejlesztési célú kifizetésekben a döntés a parlamenté.
AZ EU-BÜDZSÉ NETTÓ BEFIZETŐI
1. Németország
2. Franciaország
3. Nagy-Britannia
4. Hollandia
5. Svédország
6. Ausztria
