OROSZ SZANKCIÓK
Március közepén Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos szerfelett szokatlan lépésre szánta el magát. Ellentámadásba ment át, s beperelte az amerikai pénzügyi tárcát, az Oroszország-ellenes szank-ciók koordinátorát, végrehajtóját. Az oligarcha arra hivatkozik, hogy a személye ellen életbe léptetett szankciók ütköznek magával az amerikai törvényhozással is. A tekintélyes orosz napilap, online hírportál, a Vedomosztyi lehetőséget kapott rá, hogy betekintsen a periratokba.
AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME
A felperes Gyeripaszka azzal vádolja az amerikai hatóságokat, hogy elfogultak vele szemben, s olyan állításokat fogalmaztak meg, amelyek „hamis híreken és rosszindulatú célozgatásokon” alapulnak. „Az amerikai jogrendszer alapját, az ártatlanság vélelmezését (mind-ad-dig, amíg nincs cáfolhatatlan bizonyíték vagy jogerős ítélet) súlyosan megsértették az ellenem életbe léptetett szankciók-kal” – idézi a Financial Times (FT) az orosz milliárdost.
Gyeripaszka és ügyvédei most azt az ellentmondásos, de jogerős döntést fordítják az USA pénzügyminisztériuma ellen, amellyel a múlt év végén három, az üzletember által ellenőrzött vállalkozást, a Ruszalt, az EN+-t és az EuroSzibEnergót levetették a szankciós listáról. Ennek az volt a feltétele, hogy az oligarcha adja fel e cégek feletti kontrollt. A tisztázatlan hátterű, tavaly decemberi döntés az amerikai törvényhozók körében is felzúdulást keltett.
MÁR MEGINT AZ ELNÖKVÁLASZTÁS
Az FT, anélkül, hogy kibontaná a témát, megjegyzi: a lépésre azt követően került sor, hogy az EN+ elnöke, a nagy-britanniai Lordok Házának a tagja, a konzervatívok gazdag orosz üzleti tapasztalatokkal felvértezett exminisztere, Greg Barker sok százezer dolláros lobbizást folytatott Washingtonban. A szenátusban vissza akarták vonatni a Donald Trump-vezetésnek a három céget a szankciós listáról levevő döntését, de kellő republikánus támogatás híján a kezdeményezés elbukott. Lord Barkert 2017-ben éppen Gyeripaszka ültette az EN+ egyik elnöki székébe. Az angol főnemes korábban együttműködött a Szibnyefttyel, amely Roman Abramovics és Borisz Berezovszkij érdekköre, s amely felett nemrég a Gazprom vette át az ellenőrzést.
Erich Ferrari, Gyeripaszka ügyvédje beadványában arra hivatkozik, hogy a szankciók megsemmisítő csapást mértek védence jó hírnevére és vagyoni helyzetére. A büntetőintézkedések alkalmazásával a Gyeripaszka-birodalom nettó értéke 81 százalékkal, azaz 7,5 milliárd dollárral csökkent – állítja a benyújtott kereset. Megjegyzendő, hogy a jelenleg is folyó vizsgálatokban, amelyek Oroszországnak a 2016-os elnökválasztásokba való állítólagos beavatkozását igyekeznek bizonyítani, kutatják az üzletember és az egyik fő gyanúsított, Paul Manafort kapcsolatát is.
IDŐPOCSÉKOLÁS
A zűrzavaros Gyeripaszka-ügyet Amerikában az ellenzéki demokraták is kihasználják, hogy csapást mérjenek a Trump-adminisztrációra. A demokrata párti Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke Steven Mnuchin pénzügyminiszter ez ügyben zárt ajtók mögött megtartott képviselőházi meghallgatását „a Trump-kormányzat egyik leggyengébb bizalmas tájékoztatójának, időpocsékolásnak” minősítette.
Borítófotó: Oleg Gyeripaszka a Kremlben. Elfogultsággal vádolja az amerikaiakat
