Az általa kitalált és megalkotott szubjektív Good Country Index, azaz jó országok rangsora azt kutatja, hogy egy adott állam mennyi jót tud tenni a világgal, vagyis milyen értékes globálisan.
Az országok nemzetközi megítélése döntő hatással van a gazdasági és diplomáciai sikereikre, s ez fordítva is igaz. A Good Country nemcsak azt vizsgálja, mitől eredményes egy ország, hanem azt is, mitől jó, azaz a világ államai miként és mennyivel járulnak hozzá bolygónk és az emberiség hosszú távú fennmaradásához, valamint az emberi jóléthez. Ez az összetett mutató azt méri, hogy a globális térben mennyire pozitív vagy éppen negatív az egyes országok működése. Simon Anholt 2009-ben 25 Nobel-díjas kiválóság javaslatára elnyerte a Nobels Colloquia Prize for Economics elismerését. A szakember három évvel ezelőtt, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) meghívására nálunk is mesélt a jó országok ismérveiről.
Az egyes államok helyezését hét fő mutató alapján határozza meg. Ezek: tudomány és technológia, kultúra, nemzetközi béke és biztonság, világrend, bolygó és klíma, jólét és egyenlőség, egészség és jóllét. Számunkra nézve különösen nagy elismerés, hogy a legfrissebb, új típusú rangsorában Magyarország 2017-re jelentősen előrelépett, s a 163 vizsgált ország közül a 12. helyen végzett, ezzel a 2015-ös eredményéhez képest ötven helyet javítva.
Hazánk a tudomány és technológia kategóriában a legerősebb, hiszen itt a 2015-ös kilencedik pozíciója után a tavalyi adatok alapján a második legjobb a világon. A legnagyobb előrelépést a nemzetközi béke és biztonság tekintetében érte el, ahol a 123. helyről több mint százat előreugorva ma a 17.-en szerepel. A bolygó és klíma, azaz a fenntarthatóság terén szintén jelentős javulás történt a vizsgált időszakban, és a korábbi 76. pozícióról a 32.-re kerültünk. Hasonlóan erősek vagyunk a kereskedelmi nyitottság, a külföldi közvetlen beruházások tekintetében, hiszen a 78. után most a 23. helyen állunk. De a tudatos családpolitikai tervezés is nagy fejlődést eredményezett a világrend kategóriában a születési arányszámaink javulása miatt.
Egyre több helyen olvashatjuk, hogy objektív helyett szubjektív mutatókra lenne szükség az egyes országok versenyképességének a méréséhez. A világ legjobb egyetemei közé sorolt MIT és Harvard kutatói által készített, A gazdasági komplexitás atlasza című kiadvány azt vizsgálja, hogy egy adott ország milyen terméket exportál, vagyis az exportáruk hogyan tudnak bekapcsolódni a globális terméktérbe. Ricardo Hausmann, a kutatás vezetője szerint az új világrend korszakában két dolog számít: a tudás, valamint az, hogy a kivitt termékeknek minél nagyobb legyen a hozzáadott értéke. Az atlaszban hazánk a nyolcadik helyen szerepel olyan országok társaságában, mint Japán, Németország, Svájc, Finnország, Ausztria, Szlovénia, Dél-Korea vagy Szingapúr.
Egy másik nemzetközi hírű stratégiai gondolkodó, Thomas L. Friedman a New York Times hasábjain is azt írta, hogy felejtsük el a fejlett és a fejlődő országok kifejezést, hiszen az új világrendben már azok az államok számítanak, amelyek megmozgatják az emberek fantáziáját, amelyeknek nagy hozzáadott értékük van, ezenkívül céljuk, víziójuk, jövőképük és saját modelljük.
Egyre több olyan versenyképességi rangsor jelenik meg, amelyben Magyarország előkelő helyen szerepel. Újfajta megközelítések és mérőszámok látnak napvilágot, amelyek alapján világosan mérhetők a működő magyar modell eredményei. Egy olyan országnak, amelynek a gazdaságpolitikája, a monetáris és a geopolitikája, ezáltal a nemzetstratégiai célkitűzései összehangoltan működnek és egy irányba mutatnak, van víziója és hosszú távú jövőképe. Ez az, amit a világ számos helyén, tudományos műhelyében értenek és elismernek! S ezek alapján hazánk stabil pontként és jó országként szerepel a XXI. század térképén!
