David A. Jones, a Varsói Egyetem Amerikai és Európai Tanulmányok Intézetének a professzora budapesti előadásában azt tanácsolta: toljuk keletebbre Európát! Közép-Európa ugyanis számos lehetőséget tartogat, a régió már nem olyan, mint egy évtizeddel korábban volt. Földrészünkön jelenleg itt a legjelentősebb a gazdasági növekedés, pénzügyi stabilitással, itt a legkisebb az államadósság mértéke, és a munkanélküliség is folyamatosan csökken, miközben a versenyképesség erősödik. Ez a térség mindig fontos része volt és lesz is az öreg kontinensnek, a visegrádi országoknak pedig érdeke egy erős Európa.
Egy új világrendben élünk, a globalizáció a technológia és a tudás korszakába lépett. A földrajz felemelkedésének lehetünk a szemtanúi, a geopolitikai folyamatokat a geoökonómiaiak váltják fel, a területszerzés helyett a piacokért folyik a verseny. Ez a hálózatok és a fúziók kora: az összekapcsolt világban a komplex megközelítés válik a legfontosabbá. A globális gazdaság pólusa ismét kelet felé tolódik. Míg a XIX. század a brit birodalom évszázada volt, a XX. pedig az Egyesült Államoké, a XXI. már egyértelműen Ázsiáé. Szemtanúi lehetünk az eurázsiai kontinens felemelkedésének, amelyben vezető szerepet játszik Kína, az eddig ütközőzónaként aposztrofált Kelet-Közép-Európa pedig hídfőtérséggé válhat.
Kína hosszú távú fejlesztési programja, az „Egy övezet, egy út” célja, hogy az új selyemút kiépítésével visszaszerezze Eurázsia egykori történelmi, kulturális, gazdasági és kereskedelmi jelentőségét. Az új selyemút projektje vasútvonalak, tengeri és szárazföldi kikötők, logisztikai központok fejlesztéséből áll. Valamint kulturális, pénzügyi, oktatási együttműködésekből és tudáshálózatokból, amelyek gazdasági folyosókon keresztül valósulnak meg. A kiépülő hálózatok főbb csomópontjai átrajzolják az egyes térségek jelentőségét is, és új centrumok jelennek meg. A kezdeményezéshez eddig 64 ország csatlakozott, és Kína jelentős szerepet szán hazánknak is: Magyarországon egyszerre három selyemúthálózat találkozik.
Amit már biztosan látunk az óriási projekt eredményeként, hogy 38 kínai és 36 európai város között összesen 3673 vonat közlekedik, s a beruházás eddig több mint 180 ezer munkahelyet teremtett. A pireuszi kikötő húsz nappal rövidítheti le a tengeri szállítás idejét, a Hszien‒Duisburg-vasútvonal pedig 24 nap alatt ér oda a korábbi 42 helyett. Egy új fejlődési tengely alakul ki, amely Pireuszt kapcsolja össze az északnyugat-európai kikötőkkel (Rotterdammal és Hamburggal), s amely Kelet-Közép-Európán keresztül vezet. Ezért is fontos az utóbbi térség tizenhat országának és Kínának az együttműködése: míg Budapest a pénzügyi-szolgáltatási, a kulturális és a tudományos kooperációk központjaként működhet, addig Varsó elsősorban a szállítás és a logisztika területén kap kiemelt figyelmet.
Kínában más szemszögből nézik a glóbuszt. Ezen a világtérképen Ázsiától északra található Amerika, Európa és Ázsia pedig egy kontinensként szerepel, amelynek kiemelt térsége a nyugati kapu – a kelet-közép-európai tagországok övezete.
