VÁROSHÁLÓZATOK KORA
A stratégiai vállalatok és a nemzetállamok mellett a XXI. század új erőközpontjai minden bizonnyal a városok lesznek. Ma a világgazdaságban 147 globális cég állítja elő a világ GDP-jének a negyven százalékát, s közel hétszáz vállalat a nyolcvan százalékát. Ezek a társaságok a városokba tömörülnek, oda, ahol a kreatív munkaerő rendelkezésre áll. A városok és városhálózatok felemelkedésének a korszakában 64 olyan globális várostérség és megarégió található, amely a világ GDP-jének a nyolcvan százalékát állítja elő. Ha az öt legjelentősebb metropolisz (New York, Los Angeles, Tokió, Párizs és London) egy államot alkotna, ez a képzeletbeli terület lenne a világ harmadik legnagyobb gazdasága az USA és Kína után. A nemzetközi előrejelzések szerint a városiasodás tekintetében 2030-ra eltolódnak az arányok a globális kelet és dél felé.
Növekedési tengelyek, övezetek kezdenek kialakulni, amelyek központjait a városok adják a Szilícium-völgytől, a Boston–New York–Washington-tengelytől az európai „Hanza-városok szövetségén, az ázsiai Gyöngy-folyó deltáján (Hongkong–Sencsen–Kanton) át egészen Szingapúrig. Az új versenyképességi rangsorokban egyre jelentősebbek lesznek Ázsia keleti partvidékének a települései, és ha az új típusú városi versenyképességi tényezőket is figyelembe vesszük, mint az összekapcsoltság, a kreativitás, a tudás, a technológia, az innováció, a globális kereskedelembe való bekapcsolódás, a jóléti tényezők, a biztonság, az élhetőség, a zöldterületek nagysága, akkor minden bizonnyal Szingapúr és Sanghaj kerül ki győztesként.
A városállamok fontos szerepet töltöttek be a történelem folyamán is. Élénk kereskedelmet folytattak, pénzügyi, gazdasági, oktatási és kulturális központként működtek. Gondoljunk csak Velencére, Firenzére vagy épp Genova jelentőségére a reneszánsz korban: legfontosabb jellemzőjük az elhelyezkedésük volt, legfőbb céljuk pedig a világgazdaságba és a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás. Akárcsak manapság, az új reneszánsznak nevezett korszakban: utak, övezetek, városok, hálózatok és központok.
Míg a múlt század közepén mindössze Tokió és New York lakossága haladta meg a tízmillió főt, mára 45 ilyen megaváros található a világban, s 16 olyan, melynek népessége húszmillió feletti. Ezek a metropoliszok egyre közelebb kerülnek egymáshoz: Dubaj és Abu-Dzabi például 140 kilométerre fekszik egymástól, de a Hyperloop mágnesvasút kiépítésével a köztük lévő időbeli távolság az eddigi 90-ről 12 percre rövidül.
Ami mindebből fontos számunkra, hogy a Kárpát-medence is egy természetes övezetként működik. Budapest jövőbeli városhálózata már nem a Bécs–Budapest-tengely lesz, hanem az egész Kárpát-medence. Ezért is fontos, hogy autópályákkal, infrastrukturális fejlesztésekkel, oktatási és kulturális együttműködésekkel még jobban összekössük a régió településeit. Nem véletlen az sem, hogy településeink megalkották a Modern városok és falvak programját, amellyel komplex gazdaságfejlesztési projektek valósulhatnak meg. Ezt a koncepciót kell kiterjesztenünk az egész Kárpát-medencére, hiszen ez egy természetes kulturális és gazdasági téregység, amely övezetként működik, kiváló geostratégiai helyzettel. Kössük össze a Kárpát-medencét, hogy minél szorosabb együttműködés valósuljon meg az összekapcsoltság és a városhálózatok korszakában.
Csizmadia Norbert A PAIGEO Alapítvány elnöke
