Tim Draper kockázatitőke-befektető úgy jellemezte, hogy a legnagyobb technológia az internet óta. Janet Yellen volt Fed-elnök szerint erősen spekulatív eszköz. Az előbbieknél is érdekesebb Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász megfogalmazása, aki úgy véli: nem tölt be semmilyen társadalmi szempontból hasznos funkciót.
Közgazdasági értelemben egy eszköznek négy funkciót kell betölteni, hogy olyan pénznek minősüljön, amely elősegíti a gazdaság működését. A pénz csereeszköz, jószágok cseréjét teszi lehetővé. Elszámolási egységként funkcionál, másképp fogalmazva értékmérő. Fizetési eszköz, adósságot törleszthetünk vele. Végül értékőrző szerepe van, megtartja az értékét. A bitcoin árfolyamát extrém ingadozások jellemzik, ami az értékőrző és az értékmérő funkciót lehetetlenné teszi. Nincsen mögötte intézményrendszer, nincs garancia az elfogadására, ami a másik két feladat ellátását is korlátozza (bár lehetetlenné nem teszi). A négy pénzfunkciót összességében a bitcoin nem tölti be, emiatt a pénzrendszer megújítására nem alkalmas.
Gyakori érv mellette, hogy olcsóbbá és gyorsabbá teheti a pénzügyi tranzakciókat. Egyes nemzetközi utalásoknál előfordulhat, hogy gyorsabb az átutalás bitcoinban, mint a hagyományos banki devizaátváltással járó ügylet. Fontos azonban tisztázni, hogy e digitális fizetőeszközzel történő tranzakció korántsem olcsó. Egyrészt időbe telik a vásárlása, van tranzakciós költsége, átutalása is órákat vesz igénybe és a nagy árfolyam-volatilitás miatt kockázatos a fizetésre való használata. Jelentős korlát, hogy bitcoinban nagyszámú tranzakció nem végezhető a hitelesítés időigénye és számítókapacitásának nagysága miatt. Az ügyletek hitelesítése (bányászat) elképesztő mennyiségű áramfogyasztást igényel. Egy becslés szerint egy Visa-tranzakció áramigényének a 80 000-szeresét igényli egy bitcoinművelet. Ha ezekhez azt is hozzávesszük, hogy Magyarország 2019-ben vezeti be az azonnali átutalások rendszerét belföldi fizetésekre, akkor kimondható, hogy a pénzügyi tranzakciók hatékonyságában a virtuális valuta nem versenyképes, ráadásul drága.
Számos állam a visszaélések miatt szabályozza a bitcoint. A digitális fizetőeszköz részleges anonimitása elméletileg segítheti az illegális tevékenységek finanszírozását. Foley és szerzőtársai 2018-as tanulmánya szerint a bitcointranzakciók fele erre irányul. Az ilyen tevékenységek keresletet teremthetnek a virtuális pénz számára, és segíthetik az elterjedését, miközben társadalmi szempontból jelentős költségeket okoznak.
Társadalmilag tényleg haszontalan a bitcoin, ahogyan Stiglitz állítja? Az utóbbi évek nulla közeli hozamkörnyezetében a kriptovaluta árfolyam-emelkedése eufóriát okozott, s világszerte a hírekbe került. A kockázatvállalóbb befektetők nyerészkedni próbáltak vételével és eladásával. A spekuláción volt, aki nyert, a későn bekapcsolódók vesztettek. Összességében hatékony, a gazdasági folyamatokat támogató pénzzé a bitcoin az alaptulajdonságai miatt nem vált, és ez a jövőben sem várható. Szabályozása és az illegális tevékenységben becsült szerepe komoly társadalmi kiadással jár. Ugyanakkor a pénzügyi rendszer egésze és a szabályozók egyre összetettebb kihívásokkal szembesülnek miatta, ami erős versenyhelyzetet, újításokat, végső soron magasabb színvonalú pénzügyi szolgáltatásokat eredményez. Továbbá a bitcoinnak köszönhető, hogy a blokklánc-technológia felismerése és alkalmazásának a kutatása világszerte megkezdődött. Valóságos startupláz tört ki, amely néhány év múlva a technológia széles körű alkalmazási lehetőségeit is felfedheti. Eddigi történetében magának a bitcoinnak a pozitív társadalmi funkciója homályos, ugyanakkor a mögöttes technológia, a blokklánc és a rengeteg innováció a jövőben hasznos megoldásokat hozhat.
