A tihanyi apátság, az 1060-ban elhunyt Árpád-házi király, I. András érintetlen sírjának és a mindmáig első magyar írásos nyelvemlékként ismert alapítólevélnek az otthona (még ha ma átmenetileg Pannonhalmán őrzik is az eredetit) kiemelkedik az összes többi vár, kastély és templom közül. A monostor szerzetesei, a község lakói évszázadok óta ápolják őseik emlékét és élő vallását. A XXI. században ez nemcsak a nemzet megmaradásának záloga, hanem értékes turisztikai célú fejlesztéseket inspiráló ok is.
Oly sokan vagyunk e hazában, akiknek első tihanyi emlékei egy általános iskolai osztálykiránduláshoz kötődnek, s akik a gyerekkori rácsodálkozás élményéből táplálkozva újra és újra visszatérünk e festői településre. Alkalmi utazásaink során azzal szembesülhettünk, hogy a Balaton kiváló turisztikai adottságú településeire nagyon eltérő mértékű forrás és figyelem jutott, s Tihanyban is sok minden megrekedt egyfajta posztszocialista retróhangulatban, elég csak a rév környékén körbejárni. Ezen kívánt változtatni a település polgármestere és országgyűlési képviselője, Tósoki Imre és Kontrát Károly, akik kitartó munkájukkal elérték, hogy kormányzati és uniós forrásból újabb, közel kétmilliárd forintos turisztikai fejlesztés indulhat el a félszigeten. Tihany az évi közel 150 ezer vendégéjszakájával és azzal, hogy az odalátogatók fele még mindig külföldi, erős pozícióból indul a Balaton-parti települések versenyében, amelyben mindig a minőséget és az értéket képviselte. A jövőben végre megújulhat a Csokonai-liget, nyelvemléktanösvény és sétaút épül az apátság mellé, ezzel egy időben rekonstruálják az apáti lépcsőt és a hozzá kapcsolódó függőkertet is.
A tervek között szerepel, hogy a tihanyi alkotók és művészek előtti tisztelgésként az egyik műemlék épületben a város létrehoz egy élményházat, hiszen olyan híres alkotók köthetők Tihanyhoz, mint Illyés Gyula, Németh László, Passuth László vagy Borsos Miklós. Reményeink szerint az élményház igazi kulturális találkozóhellyé válik majd, amely a felolvasóestektől kezdve a közönségtalálkozókon és előadásokon át a kiállításokig minden értékes programnak otthont adhat. Ugyanis van mire figyelni, mit megnézni és elolvasni Tihanyban és Tihanyhoz kapcsolódóan. Elég csak Illyés Gyulának A tihanyi Templom-hegyen című csodás szerelmes versét magunk elé vennünk, és vele együtt álmodoznunk: „Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi / Balaton, tavasz, hegyorom! / Alig tudom magamba szedni. / S egyszerre – sok nagyon! // Szeretném – azért, hogy te is nézd / szemembe tenni szemedet. / Magányba zár, fojt, fáj a szépség, / ha nem együtt látom veled. // Nem érzed, amit én, – ez is fáj; / semmi se jó már nélküled. / Szeretném a szívembe tenni / lüktető, élő szivedet. // Mennyi szin! Nem tudok betelni. / Mekkora távlat! Mennyi fény! / Szeretném, szeretném, ha lennél / tetőtől talpig én!”
