A magyarok tényleg az egész világon élnek, igaz, legtöbben a világ alatt Magyarországot értik. A nem magyar magyarok Magyarország alatt a Kárpát-medencét értik, a magyarok számára más a tér és más az idő, ezért aztán csak néznek a szomszéd népek, ha egy magyar itthonról elindul haza.
Magyar többféle is van.
Kezdjük a magyar magyarokkal. A magyar magyarok három fontosabb csoportba oszthatók. A leghangosabb csoport a fővárosban él. Szerintük ők tudnak mindent is, míg azok a magyar magyarok, akik nem a fővárosban élnek, nem tudnak semmit. A fővárosiak szerint a nem fővárosban élő magyarok csont nélkül beszopnak mindenfélét, kivéve azt, amit a fővárosban élő magyar magyarok akarnának legyömöszölni a torkukon. A fővárosban élő magyar magyarok többsége nem a fővárosban született, de seperc alatt elfeledkezik erről, aztán csodálkozik, hogy a véreivel nem talál szót. Fővárosban élő magyar magyarnak lenni nem születés kérdése, hanem tudatállapot.
A nem fővárosban élő magyar magyarokat valóban nem érdekli, hogy a fővárosban élő magyar magyarok mit gondolnak róluk. A nem fővárosban élő magyar magyarok tudják, amit tudnak, és ez a tudás pont elegendő nekik ahhoz, hogy eligazodjanak az élet dolgaiban.
Vannak aztán azok a magyar magyarok, akik szerint Magyarország nem létezik. Hiába van, akkor sincs, vagy nem kéne lennie. Ezek a magyar magyarok kicsit el vannak csúszva az időben, szerintük Magyarország, pontosabban Magyarország kívánatos nemléte olyan jövő, ami Brüsszelben (Bécsben, Londonban etc.) már a jelen. Abban igazuk is van, hogy Brüsszel (Bécs, London stb.) nem Magyarország, arra viszont még nem adtak épeszű magyarázatot, hogy Magyarországnak miért kellene Brüsszelnek (Bécsnek, Londonnak és így tovább) lennie.
A magyar magyarok mellett él még a Kárpát-medencében sok nem magyar magyar. Ők is különböznek, a felvidéki nem magyar magyar nem pontosan olyan, mint a kárpátaljai, erdélyi, délvidéki stb. nem magyar magyar, de azért hasonlítanak. Mivel e sorok szerzője erdélyi nem magyar magyar, ezért erről írnék inkább, milyen is.
Az erdélyi nem magyar magyar sorstragédiája az, hogy nem létezhet. Az erdélyi magyar úgy vanhat, hogy nem kellene lennie. Szeretne lenni, akar lenni, de nem lehet. Létezésében gátolja az, hogy erdélyi és hogy magyar. Ha erdélyi, nem lehet magyar. Ha magyar, nem lehet erdélyi.
Ha azt mondod, erdélyi magyar, azt mondod, unikornis. Ha azt mondod, Erdély, azt mondod, Atlantisz. Az erdélyi magyar holt nyelven beszél. A csendje, na, az viszont nagyon él.
Az erdélyi magyar szereti a szülőföldjét. Csak épp ahol a szülőföldje, ott nincs hazája. Ahol a hazája, ott nincs szülőföldje.
A magyarok ezért nincsenek otthon a világban. Jó pár évtizede fordítva ülünk a lovon, de hátrafelé nyilazunk. Jó lenne lassan irányba ülni.
