Több mint tízezer embert kérdeztek meg. A kérdések között szerepeltek olyanok, amelyek azt tudakolták, hogy mennyire büszke a megkérdezett az európaiságára, mit gondol a bevándorlásról, illetve miként vélekedik az Európai Egyesült Államokról. A kutatók az eredmények alapján hat különböző véleményű csoportot hoztak létre. A legtöbben a bizonytalanokhoz tartoznak. Ők azok, akik hajlamosak előnybe helyezni a nemzeti szuverenitást a mélyebb integrációval szemben. Nem csupán ez az eredmény okozhat komoly fejtörést a brüsszeli vezetőknek, hanem az is, hogy a válaszadók mindössze 8 százaléka tartozik a „föderalisták” csoportjába. Ennyien vannak, akik mélyebben integrált EU-t akarnak látni, és támogatják egy esetleges Európai Egyesült Államok létrejöttét. De összesítve is az látszik, hogy az európaiak több mint kétharmada szkeptikus az unió működésével kapcsolatban, és kevesebb mint egyharmad azon emberek aránya, akik a közösség működését megfelelőnek találják.
Mindezek mellett érdekes az az eredmény, hogy a megkérdezettek nagyobb része büszke európaiságára. Azaz mégiscsak van valamiféle közös európai tudat. Létezik valamilyen kollektív identitás. De mi az? Mi az, ami összeköt minket azon túl, hogy egy kontinensen élünk? Nyilvánvalóan nem a közös európai bürokrácia, hiszen az csak eszköz kell(ene) legyen az egységes európai akaratnak alárendelve.
Ha a választ keressük a közös identitásra, akkor nyilván mélyebbre kell ásnunk. És olyan dolgot szükséges keresni, amely átszövi az életmódunkat, kultúránkat, mindennapi cselekvéseinket. Egyszóval, ami megtestesíti a kollektív európai hagyományt. A kérdés első ránézésre nem egyszerű, hisz nagy különbségek vannak. Más nyelveket beszélünk, eltérő szokásaink vannak, különböző a történelmünk, de még az étkezési kultúránk is. A kérdésre a válasz a közös rítusainkban keresendő. Sokféle módon, de mégis ugyanúgy ünnepeljük a karácsonyt, húsvétot, pünkösdöt, az európai gyerekek mindenhol várják a Mikulást és sorolhatnánk. Bár Európa nagy része szekularizált, rítusainknak van közös metszete. Európa kulturális-szellemi alapja a kereszténység. Ezt ismerték fel anno az unió alapító atyái, amikor a közös intézményrendszert is erre az alapra helyezték. „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – mondták.
Több Európát, elmélyített integrációt – mondják az EU mai vezetői, miközben minden eszközt latba vetnek annak érdekében, hogy a kereszténységet mint a közös európai identitás alapját teljesen száműzzék. Így elveszik annak az utolsó esélyét is, hogy megmaradjon a közös európai identitás.
Advent van. Az öreg kontinens a karácsonyra készül. Megnyíltak az adventi vásárok. A nyugat-európai nagyvárosok körbebarikádozzák a vásáraikat és átnevezik azokat, nehogy sértse a más kultúrájú emberek érzékenységét. 
