Ezt az üzenetet Donald Trump jelenlegi elnök is lényegében megismételte nagyjából egy évvel ezelőtt. Azt írta, hogy a „fake news” média az amerikai nép ellensége.
Mit ad isten, Richard Nixon afféle főgonosz a politikatörténeti mitológiában; és ez vajon minek köszönhető?
Hát persze, hogy a mainstream médiának. Pedig nem szabad lebecsülnünk sem a Nixon, sem a Trump szavaiban rejlő igen alapvető és nyers igazságot.
Márki-Zay győzelme Hódmezővásárhelyen pillanatokon belül afféle szimbólummá nemesedett a haladó médiában. Ez az orbáni diktatúrával való szembeszállás sikerének a jelképe. Csoda, hogy a „no pasarán!” kitűzőt nem oktrojálták még Márki-Zayra, és nem lett emblémája a hódmezővásárhelyi haladó győzelemnek.
Nem csupán arról van szó, hogy a haladó, azaz a Soros és a Simicska által birtokolt-vezérelt média – és igen, a Jobbik médiája is idetartozik – nem elfogulatlan, s drukkolt a nyertesnek. Nem. A sajtó konkrétan a hódmezővásárhelyi összellenzéki jelölt kampánycsapataként üzemelt. Közösen építették a történetét, a Fidesz-diktatúra dél-magyarországi mártírjáét, aki jó konzervatívként és jó katolikusként áldozatává vált mind a korrupt rezsimnek, mind a korrupt egyháznak. Hogy Márki-Zay hazudozott a kampányban, és pillanatok alatt bukott le, az meg sem jelent a kampánycsapatként üzemelő sajtóban. Csak két példa: természetesen évekkel ezelőtt döntöttek a térfigyelő kamerák fölszereléséről, tehát nem a délmagyar mártír volt ezeknek a célpontja; valamint az sem igaz, hogy Márki-Zay ellenzéki jelöltsége miatt vesztette volna el az állását. Semmi probléma, a haladó média fullba tolta a fake newst, segítve ezzel a győzelmét.
Az abszurd odáig fajult, hogy e sajtónak a zászlóshajói élőben közvetítették (!) egy alföldi város polgármesterének a beiktatását. Ez valóban sajtótörténeti pillanat, olyan, amely változtatás nélkül átadható a Monty Python csapatának.
Márki-Zay és a haladó média esete cseppben a tenger. Pont ugyanígy járnak el minden politikai üggyel kapcsolatban. Nem pusztán elfogultak, hanem politikai cselekvőként tevékenykednek. Agendát visznek, propagálnak ügyeket s vetnek el másokat; teljesítik a megrendelők gazdasági és ideológiai érdekeinek megfelelő elvárásait. Az égvilágon semmi közük nincs a független, objektív tájékoztatás imázsához, amit kitűznek magukra.
Jobban járunk, ha Nixon és Trump józan bölcsességét aranykeretbe foglaljuk; és jobban járunk, ha ezzel a szemmel figyeljük a média mozgását, ugyanis az önképükkel, a propagandájukkal, valamint az állandó, idegtépő moralizálásukkal szemben a valóságban nem ismernek sem istent, sem embert, gátlástalanul hazudoznak, hallgatnak el dolgokat és cselekednek politikai szereplőként – amivel persze önmagában semmi probléma nincs.
Csak akkor kezeljük is őket ennek megfelelően.
