Washington magas szintű diplomáciai kampánnyal próbálja meggyőzni szövetségeseit, hogy a Huaweinek ne engedjék kiépíteni országukban az 5G-infrastruktúrát, a kínai vállalat ugyanis betekintést engedhet az
anyaországi hírszerző szolgálatoknak a nyugati kommunikációba. Mike Pence alelnök február 16-án a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián kifejtette: „A kínai jogszabályok megkövetelik, hogy [a Huawei] hozzáférést biztosítson Peking biztonsági apparátusa számára minden adathoz, ami kapcsolatba kerül a hálózatukkal vagy berendezéseikkel. Meg kell védenünk a kritikus fontosságú telekommunikációs infrastruktúránkat, és az Egyesült Államok felszólítja biztonsági partnereit, hogy legyenek éberek, utasítsanak vissza minden olyan vállalkozást, amely aláásná a kommunikációs technológiáink és nemzeti biztonsági rendszereink integritását.”
Az amerikai erőfeszítés azonban kudarcra van ítélve. Nagy-Britannia, Amerika legszorosabb szövetségese, már leszögezte, hogy a Huawei-eszközökkel kapcsolatos kockázatok „kezelhetők”. Németország,
Franciaország és Olaszország szinte biztosan követni fogja a britek példáját. Peter Altmeier német gazdasági miniszter szerint Németországot „nem zsarolhatja sem barát, sem ellenség”, Németország célja pedig az 5G lehető leggyorsabban történő bevezetése az európai versenyképesség érdekében.
Washington hibás stratégiájából rossz taktika fogant. A Huawei évente 20 milliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre, kétszer annyit, mint két fő versenytársa, az Ericsson és a Nokia összesen. Az amerikai techóriás Cisco hosszú ideig dominálta az internetes eszközök piacát, de mára elhagyta az üzletágat. A Ciscónak közel 70 milliárd dollár készpénztartaléka van – amely meghaladja a Huawei elmúlt ötéves k+f költségvetését –,mégis úgy döntött, hogy nem vállalja a robotika, az önvezető autók, a drónok és más, polgári és katonai technológiák egész sora szempontjából kritikus fontosságú 5G-hálózatba való befektetéssel járó kockázatot.
Lev Trockijt parafrazálva: lehet, hogy téged nem érdekel az iparpolitika, de te érdekled az iparpolitikát. Az ázsiai országok (Japán, Tajvan, Dél-Korea és Kína) mind támogatják a tőkeigényes beruházásokat. Az Egyesült Államok nem. A digitális korszak valamennyi összetevőjét az Egyesült Államokban találták fel, de néhány kivételtől eltekintve most már Ázsiában gyártják őket. Ez veszélyt jelent Amerika helyzetére a világban, és a Trump-adminisztráció jó okkal foglalkozik ezzel. Az Egyesült Államok azonban nem törheti meg Kína dominanciáját az 5G-technológiában, ha egyetlen amerikai vállalat sem versenyez a Huaweijel.
Amerikának vissza kell térnie a Reagan-modellhez, amelyben a Védelmi Minisztérium a GDP több mint 1,2 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, majd a technológiákat magánvállalatok kereskedelmi forgalomba hozták. Kína beruházástámogatását pedig adókedvezményekkel kell ellensúlyozni. Mindezek hiányában az
Egyesült Államok le fog maradni Kínától, ami beláthatatlan következményekkel járhat a szabad világ számára.
