NEM NEMZET CSÓTÁNYA
Falussy Lilla Ricse, Ricse, Beatrice című darabját legközelebb május 16-án tekinthetik meg, az Újszínházban. Az előadásban természetesen színpadra lép a Nagy Feró vezette legendás együttes. A fiatal Ferót Kurkó József Kristóf alakítja, míg a jelenkorit maga a nem nemzet csótánya. A szerző Nagy Feró életén, a Ricse pokoljárásán keresztül idézi elénk a késő Kádár-kor képmutató világát. Azt a világot, amelyet a rendező, Bozsogi János remekül ismer, hiszen pályáját A sípoló macskakő című, 1971-es film kamasz szereplőjeként kezdte. Az előadás zenei vezetője Papp Gyula, a Mini, a Skorpió és a Dinamit villámkezű orgonistája. Csurka István szerepében öccsét, Csurka Lászlót láthatjuk. Mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy a Beatrice eljátssza legendás nótáit, mint a Jerikó, az Angyalföld, a Nagyvárosi farkas, a Motorizált nemzedék, a Térden állva vagy az Azok a boldog szép napok.
A PÁPALÁTOGATÁS ELÉ
A napokban mutatták be a Hagyományok Házában, s már kapható a Két Hollós Kiadó gondozásában újra megjelentetett Csíksomlyó titka és Csíksomlyó ragyogása című kötet. Lukács atya vallási néprajz tematikájú műveit már antikváriumokban sem lehetett fellelni. A szerző, világi nevén Daczó Árpád Ernő tavaly hunyt el, 98 esztendős korában. Az erdélyi ferences szerzetes pap több évtizedes, súlyos nélkülözésekkel, üldöztetésekkel, szenvedésekkel, számkivetésben eltöltött időszakokkal nehezített lelkipásztori szolgálata mellett a vallásos néprajz területén is kiemelkedőt és maradandót alkotott. Nyugállományba helyezése után, a dési ferences kolostorbeli visszavonultságában írta a Csíksomlyó titka című könyvét, s egy évtizedre rá a kiegészítését. Kutatásainak alapját Babba Mária égi elhívása jelentette, valamint a papi hivatás gyakorlásához is szükséges tanulmányok.
FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS GÁTLÁSOK NÉLKÜL
A jeles lengyel forgatókönyvíró-rendező legújabb munkája, az Éter már látható a mozikban. A kosztümös történet az első világháború előtt játszódik, az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Egy lengyel orvos mániákusan kísérletezik az éterrel, amely megfosztja pácienseit szabad akaratuktól, tudatuktól, ugyanakkor teljesen megszünteti a fájdalomérzetüket. Amikor egy fiatal nő belehal kudarcos kísérletébe, halálra ítélik, de az utolsó pillanatban megmenekül a bitófától. Az orvos a Monarchia hadseregébe kerül, ahol parancsnoka jóváhagyásával katonaorvosként folytatja a kísérletezést, minden gátlás nélkül manipulálva az embereket. A rendező fizikusnak készült, ám mivel úgy vélte, nem válik Nobel-díjas tudóssá, pályát módosított. Azért nem lett író, mert nem érzett elég talentumot magában, de forgatókönyvírói képességét elegendőnek érezte. Joggal.
