„Látod ezeket a csodálatos villákat a folyóparton? Fogadni mernék, hogy még engedéllyel épített is van közöttükˮ – hangzik el a belgrádi közszolgálati televízióban sugárzott vígjátéksorozat egyik epizódjában. A poén találóan reflektál a Szerbiában évek óta létező s egyre nagyobb méreteket öltő jelenségre. Hiába hirdetett háborút az állam az engedély nélkül építkezők ellen, a „csatatéren” sohasem fogyatkozó ellenséges haddal áll szemben, ugyanis minden épületbejegyzési kísérletét, kedvezményes legalizálási akcióját az időközben felhúzott újabb illegális építmények ellentételezik. Így jön az újabb hadüzenet, kezdődhet elölről a munka. Ráadásul a szerb gazdaságot a hivatalos adatok szerint is a virágzó építőipar viszi nagy léptekkel előre, s nem csoda ‒ bár erről nem szól a közlemény ‒, ha a kiugróan teljesítő szektor bizonyos szereplői nem finnyásak, amikor jól fizető megrendelést kapnak villák építésére, családi házak egy-két szinttel való kibővítésére.
Az illegális építkezéseket illetően régóta jelennek meg lesújtó becslések, de a napokban már hivatalos helyről erősítették meg, hogy riasztó a helyzet, jóval rosszabb, mint hitték.
Ötmillió – vágta könyörtelenül a nézők arcába a törvénytelenül felhúzott ingatlanok számát a Köztársasági Földmérési Hivatal igazgatója. Borko Drašković az állami tévének adott interjúban arról beszélt, hogy átfogó felmérést készítettek műholdas filmezéssel, és már csak kevés hiányzik ahhoz, hogy az adatok valóban „hivatalosak”, megkérdőjelezhetetlenek legyenek.
„Eddig a legtöbben azt feltételezték, hogy hozzávetőleg másfél millió illegális építménye van az országnak. Még nem készültünk el a teljes nyilvántartással, de már most magabiztosan kijelenthetem, hogy a végleges szám ötmillió felett lesz. Egy hatalmas, kihasználhatatlan tőke ez, amely után semmilyen illetéket sem fizetnek, és jelzálogot sem lehet bejegyezni ezekre az ingatlanokraˮ – magyarázta az illetékes.
Hogy az információ még elrettentőbbnek hangozzék, nyomatékosította: nagyobb lesz a végső nyilvántartásban a regisztrálatlan objektumok száma a megfelelően bejegyzettekénél. Az „illegális” meghatározás nem minden esetben jelenti azt, hogy a nyilvántartásban egyáltalán nem szereplő épületekről van szó. Számos példa van arra is, hogy valaki egy földszintes ház építésére kért engedélyt, ma pedig a terepen egy kétemeletes villa található a kataszterben feltüntetett kis létesítmény helyett. Az ország műholdas feltérképezését egyébként érdekes módon nem a törvénytelenül emelt épületek miatt, hanem a bejegyzések ellenőrzése és részletesebb dokumentálása érdekében indították, de már menet közben kiderült, hogy az építkezések árnyoldala jóval jelentősebb. Kétségkívül nem elhanyagolható tény, hogy a hétmilliós országban lassan minden polgárra jut majd egy illegálisan készült ingatlan, amely lehet garázs vagy műhely, de családi vagy hétvégi ház, illetve nagy értékű villa is.
A téma kapcsán fakadt ki a minap a belgrádi városi ügyekkel megbízott menedzser, a polgármester jobbkeze, Goran Vesić is. Mint mondta, évente nagyjából hetvenmillió euróval károsítják meg a törvénytelenül építkezők a fővárosi kasszát, így azok tűnnek balgának, akik minden iratot beszerezve, az adókat kifizetve építik a házaikat. A költségvetésből finanszírozott iskola- és óvodaépítés, -felújítás pedig hátrányt szenved a csalók jóvoltából, pedig ők is azt szeretnék, hogy a gyermekeik jó körülmények között tanuljanak. Vesić arra kérte az igazságügyi tárcát, hogy sürgősen találjon ki valamit a helyzet javítása érdekében. Első lépésben szerinte nem ártana, ha a minisztérium ellehetetlenítené az adott építkezésről szóló szerződések hitelesítését, amennyiben még nincs meg a szükséges engedély.
A földmérési hivatal adatai szerint azonban mégsem Belgrádban a legrosszabb a helyzet. A közép-szerbiai Čačak, Kraljevo jár az élen a törvényszegés terén, de a vajdasági Szabadka és Nagybecskerek is a csúcstartók közelében van.
Szakértők úgy vélik, még nagyon sok víznek kell lefolynia a Dunán és a Száván ahhoz, hogy a vígjátéksorozatban is említett folyóparti villaépítés törvényes keretek közé kerüljön, illetve a már felhúzott ötmillió illegális ingatlan ügye rendeződjön. Példa erre Tomislav Nikolić volt államfő esete: a családjának is van egy-két igen csinos, de engedély nélkül emelt hétvégi háza, éppen a Száva partján, Újbelgrádban. Egyhamar nem fogják ezeket lebontani, mert a környéken – a fővárosi sajtó értesülései szerint – van még vagy kétszáz másik, s bizonyára nem az egykori elnök ingatlanait intézi el elsőnek a kotrógép.
Borítófotó: kivitelezési fázisban a belgrádi vízpartprojekt. A nagyberuházástól nem messze van az illegális vízparti villanegyed
