VILÁGKERESKEDELEM
Washington és Moszkva, a jelenlegi kereskedelmi, vámkonfliktus kulcsszereplői fogást keresnek egymáson, miközben nem enyhül lényegesen a fő gond, a világgazdaság működését nagymértékben befolyásoló kínai–amerikai kereskedelmi szembenállás. Az Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) „konzultációt” kért az általa jogellenesnek tartott orosz vám-válaszintézkedések elbírálására. A konzultáció a hivatalos bepanaszolás első fázisa. Az Orosz Föderáció (OF), mint Moszkvában hivatalosan közölték, hasonló lépéseket mérlegel. Oroszországban augusztus 5-én léptek életbe bizonyos amerikai termékeket sújtó vámok, amelyek választ jelentenek az USA által kivetett, az orosz acél-, alumíniumexportot terhelő büntetővámokra. A RIA Novosztyi szerint az USA az orosz válaszintézkedések szelektív jellegével nem ért egyet (hogy Moszkva más WTO-országok hasonló termékeire nem alkalmazza a magasabb vámtételeket).
AHÁNYAN, ANNYIFELÉ
Amerika szándékai ellentmondásosak. Ha bepanaszolják az OF-et, akkor az ügy a WTO genfi választott döntőbírósága, a fellebbviteli fórum elé kerül. Az elé a héttagú grémium elé, amelyet éppen a washingtoni lépések következményeképpen a megbénulás fenyeget. A hét bíró helyett hárman maradtak a fellebbviteli testületben, mert az USA hátráltatja a negyedik tag megerősítését. A három közül az egyik amerikai, a másik kínai, ami kiváltképpen bonyolítja a helyzetet, mert a WTO szabályai szerint az érintett fél (mondjuk egy amerikai–kínai vita esetén az amerikai és a kínai arbitrázsbírósági tag) kivonul a döntéshozatalból. Az 1995-től működő állandó fellebbviteli testület a világszervezet paneljei által előterjesztett ügyekben hoz döntést, amit a tagállamoknak el kell fogadniuk.
Világszerte találgatások folynak arról, vajon a legerősebb világgazdasági hatalom, az USA mit is akarhat a WTO-tól. Bezáratná, kiüresítené, avagy átalakítaná? Ugyanakkor a józanabb hangok arra is figyelmeztetnek, hogy az amerikai bírálatokat érdemes alaposabban szemügyre venni, mert sok jogos elemet tartalmaznak. A Kereskedelmi Világszervezet kétségkívül reformra szorul, csak az a kérdés, hogy az átalakítás miként zajlana, milyen érdekek, szempontok szerint. Jelenleg úgy tűnik, hogy ahány résztvevő, annyiféle megoldási tervezet kering a politikacsinálók folyosóin.
Washingtonnak legfőképpen a genfi választott döntőbíróság fellebbviteli gyakorlatával van gondja. A WTO-testület tagjai önkényesen értelmezik a világszervezet alapszabályát, túllépik a hatáskörüket – mondják az USA-ban. Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja éves jelentésében így fogalmaz: „A WTO aláássa országunk nemzeti érdekérvényesítő képességét.”
Emellett Washington felrója a választott döntőbírósági testület tagjainak, hogy mandátumuk lejárta után is folytatják a munkát egy adott ügyön. A három hónapos határidőt sem tartják be, amit az alapszabály meghatároz egy-egy vitás kérdés eldöntéséhez. Azt is kifogásolják az amerikaiak, hogy a döntőbíróság „precedenselven” működik. Minden új ügy elbírálását a korábbi döntésektől függetlenül kell lefolytatni – mondják.
ERŐDEMONSTRÁCIÓ
Donald Trump amerikai elnök politikai krédója, a nemzeti érdekek mentén folyó politizálás, a nemzetközi szervezetektől való idegenkedés, az America first logikája szerint jelenlegi formájában szükségtelen, zavaró a Kereskedelmi Világszervezet, amelynek a működése a szabadkereskedelmi alapelvek megtartásán, a felmerült vitás kérdések tárgyalásos, választott döntőbírósági megoldásán alapul. Ezenkívül az USA első embere úgy véli, hogy a szervezet nem eléggé kemény Kínával szemben. Trump fejszét emel a WTO-ra – szól a Politico című lap cikkének a címe. A szerzők felróják az amerikai elnöknek, hogy a genfi WTO-döntőbíróság megkerülésének a hive, és a felmerülő vitákat, „kereskedelmi háborúkat” erődemonstrációval oldaná meg.
Az Európai Unió, a WTO támogatója ugyanakkor megoldást keres, hogy meggátolja a Kereskedelmi Világszervezet ellehetetlenítését. Elég az elsorvasztáshoz, ha az amerikai vállalatok bojkottálják a nemzetközi szervezetet. Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának az elnöke bejelentette: az EU szep-tem-berben javaslatot terjeszt a WTO elé, hogy elindítsák az intézmény reformját. Ennek a fogadtatásán mérik le, mely államok hajlandók támogatni ezt a folyamatot. Lange nem rejti véka alá, hogy ez a javaslat elsősorban Washingtonnak szól. Így, az amerikai reakció kivárásával akarják kiugrasztani a nyulat a bokorból, színvallásra késztetni az USA-t.
A KÍNAI ÉRDEK
Nagy kérdés az is, hogy mi a célja a WTO-val Kínának. Peking támogatja a szervezetet, persze a saját érdekeinek megfelelően, hiszen azt globális kezdeményezése, az Egy övezet, egy út (BRI) előszobájának tartja. A Kereskedelmi Világszervezet megreformálva továbbra is létezhet – mondják Pekingben –, de onnan az út a BRI-hez vezet. Utóbbi előmozdítja a globális kormányzás átalakítását – húzza alá a pekingi vezetés nézeteinek hangot adó Global Times augusztus 27-i cikke.
Ennek kapcsán Paj Ming, a kínai Nemzetközi Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Akadémia kutatója a napilapnak kifejtette: az Egy övezet, egy út kezdeményezés kulcsfontosságú hozzájárulás a szabályzott nemzetközi együttműködéshez, elfogadott angol terminológia szerint a globális kormányzáshoz (global governance). Elsősorban azért, mert magabiztosságot, nagyobb beleszólást ad a feltörekvő államoknak, amivel megváltoztathatják a globális kormányzás jelenlegi formáit, szervezeteit, amelyeket eddig a fejlett országok ellenőriztek. „A múltban a feltörekvők rá voltak utalva az olyan nemzetközi intézmények segítségére (beleértve a Világbankot, a Nemzetközi Valutaalapot és a Kereskedelmi Világszervezetet), amelyeket főként a Nyugat tart kézben” – fogalmaz Paj. Ennek alapján kínai értelmezés szerint a WTO átalakítása megnyitná az utat a Nyugat befolyásának leépítése és a keleti modell elterjesztése előtt.
