AMERIKAI BELPOLITIKA
Drámai jelenetek, könnyek, indulatok, politikai vádaskodások jellemezték az amerikai szenátus igazságügyi bizottságának szeptember végén tartott nyilvános meghallgatását. A két fősze-rep-lő: Brett Kavanaugh, a Trump elnök által javasolt legfelső bírósági bírójelölt, valamint Christine Blasey Ford, aki szexuális bűncselekménnyel vádolta az aspiránst, mondván: 1982-ben le akarta tépni a ruháját. Történelmi esemény – jellemezték a médiában a napot, amikor az is kiderült, hogy Donald Trump való-színűleg egyelőre nem váltja le Rod Rosenstein igazságügyminiszter-helyettest.
CIRKUSZ
Amerika évtizedek óta nem tapasztalta azt a politika, hatalmi harc által túlfűtött légkört, amely a szenátusi bizottság meghallgatásán uralkodott. A kormánypárt szerint az ellenzék lesből támadt rájuk, előrángatva egy csaknem negyvenéves, aligha bizonyítható ügyet. Kavanaugh karaktergyilkosságot emlegetett és minden vádat tagadott. Valószínűleg az egyik republikánus szenátor járt a legközelebb az igazsághoz: mind Kavanaugh, mind Ford áldozat (a politika, a hatalmi érdekek erőszakos érvényesítése oltárán) – mondotta.
A Kongresszus nőtagjaiból alakult csoport tiltakozik Kavanaugh jelölése ellen. Óriási műbalhé egy nehezen bizonyítható vád miatt
Az ellenzéki demokraták időhúzó taktikát követtek, hogy a november 6-i időközi törvényhozási választások előtt Trump ne nevezhesse ki bírójelöltjét. A kilenctagú legfelsőbb bíróságban elfoglalt poszt roppant fontos, egy életre szól. Jelenleg mindkét oldal jelöltjei egyaránt négyen vannak, így Kavanaugh a mérleg nyelve lehet. Kinevezése hosszú évekre bebiztosíthatja a republikánus többséget a testületben. A meghallgatást követően a szenátus republikánus többségű igazságügyi bizottsága támogatta a jelölt kinevezését, de kompromisszumként elrendelt egy gyors FBI-vizsgálatot. Az esetleg felderített cselekmények megítélését nehezíti, hogy a Kavanaugh ellen felhozott vádak évtizedekkel ezelőtt egy esztendő alatt elévülő vétségnek számítottak.
A következő lépcső a szenátusi szavazás Kavanaugh kinevezéséről. A testületben 51-49 arányban a republikánusok vannak többségben, az aspiráns elfogadtatásához legalább ötven voks szükséges. Öt szenátor (három republikánus és két demokrata) szavazata bizonytalan. Ha Kavanaugh megszerez ötven támogató voksot, Mike Pence alelnök szavazatával megvan a többség.
ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉG?
Ford azzal vádolta meg Kavanaugh-t, hogy amikor ő 15, a főbírójelölt pedig 17 éves volt, a tinédzser fiú erőszakoskodott a lánnyal egy bulin. A hölgy drámai erővel ecsetelte a történteket, de a körülmények, a helyszín leírásában összezavarodott. Kavanaugh a szóban forgó buli Ford által megjelölt mindhárom résztvevőjétől eskü alatt készült tanúsítványt hozott. Kivétel nélkül – köztük a hölgy barátnője is – azt állították: nem emlékeznek a zsúrra.
„Állampolgári kötelességemnek tartottam, hogy előlépjek” – így Ford, aki nem mellesleg a Demokrata Párt aktív tagja. Arra azonban nincs válasz, hogy miért várt ezzel majdnem negyven évet, s miért a demokraták és a republikánusok hatalmi harcának egy roppant kényes időszakában állt elő az üggyel. A demokrata össztűznek egyébként része az is, hogy másik két nő szintén jelentkezett Kavanaugh ellen hasonló vádakkal. A főbírójelölt a másik oldal bosszújáról beszélt. Az aspiráns annak idején aktívan részt vett a Clinton elnök és Monica Lewinsky 1998-ban kirobbant fehér házi szexbotrányát („Oral Office”) kivizsgáló Starr-jelentés összeállításában.
Ez idő szerint az Egyesült Államokban a politikai harc másik fókuszpontja az elnök és környezete ellen folyó vizsgálatot (orosz kapcsolatok) felügyelő igazságügyminiszter-helyettesre, Rod Rosensteinre vetül. Úgy látszik, Trump egyelőre a helyén hagyja őt, nem akarja tovább élezni a helyzetet – és gondol a november 6-i választások után esetleg kialakuló új erőviszonyokra. Ha ugyanis Rosenstein megy, akkor gyakorlatilag lefejezik az elnök (volt) munkatársai Moszkvával összejátszó feltételezett tevékenységét firtató apparátust, amelynek a legfontosabb személyisége a vizsgálatot vezető Robert Mueller különleges megbízott. (Ez viszont nem vetne túl jó fényt Trumpra.) Amennyiben mégis leváltják a helyettes tárcavezetőt, az új kinevezett akár le is állíthatja a vizsgálatot, amelyet Trump az FBI-ban és az igazságügyi minisztériumban működő egyes, az elnök politikáját élesen ellenző erők tevékenysége kapcsán boszorkányüldözésnek minősített.
Egy hónap van hátra a november 6-i időközi választásig, amelyen a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a kormányzó republikánusok elveszthetik a képviselőházi többségüket. Persze figyelembe kell venni, hogy a felmérések szórása, a tévedés lehetősége nagy. Emlékezhetünk, hogy az előrejelzések jó két esztendeje Donald Trump elnöki esélyeinek a mérlegelésében mekkorát tévedtek.
TRUMP ÓVATOS
A washingtoni politikai drámának ezt a felvonását az ellenzéki demokratákhoz közel álló The New York Times (NYT) cikke indította el. E szerint Rosenstein 2017 tavaszán egy szűk körű beszélge-tésen kétségbe vonta Trump elmeálla-potát. Azt ajánlotta, szereljenek a tes–
tére hangrögzítő berendezést, hogy amikor az elnökkel találkozik, leleplezhesse őt és a Fehér Házban uralkodó káoszt. A NYT szerint Rosenstein azt is felvetette, hogy gondolkodjanak a rendkívül ritkán alkalmazott 25. alkotmánykiegészítés bevetésén, amely lehetővé tenné az első számú vezető leváltását. A miniszterhelyettes azt is mérlegelte, hogy a kormányban hányan támogatnák Trump lemondatását. Eddigi ismereteink szerint sem a lehallgatás, sem a 25. alkotmánykiegészítés alkalmazása nem jutott el a megvalósításig.
Az elnök, mint írtuk, óvatosan járt el a Rosenstein-ügy kezelésében. Tisztában van vele, hogy a demokraták az időközi választások előtt politikai tőkét kovácsolhatnak egy elhamarkodott elbocsátásból.
Borítófotó: Brett Kavanaugh a szenátusi vizsgálóbizottság előtti eskütételen. A demokraták semmitől sem riadnak vissza
