UNIÓS GAZDASÁG
Sok kritikát meg lehet fogalmazni az eurózóna gazdaságának pénzügyi válság utáni alakulásáról, de egy dolgot nem lehet letagadni: a munkanélküliségi ráta lassan bár, de folyamatosan csökkent az elmúlt években. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy az európai munkaerőpiac elkezdett hűlni; a feldolgozóipari cégek a globális kereslet lanyhulására reagálva visszafogták munkaerő-felvételüket.
A FELLENDÜLÉS
A nagy nemzetközi szervezetek és az elemzők sorra vágják vissza az euróövezet GDP-jére adott előrejelzéseiket: a külső és a belső kereslet egyaránt lassul. A hűlő munkaerőpiac erős jelzés arra nézve is, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) továbbra sem sikerül a célként kitűzött két százalékra feltornáznia az inflációt. A dél-európai országokban változatlanul nagyon magas szintű, húsz százalék fölötti a fiatalok munkanélküliségi rátája, ami a fogyasztás jövőbeli alakulására nézve nagyon rossz hír.
A Lehman Brothers 2008 szeptemberi összeomlása, a globális pénzügyi válság kitörése és 2013 második negyedéve – amikor az eurózóna kilábalt a recesszióból – között a gazdasági övezetben 6,7 millió munkahely tűnt el az Eurostat adatai szerint. Egy évvel később, amikor az EKB végre elkezdte a monetáris lazítást, 2,3 millió új munkahelyet sikerült teremteni. A következő öt esztendőben további nyolcmillió álláshely keletkezett. A krízis kezdete óta tehát összesen 3,6 millió a többlet – ez siker. A munkanélküliségi ráta a 2013-as 12,1 százalékos csúcsról 2019 májusára 7,6-re mérséklődött.
LANYHULÓ KONJUNKTÚRA
Az euróövezet munkaerőpiaci fellendülésének azonban, úgy tűnik, vége. A különböző konjunktúraindexek – köztük a Beszerzési Menedzser Index munkaerő-felvételre vonatkozó alindexe – azt mutatják, hogy májusban csökkent a létszámfelvétel, júniusban alig valamivel növekedett. Ez szoros összefüggésben van a rendelésállomány – főleg a külföldi – bővülési ütemének a lanyhulásával. Az idei első negyedév átlagában az eurózóna feldolgozóipara mindössze 1,3 százalékkal növelte létszámát az előző esztendő azonos időszakához képest. Az EKB közgazdászai egy közelmúltban kiadott elemzésükben szintén a munkaerő-felvétel ütemének lassulására számítanak.
A folyamat a legérzékenyebben Németországot érinti majd. A német export meghatározó része gépekből, berendezésekből, autókból áll. Ezek iránt világszerte csökken a kereslet – részben a kínai–amerikai vámháború következtében. A globális feldolgozóipari cégek háromszor is meggondolják, hogy hová telepítsék új üzemeiket, tartva az USA szankcióitól, így kivárnak a beruházásaikkal. Ez viszont nagyon rossz hír a német gépiparnak. Az ágazat gyorsan reagál a világpiaci helyzet változására: a KUKA nevű robotgyártó például márciusban 350 főt épített le. Az ország szolgáltató szektora továbbra is viszonylag jól teljesít, ám a feldolgozóipari megtorpanás annyira erős volt, hogy májusban – öt év óta először – emelkedett a német munkanélküliségi ráta.
Hasonló cipőben járnak a hollandok is: az elmúlt esztendőkben az erős export következtében nőtt náluk a foglalkoztatottak száma. Ám a kormány legutóbbi előrejelzése szerint 2020-ra már a munkanélküliség növekedését várják a kivitel lassulása miatt. Az Európai Bizottság munkaerőpiaci felmérése szerint az uniós feldolgozóipari cégek munkaerő-felvétele májusban hároméves mélypontra csökkent.
SZAKADÉK
Ezzel tovább mélyül a már amúgy is nagy szakadék a zóna északi és déli államai között. 2008-ban a spanyol állástalansági ráta volt a legmagasabb 9,5, míg a holland a legalacsonyabb 3,6 százalékkal. Tizenegy évvel később a legmagasabb és a legalacsonyabb ráta közötti különbség a két és félszeresére bővült. Különösen rossz a helyzet a fiatalok munkanélkülisége terén. A huszonöt év alatti németeknél 5,6 százalékos az arány, míg a spanyol, olasz és görög kortársaik közül minden harmadik van állás nélkül. A felmérések azt mutatják, hogy minél nagyobb a fiatalok körében az állástalanság egy országban, annál kisebb az esély arra, hogy idősebb korukban munkát találjanak. A kilátásokat tovább rontja, hogy az eurózóna exportja is lanyhul. Az EU statisztikái szerint az övezet kivitele áprilisban 2,5 százalékkal csökkent márciushoz képest.
GONDBAN AZ EKB
Az első negyedévben a közös valutaövezet gazdasági gyarapodása gyorsult ugyan, a fogyasztási kiadások nőttek, ugyanakkor az infláció májusban 1,2 százalékra csökkent, jócskán elmaradva az EKB kétszázalékos céljától. Az intézmény korábban abban bízott, hogy a feszesebb munkaerőpiac, a munkaerő iránti kereslet magasabb bérekben csapódik le, amelyek feljebb tornázzák az inflációt. Erre azonban a munkaerőpiaci folyamatokat elnézve egyre kisebb az esély.
Borítófotó: Robotpincér egy németországi kiállításon. Nincs oka az ünneplésre a német feldolgozóiparnak
