Több mint négyéves mélypontra, 0,2 százalékra süllyedt az elmúlt év harmadik negyedében az eurózóna gazdasági növekedése (lásd grafikonunkat). Az elemzők a bővülés duplájára számítottak. Brüsszel pániküzemmódba kapcsolt, hiszen a gyatra gyarapodás kihat majd a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választásokra. A német gazdaság három és fél éve először volt kénytelen visszaesést elkönyvelni, a lakossági fogyasztás és az export egyaránt mérséklődött. Az olaszok stagnáltak, a gazdaság beindítása érdekében költségvetési stimulust szeretnének végrehajtani, de ez ellen Brüsszel tiltakozik. (Az olasz költségvetésről és a brüsszeli meccs-ről lásd következő cikkünket.)
HÁBORÚS HATÁSOK
Mi történhetett vajon az euróövezet motorjának számító német iparral? A Royal Bank of Canada egy elemzése szerint a kínai kereslettel van probléma, és a jövő is meglehetősen borús. Az ázsiai óriás tavaly még a megelőző évihez képest húsz százalékkal több árut és szolgáltatást importált Németországból, az idén mindössze háromszázalékos a növekedés. Mutatkoznak az amerikaiakkal folytatott kereskedelmi háború jelei.
A lanyha európai gazdaságért azonban nem csak az export okolható. Az Európai Bizottság nemrég közzétett felmérése alapján az üzleti és a fogyasztói bizalom az idei harmadik negyedévben hároméves mélypontra süllyedt.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) kutatóintézet előrejelzése szerint egy globális recesszió 2020-as bekövetkezésének az esélye harminc százalék – tavaly még csak húszat jósoltak.
BÉNA KACSA
A 2008-as pénzügyi krízist követő 2011-es európai adósságválság nyomán az Európai Központi Bank (EKB) is történelmi mélypontra süllyesztette irányadó kamatát, és az amerikai jegybankhoz hasonlóan gazdaságélénkítő kötvényvásárlásokba kezdett. A piacra áramló több száz milliárd euró nyomán sokan a növekedés fellendülésében hittek, a jelek szerint azonban ez elmaradt. Az EKB szorult helyzetbe került, mert az általa felállított szabályrendszer alapján megvásárolható kötvények lassan elfogynak. Nincs több muníció. Az eurózóna tagországai továbbra is súlyos államadósságokkal küzdenek – jól látszik, hogy monetáris politikai eszközökkel nem lehet költségvetési problémákat megoldani. Így egyre erősebb azoknak a közgazdászoknak a hangja, akik fiskális eszközökkel élénkítenék a bővülést: inflációval csökkentenék az adósságot és adómérséklésekkel serkentenék a gazdaságot.
BAJBAN AZ EKB
Az Európai Központi Bank decemberre ígérte kötvényvásárlási programjának a befejezését. Valószínű, hogy ezt kitolják, és a szabályokon változtatva bővítik a megvásárolható papírok körét. Az intézmény az idén a kétszázalékos gazdasági gyarapodás elérését tűzte ki célul; erre most meglehetősen kevés esély mutatkozik.
