Vegyes a fogadtatása az EU–Mercosur-egyezménynek

Mátrix
Az Európai Unió és a dél-amerikai országok szabad kereskedelmi megállapodásának az EU gép- és autógyártói lehetnek a legnagyobb nyertesei. Az agrárszektor azonban fokozódó versennyel kénytelen szembesülni.

SZABAD KERESKEDELEM

Jóval több mint egy évtizedes tárgyalássorozat lezárásaképpen megkötötték az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay) – utóbbit spanyolul Mercosurnak, portugálul Mercosulnak nevezik – szabad kereskedelmi egyezményét. Ez az EU történetének a legjelentősebb szerződése, amely létrehozza a világ legnagyobb szabad kereskedelmi övezetét – idézte a BBC Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. Az érintett országcsoportok összlakossága 780 millió fő.

 

UNIÓS FIGYELMEZTETÉS

Az Egyesült Államok az „America first!” doktrína szellemében kilép a nagy, régiókon átívelő gazdasági-szabad kereskedelmi megállapodásokból, az ázsiai csendes-óceáni térségben a TPP-ből, Észak-Amerika és Európa vonatkozásában a TTIP-ből. Az EU az ezzel ellentétes folyamatok élére áll. „Így az unió erős üzenetet küld a világnak, hogy a kereskedelmi feszültségekkel szemben a szabályokon alapuló árucserét támogatja” – mondta Juncker. A brazil O Globo elemzése továbbmegy: „Az EU figyelmezteti Trumpot.”

Ami a nemzetközi politikai aggályokat illeti, Jair Bolsonaro új brazil elnök gazdaságpolitikája, az ország őserdeinek a további irtását, a nagyvállalkozói érdekek korlátlan érvényesítését megengedő lépései a környezetvédők számára jelentenek gondot. Úgy vélik, az unióval történő megállapodással nő a brazil szója és csirkehús kivitele. Mindkét tényező hozzájárul az őserdők területének növekvő ütemű zsugorodásához.

Brazília, Latin-Amerika legnagyobb gazdasága emellett tagja a BRICS-nek, a laza, mindenképpen a Nyugat, elsősorban az USA „túlhatalma” megnyirbálására, az új, többpólusú világrend megteremtésére összeállt nemzetközi csoportosulásnak. A BRICS meghatározó ereje Kína, további tagjai: India, Oroszország, Brazília és Dél-Afrika.

 

AKIK JÓL JÁRNAK, ÉS AKIK NEM

Az európai üzleti-politikai körök vegyesen fogadták az egyezmény hírét, a Juncker-féle EU-vezetés utolsó nagy dobását, amelyet az oszakai G20-as csúcson szentesítettek. Akik feltehetően jól járnak: az európai autógyártók, gépipari, vegyipari, gyógyszeripari exportőrök. Az európai agrárszektor kevésbé derűlátó. Az élelmiszer-, élvezeticikk-szegmens (csirkehús-, borbehozatal) vezetői erős fenntartásaikat hangoztatták. A Mercosur-megállapodás szerint jelentősen, mintegy harmadával növelik az unió-ba a dél-amerikai térségből vámmentesen behozható csirkehús kvótáját, ami nagy csapást jelent az EU baromfitermelői szektorára. A Mercosur-államokban igen lazán kezelik a génmódosított agrártermékek forgalmára vonatkozó korlátozásokat, éppúgy, mint a termésátlagok vegyszerekkel való felturbózását, ami joggal aggasztja Európát.

Az itthoni baromfinevelő iparág számára ez a kereslet csökkenésével és munkahelyek megszűnésével járhat. A honi és az uniós csirkehústermelők költségei – jelentős részben a szigorúbb minőségi és élelmiszer-biztonsági előírások miatt – nagyobbak, mint a latin-amerikaiaké. Emellett az olcsóbb ottani csirkehússal kapcsolatban minőségi gondok is jelentkeztek. A megoldást a minőségi követelmények betartatása kínálja. „Rögzíteni kell a megállapodásban, hogy csak az EU-s szabványok szerint előállított baromfihúst szállíthassanak az európai piacra, amit szigorúan ellenőrizni is kellene” – mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a Világgazdaságnak.

Emellett a honi boriparnak is nagyobb kihívást jelenthet az olcsó argentin nedűk előretörése nemcsak a magyar, hanem az európai piacokon, borexportunk egyik célterületén. Egészében véve Magyarországnak mint jelentős agrárexportőrnek a Mercosur-államokból származó termékek-termények fokozódó versenyével kell megküzdenie az unióban. A minőség, a feldolgozottsági fok növelése jelentheti a megoldást – mondják elemzők.

 

EGYENSÚLYBAN

A Mercosur-négyek EU-ba irányuló kivitelében dominálnak az élelmiszerek, az italok és a dohánykészítmények. Az unió exportjában viszont nagy súlyuk van a gépipari berendezéseknek, a szállítóeszközöknek, a vegyipari és a gyógyszeripari termékeknek.

Egészében véve az EU és a négy dél-amerikai ország külkereskedelme kiegyensúlyozott. Tavaly az unió kivitele az utóbbi térség relációjában elérte a 45 milliárd, a behozatala pedig a 42,6 milliárd eurót, azaz a forgalom 87,6 milliárdos volt. A Mercosur-államok számára az EU a legfontosabb kereskedelmi és beruházási partner. Fordítva azonban ez már nem igaz.

Tavaly az Európai Unió külkereskedelme 3936 milliárd eurót tett ki. A közösség három legnagyobb partnere e téren hivatalos brüsszeli, 2018-as adatok szerint az Egyesült Államok, Kína és Svájc volt. A Mercosur mint EU-beruházási célterület sem tartozott a legfontosabbak közé. Logikus lenne, ha az USA volna a dél-amerikai négyek legnagyobb kereskedelmi üzletfele. Még sincs így. Az Egyesült Államok elsősorban két szomszédjára, Kanadára és Mexikóra összpontosít.

 

VÁMCSÖKKENTÉS

A Mercosur-megállapodással az európai exportőrök évi négymilliárd eurós vámköltséget spórolhatnak meg. Ez négyszerese az EU és Japán közötti szabad kereskedelmi egyezmény ilyen hozadékának – hangoztatják Brüsszelben. Az unió autóipara – mint beszállító, Magyarország is – hasznot húz a megállapodásból.

A német Ipari és Kereskedelmi Kamara (IHK) információi szerint a dél-amerikai négyeknél az Európából behozott gépkocsikat 35 százalékos importvám drágította. Egészében véve az EU–Mercosur-kereskedelemben a vámok kölcsönös eltörlése vagy jelentős mérséklése számottevő költségcsökkentő hatást gyakorol. Jelenleg az autóipari alkatrészeket 14–18, a gépipari berendezéseket 14–20 százalékos, a vegyipari termékeket 18, a gyógyszeripari árukat 14 százalékig terjedő vámok terhelik.

A megállapodás teljes szövegét még nem hozták nyilvánosságra – olvasható az IHK honlapján június végén közzétett jelentésben. Jelenleg mindkét oldalon jogászok vizsgálják a szerződéstervezetet. A szabad kereskedelmi egyezmény várhatóan 2020-ban lép érvénybe.

 

Borítófotó: Csirkeperzselés egy limai piacon. Az agrártermékek konkurenciát jelentenek majd az uniós termelőknek