ÚJ ÉLET | Kilépett a tanúvédelmi programból a rendszerváltás utáni időszak alvilágának egyik ismert figurája, Radnai László – szóltak
a múlt heti hírek. Utánanéztünk, mit is jelent ma Magyarországon
védett tanúnak lenni.
Forrásaink szerint több furcsa dolog is felmerül Radnai lépésével kapcsolatban. Januárban még az Index cikkezett arról, hogy az egykori maffiózó – aki állítólag többek közt Portik Tamásra és Gyárfás Tamásra is tett terhelő vallomást a Fenyő-gyilkosság kapcsán – vádalkut kötött a hatóságokkal, és feleségével együtt kérte a tanúvédelmi programba való felvételét. Radnai a kecskeméti maffiaper elsőfokú vádlottjaként kapott 2006-ban tizenkét éves börtönbüntetést. Betegsége miatt azonban ennek letöltését félbeszakították, kiengedték, majd egyes sajtóhíradások szerint államfői kegyelmet is kapott.
Ez azért sem biztos, hogy így volt, mert 2015-ben visszakerült a szegedi Csillag börtönbe, s még két és fél esztendőt leült a büntetéséből.
Állítólag most januárban a tanúvédelmi program keretében a hatóságok külföldre költöztették a feleségével. Azonban, mint ügyvédje jelezte, nem volt megelégedve az egészségügyi feltételekkel, ezért lépett ki. Lapunk semmilyen hivatalos információt nem kapott az ügyről, ami nem meglepő, a program ugyanis „fedett”.
A Radnai körüli játszma, a sok találgatás természetesen a 2010-es évek elejétől húzódó több (például a Prisztás- és a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban folyó) eljárás miatt került most is a médiatudósításokba.
A tanúvédelmi program lényege az, hogy a tanú az eljárás során anonim marad; a januári Index-cikk ezt már át is húzta.
A hazánkban tizenhét éve létező állami tanúvédelmet csak kivételes esetekben biztosítják. Csupán azok tarthatnak rá igényt, akik valamilyen kiemelt bűnügyben olyan bizonyítékkal szolgálnak, amely más módon nem volna beszerezhető. Mivel a „koronatanú” az életével játszik, az állam is ehhez mérten törekszik a biztonságára, a művelet részletei államtitkot képeznek. (Ezért is különösek a Radnairól szóló bőséges információk – a szerk.)
A tanú polgári szerződést köt az állammal. A hatóság (ügyészség, rendőrség) részéről is csak az arra felhatalmazott, különlegesen képzett tisztek juthatnak vele kapcsolatos információkhoz. A Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóságához tartozik a tanúvédelmi szolgálat.
Aki részt vesz a programban, annak fel kell rá készülnie, hogy a rendvédelmi szervek minden személyes információt beszereznek róla. A szolgálat pszichológusa is elbeszélget a tanúval, ez elengedhetetlen a védelmi stratégia kialakításakor. Nem szabad azon elcsúszni, hogy bizonyos tulajdonságai – például notórius hazudozó jellemvonás vagy valamilyen szenvedélybetegség – miatt kockázatossá válik a személyiségcserével összefüggő kötelezettségek betartása. Emellett megvizsgálják a kapcsolati hálóját, a családját, az esetleges szeretőt, s tudniuk kell a betegségeiről, adósságairól is. Mindezek ismeretében kell az illetőnek vállalnia a nélkülözhetetlen vallomás megtételét.
A tanú költöztetése egyfajta alap, ez történhet határon belül (akár egyik börtönből a másikba). Kaphat személyi védelmet, golyóálló mellényt, személyes adatait „kivonhatják” a nyilvántartásokból, hogy aztán új nevet és iratokat kapjon, még a születési helye és az anyja neve is módosulhat. A „nagyon fontos” tanúknál jöhet a külföldre költöztetés, majd az ottani új élet kialakítása. Mindennek a fejében le kell mondaniuk a múltjukról, nem létesíthetnek kapcsolatot korábbi környezetük tagjaival. Ha ezt megszegik, az állam felmondhatja a programot. Az érintett a tanúvédelmi szolgálat úgynevezett „összekötő tisztjével” tartja a kapcsolatot.
A sajtóban mára szinte tényként kezelik, hogy a tanúvédelem együtt jár a vádalkuval. Pedig nem minden esetben van ez így, hiszen volt olyan, már elítéltként a programban részt vevő tanú, akinek le kellett töltenie a büntetését, csak külön körletben helyezték el, és itt részesítették védelemben. Persze a polgári szerződést fel is lehet mondani, ezt a védett tanú is megteheti. Szakértők szerint ebben az esetben azért felmerülhet, hogy nincsenek is a bűnüggyel kapcsolatos kellő információi, hiszen a „lelépéssel” leginkább az életét kockáztatja.
