Bajnai Gordont idéző forgatókönyvvel számolnak ellenzéki oldalon Márki-Zay Péter feltűnésével kapcsolatban. 2012 októberében a 2009–10-ben miniszterelnökként, korábban a Gyurcsány-kormányok minisztereként már szerepet vállalt politikus ekkor jelentkezett be Orbán Viktor kihívójaként a Milla „civil szerveződés” demonstrációján. Különös egybeesés, hogy Bajnai és Márki-Zay is a Szabad sajtó úton, az Erzsébet hídnál tette ezt meg.
Bajnai akkor még „civilként”, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány alapítójaként tért vissza a nagypolitikába. Büszkén vállalta, hogy szervezete „független szakértőkből” áll, igaz, ezen független szakértők közül a legtöbben korábban mindnyájan a szocialista kormányoknak dolgoztak. Ebből az alapítványból, a Millából, a Magyar Szolidaritás Mozgalomból, majd az LMP-t elhagyó Párbeszédből kovácsolódott össze az Együtt – a Korszakváltók Pártja.
MÁRKI-ZAY BAJNAI ÚTJÁN
Az idén szinte a semmiből tűnt fel és nyerte meg a hódmezővásárhelyi polgármester-választást a magát függetlenként aposztrofáló, a Jobbikkal szimpatizáló Márki-Zay. A magát korábban Fidesz-szavazónak tartó, éveken keresztül Kanadában és az Egyesült Államokban élő Márki-Zaynak sikerült minden ellenzéki párt támogatását megszereznie, így tudta megnyerni a helyi választást. A múlt vasárnapi Mi vagyunk a többség című, valójában a politikai kisebbség egyben tartását célzó tüntetéssorozat második demonstrációján Márki-Zay élesen támadta azokat, akik a polgármesteri székbe segítették. „Nem bízhatjuk a hazánkat olyanokra, akik nemhogy a nemzet, de a saját érdekükben sem voltak képesek az összefogásra” – mondta. Meghirdette az egységes ellenzék megalakulásának tervét. Ugyanúgy, ahogy erre hat éve Bajnai is törekedett, aztán az általa lesajnált ellenzéki pártok – az MSZP és a DK – szép lassan felőrölték. Még csak miniszterelnök-jelölt sem lett belőle 2014-ben. Az előző ciklusban bejutott ugyan a parlamentbe, de a mandátumát már át sem vette. Azóta teljesen kivonult a politikából.
VONA IS FELADTA
Ugyanígy tett most Vona Gábor, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje. A választási eredményt olyan csalódásként élte meg a néppártosodást vezénylő politikus, hogy már képviselő sem akar lenni, ő is átadja a mandátumát egy párttársának. (Különös, hogy ennek ellenére a választások utáni első ellenzéki tüntetésre ő is elment.) Vona olyannyira meglepte a pártját is, hogy az egykori radikálisok láthatóan nem is tudják, mihez kezdjenek nélküle. A most alakuló frakcióban azonban az ő és az ugyancsak háttérbe vonuló Simicska Lajos bizalmasai dolgoznak majd, akik láthatóan nem akarnak visszatérni az egykori radikális vonalhoz. A tervek szerint Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton társelnökként vezetné a pártot. Ez a konstrukció az LMP-ből vagy a Párbeszédből már ismerős lehet, de ott az emancipációt hangsúlyozva érvényesül a női kvóta, tehát az egyik társelnöknek mindenképp hölgynek kell lennie. Attól persze egyik párt sem tart előrébb, hogy ketten vezetik, a Jobbik pedig épp a választási kampányban került mély identitásválságba, amely a szélsőséges múlt túl gyors megtagadásából következett. Ez a párt szervezettségén is meglátszott, hiszen az egykori szimpatizánsok tömegével hagyták el a szervezetet, így a kampányban is nehéz dolga volt a kampánycsapatnak. A pártot ugyancsak elhagyó radikális szavazókat azonban úgy tűnik, baloldalról tudták pótolni, de a Jobbik támogatottsága és parlamenti ereje semmivel sem lett nagyobb, mint 2014-ben. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a legnagyobb ellenzéki párt sorsa, de a pártalapítvánnyal közösen számolt több mint 700 milliós állami támogatás mértéke nagy úr lehet. Ezért már a szavakban még radikálisnak tűnő Toroczkai László is dicsérte a néppártosodást. Főleg úgy, hogy Simicskának a következő hónapokban már nem biztos, hogy lesz kedve támogatni a szervezetet. A pártnak emellett szembe kell néznie azzal a hatszázmilliós bírsággal is, amelyet az Állami Számvevőszék rótt ki rájuk a szabálytalan tavalyi plakátakciójuk miatt.
AZ LMP, AZ MSZP IS VÁLSÁGBAN, A PÁRBESZÉD „HASÍT”
Az LMP-ben fizikai tettlegességig fajultak a viták Sallai R. Benedek és a társelnökségről lemondott Hadházy Ákos között. A pártban tisztújítás következik, a választási eredmény csalódást okozott a köreikben. Szél Bernadett eddig nem mondott le a társelnökségről, de nem kizárt az sem, hogy ő is távozik a posztról.
Az eddig mérhetetlennek tartott Karácsony Gergely és Szabó Tímea társelnökségével működő Párbeszéd viszont nagy sikert könyvelhet el, hiszen a szocialisták kegyeinek köszönhetően önálló frakciót alakíthatnak majd a parlament alakuló ülésén. Az MSZP-vel közös listán indult szervezet végül két százalékkal megugrotta a tízszázalékos bejutási küszöböt, így húsz képviselőt juttattak a parlamentbe. Az MSZP szempontjából önmagában tragikus eredménnyel a valóságban mindkét szervezet elégedett lehet. A szocialisták ugyanis Karácsony miniszterelnök-jelöltsége nélkül bizonyosan még kevesebb képviselővel vághattak volna neki a mostani ciklusnak, a Párbeszéd önállóan, vagy a korábbi szövetségesével, az Együttel pedig meg sem tudta volna közelíteni a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.
Az MSZP–P a Fidesz–KDNP mintájára frakciószövetségben dolgozik majd, csak sokkal kisebb kivitelben. Ez azt jelenti, hogy Bősz Anett liberális és Burány Sándor MSZP-s politikussal kiegészülve elérik a képviselőcsoport alakításához szükséges öt képviselőt, ezért felállhat a frakció, lesznek szakértőik, felszólalhatnak majd napirend előtt és interpellálhatják a kormány tagjait. A párt és a pártalapítvány is kaphat majd állami támogatást, amiben meg kell egyezni a közös listás társukkal, az MSZP-vel. Ezt nevezik win-win szituációnak, azonban azt is tudni kell, hogy a szocialistáknak így mindössze tizenöt képviselőjük lesz, ez negatív rekord a rendszerváltás óta. 1994 és 98 között egyedül is kétharmados többséggel kormányozhattak volna, 2002 és 2010 között pedig stabil többséget tudtak biztosítani a kormányzásukhoz.
AZ MSZP IS „TISZTÚJÍT”
A szocialisták elnöksége is lemondott a választási kudarc után, ezért az MSZP-ben nemsokára tisztújítást kell tartani. Hárman jelezték eddig, hogy ringbe szállnának: Kunhalmi Ágnes, aki egyéni választókerületet nyert Budapesten, az eddigi frakcióvezető, a Pécsett végül visszalépő Tóth Bertalan és az „angyalföldi fenegyerek”, Szanyi Tibor uniós parlamenti képviselő. Szanyi kakukktojás, hiszen nem része annak az együttműködést szorgalmazó politikának, amely eddig mindig jellemezte az MSZP-t, míg Kunhalmi és Tóth lelkes híve az ilyen kapcsolatoknak. Szanyi, aki szinte már minden baloldali párttal és párttársával összeveszett az elmúlt években, most a Párbeszéddel való szövetségkötésnek ment neki. „Most még átestünk a küszöbön, de üszkös végtagokkal és élősködőkkel a nyakunkban” – értékelte a választási eredményt és a Párbeszéddel való együttműködést. Azt is hozzátette, alig maradt vesztenivalójuk.
Tóth Bertalanról még párton belül sem tudják, hogy milyen jövőt szeretne a szocialistáknak, és egyértelműen elkötelezte magát az előző elnök, Molnár Gyula mellett, ezért lehetett frakcióvezető. Nem használta ki viszont az ezzel járó előnyöket, hiszen nem túl színes egyéniségként még arra sem vállalkozott, hogy az egyik pécsi egyéni választókerületben megméresse magát. A lehetőséget átengedte a „független” Mellár Tamásnak, aki meg is nyerte a körzetet. Tóth azért is lehetett nyugodt, mert listáról simán bekerült az Országgyűlésbe.
A több nyilvános szereplésén is furcsán viselkedő Kunhalmi Ágnes viszont néhány éve azt sem zárta ki, hogy újra egyesülnek Gyurcsány Ferenc pártjával. Bár már a választások előtt nem ez a forgatókönyv lett népszerű az MSZP-ben, hanem a Párbeszéddel való szövetkezés, azért a DK-s ötlet még mindig népszerű lehet a pártban.
GYURCSÁNY DEMOKRATA PÁRTJA
Néhány éve értekezett arról a 2009-ben megbukott miniszterelnök, hogy egy egységes ellenzéki pártot kellene létrehozni, amit Demokrata Pártnak hívnának. Ezt a jövőt szánta még 2011-ben az MSZP-nek is, hiszen a nevükben foglalta le magát az elnevezést is. Saját szavai szerint ezzel akarta növelni a szocialisták mozgásterét. Aztán annyi lett az elképzelésekből, hogy néhány hónap múlva ő és néhány társa elhagyták az MSZP-t, és megalapították a Demokratikus Koalíciót. Most pedig saját jogon – igaz, az MSZP-vel koordináltan indulva – a DK épphogy becsúszott a parlamentbe. Ez azonban korántsem az az eredmény, amire számítottak, így nehéz lesz maguk alá gyűrni az MSZP-t, amely még mindig a legnagyobb baloldali ellenzéki párt. A szocialistáknál nem zárják ki, hogy Gyurcsány ügyes hatalomtechnikusként arra törekedjen, hogy valamilyen csellel megszüntesse az MSZP-t. Csakhogy most új tervet kell készítenie, mert nem biztos, hogy a szocialistákkal, hanem inkább Márki-Zay Péterrel kell majd megküzdenie az egykori miniszterelnöknek az ellenzék vezető politikusa címért.
Borítófotó: A Jobbik lemondott elnöke és elnökségének tagjai. Minden jel szerint a radikálisok is elégedettek a néppártosodással
