Jó néhány járókelőt, árust, termelőt kérdeztünk, s a válaszok szinte leképezték a választás végeredményét. Érdekes, hogy az orosz származásúak között is volt, aki a románbarát koalíciót támogatta, és több olyan román ajkút is találtunk, aki az oroszokkal szorosabb viszonyt szorgalmazó pártot. A korrupciót tartják az ország legnagyobb problémájának. Mindenkinek van olyan családtagja, többüknek két-három is, aki külföldön keresi a kenyerét vagy dolgozott már a határokon túl. Régebben Oroszország volt a jó hely, ma már inkább Olaszország, Németország, Spanyolország, Görögország és az USA a menő.
Romániában sokan tanulnak vagy vállalnak munkát. Egyébként a harmad-magyarországnyi területű Moldova mintegy 3,5 milliós népességéből több mint egymillióan tartósan külföldön tartózkodnak, a szegény ország tavalyi 10,5 milliárd eurós GDP-jének 9 százalékát tették ki a vendégmunkások hazautalásai. Az egy főre eső GDP 2400 dollár körül van, az átlagfizetés 105 ezer forintnyi moldovai lej.
Moldovában három párt, illetve egy szövetség jutott be a törvényhozásba, s úgy néz ki, hogy patthelyzet van, nem lesz koalíciós többség.
A 101 fős parlamentben az oroszbarát párt, a moldovai szocialisták (PSRM) 35 mandátumot szereztek, és az Igor Dodon államfő által képviselt doktrínát képviselik (lásd exkluzív interjúnkat).
Az országot jelenleg kormányzó Moldovai Demokrata Párt (PDM) 30 parlamenti helyet szerzett. Elnöke, Vladimir Plahotniuc dúsgazdag üzletember. 2015-ben, amikor a Románia- és EU-integráció párti szervezetek egy egymilliárd dolláros banki korrupciós ügybe belebuktak (az akkori kormányfő börtönbe is került), úgy vették át a hatalmat, hogy különböző pártokból csábítottak át képviselőket a parlamenti többség megszerzéséhez. A PDM alelnöke és kampányfőnöke, Vladimir Cebotari a Figyelőnek elmondta, hogy akár nagykoalíciót is alakítanának, hogy folytassák a munkát, mert nőtt a GDP, amiből fedezni tudták az új családtámogatási programot, és valamelyest javult az életszínvonal. Azt hangoztatta, hogy egyelőre nem aktuális a kérdés, hogy egyesülnének-e a moldovaiak Romániával, de elkötelezettek az EU iránt, tagságot szeretnének. Iurie Leancă kormányfőhelyettes, akinek a pártja, a Moldovai Néppárt nem indult a választásokon, de tudására bármikor szüksége lehet egy új kabinetnek (hiszen több kormányban megfordult és miniszterelnök is volt), azt mondta, hogy az EU-tagságot akár egy nap alatt meg lehetne szerezni, ha Moldova egyesülne Romániával. A kormány mostani külügy- és európai integrációs miniszterének, Tudor Ulianovschinak az a magánvéleménye, hogy nem kell ódzkodni a NATO-tagságtól, az oroszbarát szakadár területen, Transznisztriában szinte naponta hadgyakorlatot tartanak. Szerinte mese, hogy odaát az orosz haderő csak békefenntartókat állomásoztat, legalább 1700 katona operatív feladatot lát el. A volt Szovjetunió idejéből ott maradt mintegy 21 ezer tonna katonai felszerelés és muníció pedig nagyon veszélyes. Ez a hatalmas tétel fel is robbanhat, ami katasztrofális lenne – mondja a külügyminiszter.
(b) Pillanatkép a Chișinăui piacon. A halárus barátnők különböző pártokra szavaztak (j) Transznisztriai szavazókör. Először szavaztak ilyen sokan a szakadár területen a moldovai választáson
Hét mandátumot szerzett a moldovai parlamentben egy viszonylag friss párt, Ilan Shor listája néven. Elnöke a moldvai orosz ajkú felmenőkkel rendelkező, de Izraelben született Ilan Shor, aki 32 éves kora ellenére dúsgazdag üzletember hírében áll. 2015-ben gyanúsítottként hallgatták ki a három bankból eltűnt egymilliárd dollár ügyében, ugyanis az egyik érintett pénzintézetnek az igazgatótanácsi elnöke volt. Két évvel később első fokon hét év börtönbüntetést kapott. Szabadlábon védekezik, 2015-ben Orhei város polgármestere lett, az általa pénzelt helyi első ligás focicsapat egyszer bajnokságot és kupát is nyert.
Transznisztria (a Dnyeszter Menti Köztársaság) külügyminisztere, Vitalij Ignatyev a Figyelőnek adott interjújában kifejtette, nem azért szakadtak el az 1990-es évek elején Moldovától, hogy majd egyesüljenek vele. Annak idején mintegy 800 fegyveres és civil vesztette életét a moldovaiakkal vívott háborúban. Félő volt, hogy Moldova Romániához csatlakozik, de a területen élő 30-30 százaléknyi orosz és ukrán lakosságnak, de még a moldovánnak (román ajkúnak) is saját identitása van, Oroszországot tartja stratégiai partnerének, s ezt, valamint a függetlenséghez való ragaszkodást 2006-ban a lakosság mintegy 98 százalékos többséggel népszavazáson erősítette meg. Transznisztriának van egy nyolc évre szóló stratégiája, s célja, hogy a nemzetközi közösség ismerje el államiságát, mint ahogy ez Koszovó esetében történt. Jószomszédi viszonyra törekszik Moldovával, ezért az utóbbi időben többször is tárgyaltak a chișinăui adminisztráció embereivel, Dodon államfővel már legalább ötször ült asztalhoz Vadim Krasznoszelszkij transznisztriai elnök. Véleménye szerint nem veszélyes a volt Szovjetunió idejéből ott maradt lőszerraktár, az oroszok őrzik, tudják, mit csinálnak. Vitalij Ignatyev felrója, hogy a NATO betette a lábát az alkotmányilag semleges Moldovába, és gyakorlatokat tart Transznisztria szomszédságában.
Jól érzik viszont magukat a Moldovában élő gagauzok. A mintegy 160 ezer fős türk népcsoportnak és az általuk lakott mintegy 1800 négyzetkilométeres területnek autonómiája van. Persze van mit javítani a helyzetünkön – nyilatkozta Ceban Vadim, Gagauzia baskánjának (elnökének) első helyettese, amikor a fővárosban, Comratban, a Lenin utcai székházban fogadott bennünket. Tavaly ősszel itt járt Erdoğan török államfő is. A gagauzok büszkén említik ókori gyökereiket, az úzok leszármazottainak tartják magukat. Anyanyelvük 70 százalékban egyezik a törökkel, viszont ortodox keresztények, akik a Moszkvai Patriarchátus alá tartoznak. Az elnökhelyettes elmondta, hogy a jelenleginél erősebb törvényben szeretnének garanciát kapni egy a dél-tirolihoz hasonló autonómiához, oktatási önigazgatást, hogy minden gagauz gyermek már az óvodától anyanyelven tanulhasson. Most az állami iskolarendszerben nem mindenki tanulhat gagauzul, bár egyeteme is van a fővárosnak. Az állami földalap helyett sajátot akarnak, hogy a bérbeadást, a koncessziós szerződéseket maguk intézhessék. Egyébként a Gagauziában begyűjtött adók helyben maradnak, és komoly előnyt jelent, hogy Törökországból segítséget kapnak oktatásra, egészségügyre, gazdaságfejlesztésre. Tavaly 12 millió eurót, a következő két évben 35-öt különböző beruházásokra. EU-s támogatás is érkezett 11 millió, Oroszországból pedig kétmillió értékben ipari felszerelést, eszközöket kaptak. Főleg gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, bort és szeszes italt exportálnak. Gagauzia célja, hogy gazdaságilag erős legyen, a népessége megmaradjon, identitását megőrizze a Moldovai Köztársaságon belül – mondta búcsúzóul a törökös szakállt viselő, közgazdász végzettségű Ceban Vadim baskánhelyettes, aki büszkén vallja, hogy ők Igor Dodon államfő szocialistáit támogatják.
