DANSKE BANK-BOTRÁNY
Az első hírek még csak 195 millió euró adózatlan orosz pénz Nyugat-Európába juttatásáról szóltak, a vizsgálatot a francia államügyészség kezdte el. Nyáron már arról olvashattunk, hogy a Danske észtországi leánybankja 2007 és 2015 között legalább nyolcmilliárd eurónyi orosz, azeri és moldovai pénzt mosott tisztára.
Mint az ilyen esetekben általában, itt is fontos volt annak meghatározása, hogy a hitelintézet vezetése, valamint a bankfelügyelet mikortól szerzett tudomást az illegális pénzmozgásokról. A bankban legkésőbb 2015 óta tudtak ilyen ügyletekről, és már akkor elindítottak egy belső vizsgálatot, amelynek végső eredményét ez év szeptemberében prezentálták.
A KÖNYVELŐ HALÁLA
A történet most májusban kapott új fordulatot, amikor a dán gazdasági miniszter „nagyon komoly” esetről beszélt. Azt már a sajtó fedte fel, hogy az orosz szál akár Szergej Magnyitszkij titokzatos halálával is összefüggésben állhat. A néhai könyvelő ugyanis korrupcióval vádolt több orosz hivatalnokot. Magnyitszkijt 2008-ban letartóztatták, és pár nappal azelőtt, hogy szabadon bocsátották volna, a börtönkórházban elhunyt. Az sem segíti a tisztánlátást, hogy családjának ügyvédje tavaly „lakásfelújítás közben” véletlenül kiesett moszkvai lakásának ablakán és meghalt.
A mostani botrány visszahozta a Mag-nyitszkij-ügyet, amely az egykoron az Oroszországban működő legnagyobb külföldi befektetési alap, a Hermitage Capital esetével függ össze. Annak amerikai–brit alapítója, Bill Browder ugyanis máig nehezményezi, hogy a néhai könyvvizsgálójánál lefoglalt iratok alapján egyes orosz hivatalnokok 230 millió dollárnyi adót igényeltek vissza maguknak. A hivatalos orosz olvasat ennek pont az ellenkezőjét állítja. Ők Browdert tartják adócsalónak, és egy moszkvai bíróság távollétében el is ítélte emiatt.
Az ügy odáig fajult, hogy 2012-ben Obama elnök a Magnyitszkij halálával összefüggésbe hozott orosz hivatalnokokat kitiltotta az USA területéről. Az egész persze régen feledésbe merült volna, ha a Danske Bank belső vizsgálata fel nem tárja azt, hogy az észtországi leányon 2007–15 között átfolyt 234 milliárd dollárnyi forgalom nagy része gyanús pénzmozgást takar.
JÖN AZ FBI IS
A balti ország bankfelügyelete már 2007-ben jelezte fenntartásait a szerintük túl laza banki gyakorlat miatt, ám érdemben semmi sem változott. Most az észt és a dán ügyészség is vizsgálódik. Az ING nemrég 775 millió dollárnyi peren kívüli egyezségbe ment bele pénzmosás miatt, míg a lett ABLV Bank be is zárt, miután az USA ugyanezzel vádolta meg. Az amerikai szál most is erős. A már említett Bill Browden feljelentést tett a hitelintézet több menedzsere ellen, így a saját ügyén keresztül újra előjön az Oroszország elleni uniós és amerikai szankciómechanizmus kérdése is. Brüsszel és London már szintén vizsgálódik, s csak idő kérdése, hogy az FBI is bekapcsolódjon az ügybe.
Borítófotó: Takarítják a Danske Bank székházának homlokzatát. Belül a pénzt mosták
