HITELDÖMPING
Kínában rekordokat döntöget a vállalati kötvények piaca – legalábbis ami a bedőlt papírok, cégek számát illeti. A Bloomberg gyűjtése szerint ez év első négy hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz mérten három és félszeresére nőtt a vállalati csődök, a bedőlt, az ázsiai óriás hivatalos fizetőeszközében, a jüan-renminbiben (CNY) kibocsátott céges kötvényekkel kapcsolatos bonyodalmak száma. Kiváltképpen a kis- és a középvállalatokat érinti a csődveszély. Azokat, amelyeket a pekingi vezetés a leginkább biztatott a kölcsönfelvételekre, a bővítésre, a gazdasági ütem bővülésének a tartására.
KÍNA JPMORGANJE
Egyelőre csak az irányzat, a csődök, a fizetésképtelen társaságok arányának a gyors növekedése az aggasztó, nem a mennyisége. A távol-keleti ország kötvénypiaca 13 000 milliárd dollárosra tehető. A tavalyi csődök, a befuccsolt cégek által kifizetni nem tudott papírok-kamatok értéke elérte a 120 milliárd jüant, azaz a 17,4 milliárd dollárt, ami a teljes kínai kötvénypiachoz mérten elenyésző, alig több mint egytized százaléka annak. Tehát a bedőlt kötvényekkel együtt járó csődök számának aggasztó tempójú növekedése a komoly figyelmeztető jel.
Mindeközben a pekingi vezetés újabb kölcsönök nyújtására – főleg kis- és középvállalatok részére – sarkallja a bankokat. Kína ily módon igyekszik elejét venni a gazdaság vészes lelassulásának. Az ázsiai óriás jegybankja májusban tovább lazított a pénzintézetek által a cégeknek adható hitelek feltételein. Ugyanakkor az állam utasítására felgyorsították a kínai bankszféra szürkezónájának a felderítését, felszámolását – ami ellentétes hatást gyakorolt, szűkítette a társaságok pénzforráshoz való jutásának a lehetőségét.
A China Minsheng Investment Group (CMIG), az egyik legnagyobb privát befektetői csoport fenyegető csődje szalagcímrekordokat döntött Kínában. A cégről tekintélye, súlya miatt úgy beszéltek, mint Kína JPMorganjéről. A csoportot, amely a légi szállítástól az ingatlanfejlesztésig számos területet vállalt fel, 2014-ben alapította Tung Ven-piao (Dong Wenbiao), a China MinSheng Bank legendás hírű egykori elnöke, akit Keresztapaként is emlegetnek üzleti körökben.
A CMIG teljes adósságállománya (a kínai nemzeti valutában és dollárban kibocsátott vállalati kötvényeiről van szó) tavaly elérte a 232 milliárd jüant, miközben eszközállománya, a fedezet értéke alig 310 milliárdra rúgott. A 232 milliárd kétharmada egy éven belül lejáró, kifizetendő kötvényállományt jelentett. Ez év januárjában, amikor nem tudták kifizetni a kötvénytulajdonosoknak a lejárt papírok árát, az államnak kellett közbelépnie.
Pedig a CMIG-t a kínai vezetés egyik kedvenceként tartják számon. Ezt az is jelzi, hogy közel engedték Peking legnagyobb szabású stratégiai vállalkozásához, a globális mértékben tervezett Egy övezet, egy út kezdeményezéshez (BRI), az új selyemút programhoz. A társaság 2016-ban, két évvel a megalakulása után azt hirdette magáról, hogy alapításának gondolata visszavezethető Li Ko-csiang kormányfőig. A csoport kipárnázottan indult – a kínai nagybankok szokatlan nagyvonalúsággal tízmilliárd dolláros indulótőkét adtak neki kölcsönbe.
De indulása után már az első nagy vállalkozása, Sanghajban egy három és fél milliárd dolláros ingatlanbefektetés megcsúszott. A CMIG vállalta ugyanis, hogy a megvásárolt, prémium fekvésű ipari ingatlan területén 2020-ig elindít egy nagyszabású építési projektet, amire viszont nem volt meg a fedezete. Már akkor belefutott egy lejáró kötvényügybe is, ami miatt gyorsan és mélyen áron alul el kellett adnia a sanghaji iparterületet egy feltörekvő és a hivatalos Peking jóindulatát bíró másik vállalkozásnak.
TERVEIK VANNAK VELE
A CMIG-nek Egy övezet, egy út kezdeményezéssel sem volt szerencséje. Akkor próbált üzleteket kötni, amikor a BRI kapcsán a fogadó országokban elindult az első ellenhullám, amelyet a gyanakvás táplált. Malajziában nem jókor szállt be a programmal kapcsolatos egyik legnagyobb beruházásba, a Country Garden Holdings százmilliárd dolláros városalapítási, valamint ipari megapark építésével kapcsolatos tervébe. Ekkor jött ki ugyanis a malajziai nagy visszatérő, az aggastyánkorú Mahathir bin Mohamad (93 éves) kormányfő rendelete, amely gyakorlatilag megtiltotta a külföldi vállalkozásoknak, hogy nagyobb ingatlanvásárlásba bonyolódjanak az országban.
Egy előnye azonban van az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez való tartozásnak – bizonyos védettséget biztosít. Emiatt a CMIG még mindig életben van. A valószínű ok, hogy a magas rangú állami vezetőknek, akik felügyelik a BRI-t, terveik lehetnek a konglomerátummal. Tehát, mint a magántulajdonban lévő, állami védelmet élvező feltörekvő vállalkozások tekintélyes részénél, a CMIG-nél is jelentkeztek problémák, de ezek felett sokáig szemet hunytak. Kínában a privát szektor szintén szigorú állami felügyelet mellett működik, a hatóságok államérdekre hivatkozva beavatkoznak az elvileg a piac által meghatározott folyamatokba is. Ez a felügyelet a hírek szerint nem akadályozta meg a társaságot abban, hogy – mint annyi feltörekvő kínai magánvállalkozás – a bankszféra szürkezónájából is vegyen fel kölcsönöket.
A DOLGOZÓK ÖSSZEDOBJÁK
Az ázsiai országban elterjedt gyakorlat, hogy ha egy cég csődközelbe kerül, az alkalmazottak körében gyűjtést indítanak az adósságai kifizetésére. Mint a Reuters írja, ez történik a CMIG-nél is. A nagyvállalat központjában dolgozók a saját megtakarításaikkal vásárolhatnak CMIG-kötvényeket vagy vállalati tulajdonrészt.
Kérdéses, hogy ezzel megmenthetik-e a társaságot. A Mingtiandi ázsiai ingatlanpiaci portál hírül adja, hogy a CMIG által ellenőrzött kisebb vállalkozásoknál is komoly pénzügyi egyensúlyhiány bukkant fel. Legújabban a Yida, a talieni Software Park fejlesztője jelentette be: nem tud eleget tenni egy 1,3 milliárd dolláros fizetési kötelezettségének. Jól értesült források szerint a Yida pénzügyei összefonódtak a CMIG-ével, s az anyacég magával ránthatta. A hongkongi tőzsdén is jegyzett leány bukása újabb alvállalkozásoknál hozhat a felszínre fizetési gondokat.
Borítófotó: Maszkok egy kínai vásáron. Peking arcvesztés nélküli megállapodást szeretne az USA-val
