Immár ötödik alkalommal indult a helyi ruszin, ukrán lakosság számára magyarnyelv-tanfolyam, s az igény egyre nagyobb. Az idei, februártól októberig tartó, szinte ingyenes képzésre mintegy négyezren nyertek felvételt. Ők 209 csoportban, 87 oktatóval tanulnak. A jelentkezők kétharmada kezdő volt, de figyelemre méltó, hogy közel 1400-an már a haladó csoportba iratkoztak. Ami a területi lefedettséget illeti, Kárpátalja tizenhárom járásából tizenegyben, összesen 41 településen zajlik az oktatás. A jelentkezők háromnegyede az ungvári, a nagyszőlősi és a munkácsi régióban él.
A projekt a magyar kormány, illetve intézményei – a nemzetpolitikai államtitkárság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – anyagi támogatásával valósul meg. A tanfolyam résztvevőinek mindössze egy jelképes, 250 hrivnyás (kevesebb mint 3000 forint) összeget kell befizetniük a munkafüzetek és feladatlapok kinyomtatásáért.
Az oktatás 2016. márciusi elindítása előtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy a magyar nyelv iránt többen érdeklődnek a térségben, mint ahányan például angolt szeretnének tanulni. (Az utóbbi évtizedben gombamód elszaporodtak a privát nyelviskolák Kárpátalja nagyobb városaiban – Ungváron, Munkácson, Beregszászon, Nagyszőlősön – és másutt is, ám ukrajnai mércével magasak a tandíjak. Ennek ellenére ezeket az intézményeket is sokan választják.)
Így az első képzési turnus sikere borítékolható volt, de a tanfolyam népszerűsége minden előzetes várakozást felülmúlt – tudtuk meg Váradi Natáliától, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felnőttképzési Központjának a vezetőjétől.
„Mi koordináljuk a magyarnyelv-tanfolyamokat, ami nem egyszerű feladat. A most is zajló ötödik turnust beszámítva közel 14 ezren vettek részt képzésen. Az első négy kör tízezer hallgatójából hatezren tettek sikeres záróvizsgát és kaptak A1 vagy A2 szintű nyelvtudást igazoló tanúsítványt. A tanfolyamok helyszíneinek a megjelölésekor olyan településekre esett a választásunk, ahol a magyar lakosság aránya húsz százalék körül vagy az alatt van. Egy másik szempont a kárpátaljai turisztikai vonzáskör, valamint a magyarság szempontjából fontos, történelmi jelentőségű emlékhelyek vagy természeti értékek közelsége.
Ami a jelentkezők motivációját illeti, sokan továbbtanulási és munkavállalási célból szeretnének megtanulni magyarul. Azoknak a száma is nagy, akik az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentességét kihasználva utazni szeretnének, magyarul pedig az anyaországon kívül a Kárpát-medencei utódállamok jelentős részében is jól el lehet boldogulni. Másokat Magyarország gyógyüdülési lehetőségei, termál- és élményfürdői vonzanak, esetleg ott szeretnék kezeltetni magukat” – sorolta a gyakorlatias megfontolásokat Váradi Natália.
Másrészt a budapesti kormány és a KMKSZ által a kárpátaljai magyar közösség szülőföldön való megmaradása és boldogulása érdekében kidolgozott Egán Ede gazdaságfejlesztési program pályázataira jelentkező vállalkozóknak is segítséget nyújt a képzés, hiszen az egyik alapfeltétel a magyar nyelv ismerete. Ezt a sikeres nyelvvizsgáról kiállított okmánnyal is igazolhatják azok, akik nem magyar iskolában tanultak.
S még egy szempont: Ungváron az utóbbi években annyi ukrán/ruszin hívő látogatja a református templomot, hogy számukra ukrán nyelvű istentiszteletet is tartanak. Így természetesen a helyi református egyházközség szintén kivette a részét a nyelvoktatás feltételeinek a megteremtéséből, hiszen mégiscsak a magyar prédikáció megértése a cél.
Sevcsenko Valér is elvégezte a tanfolyamot. Mint fogalmazott, fontosnak tartja, hogy kárpátaljaiként tudjon a nyelvünkön.
„Gyerekkoromtól beszélek magyarul, de nagyon sok időt töltöttem Kazahsztánban s az egykori Szovjetunió más vidékein, és egy kicsit elfelejtettem a nyelvet. Szeretném felfrissíteni a tudásomat, mert úgy vélem, hogy itt, Kárpátalján mindenkinek tudnia kellene magyarul. Emlékszem, hogy gyerekkoromban Ungváron az emberek 70-80 százaléka beszélte, de legalábbis megértette a magyart.”
A Latorca folyó völgyében megbúvó Szolyván 2002-ben indult el újra a nyelvünkön történő iskolai oktatás. A 17 ezres, zömmel ruszin, ukrán lakosságú városban alig 350-en vallják magukat magyarnak, de a településen négyosztályos magyar elemi működik. A közel hatvanéves kényszerszünet következtében azonban a magyar gyökerű családokban is gyakran már csak a dédszülők beszélik az anyanyelvüket. Máró Sándor a felmenői iránti tiszteletből iratkozott be a tanfolyamra.
„Azért tartottam fontosnak, hogy részt vegyek a képzésben, mert a magyar a nagyszüleim anyanyelve. Én is fejleszteni szeretném a nyelvtudásomat.”
A nyelvoktatók kiválasztásánál fontos szempont a jó kommunikációs készség, valamint a magyar ismerete mellett a megfelelő ukránnyelv-tudás. Bem Julietta az Ungvári Nemzeti Egyetemen, az ukrán–magyar oktatási-tudományos intézet nemzetközi kapcsolatok szakán tanul, szabadidejében pedig magyar nyelvet oktat ukránoknak.
„Harmadízben vállaltam el a tanári feladatot; voltak már hat-, valamint hetvenkét éves »nebulóim« is. Délutánonként, az iskolai program vagy a munka befejeztével, illetve hétvégenként tartjuk a nyelvórákat, így jó eredménynek tartom, hogy a résztvevők 80 százaléka sikeres vizsgát tett. Remélem, az októberben végződő tanfolyam után is így lesz. A gyakorlati munkát helyezzük a középpontba: élőbeszéd, olvasás, szövegértelmezés és -alkotás. De azért alapfokon a nyelvtant is el kell sajátítani. Ami a résztvevők céljait illeti, azok nagyon különbözők. Sokan a magyar gyökereiket erősítik meg, de van, aki Magyarországon keres munkát, vagy éppen át szeretne települni és állampolgárságot akar szerezni.”
Nem túlzás, hogy sikertörténet a kárpátaljai magyarnyelv-oktatás az ukránok, ruszinok körében. Bármi is motiválja a tanfolyamok résztvevőit, a tanulás során mindenképpen betekintést nyernek a magyar kultúrába, történelmi ismeretekre tesznek szert, s ezáltal is erősítik a két nép kapcsolatát.
Borítófotó: Gólyák a kijevi kadétiskolában. Nekik biztos a pálya, kárpátaljai kortársaik közül sokan a magyar nyelvtudással szeretnének boldogulni
