Bár 2016-hoz képest valamelyest csökkent ez a mutató, északkeleti szomszédunk mégis két esztendeje vezeti a cigarettacsempészeti listát. Az illegális dohányáru okozta költségvetési kiesést évi egymilliárd euróra becsülik, ami komoly aggodalmat vált ki Brüsszelben, különös tekintettel az Ukrajna és az Európai Unió között egy éve életbe lépett társulási megállapodásra.
Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Kijev semmit sem tesz a feketekereskedelem megfékezése érdekében, azonban a cigaretta ukrajnai jövedéki adójának az emelésére elfogadott nyolcéves terv egyelőre nem hozott áttörést. A dohánytermékek megdrágultak ugyan (aminek egyáltalán nem örül az ország több mint hétmillió dohányzó állampolgára), de ezzel együtt fennmaradt a jelentős árkülönbség a helyi piacot és az európai országokét összehasonlítva, ami továbbra is vonzóvá teszi a törvénytelen dohány export-import üzletet. Míg Ukrajnában 25–30 hrivnyát, vagyis 250–300 forintot kell fizetni egy doboz cigarettáért, addig például Magyarországon 1000–1200 forintba kerül az azonos márkájú füstölnivaló.
A csempészet pedig megállíthatatlanul zajlik kicsiben és nagyban: közúton, vasúton, vízen és levegőben, sőt a föld alatt is. Megmaradtak ugyan a közismert megoldások (az autó benzintartályában, a pótkerékben, a műszerfal alatt, valamint a testi ruházatban elrejtett dohányáru), de a technikai fejlődés és az emberi fantázia határtalan.
Az unió gazdaságát persze nem a fizetés- vagy nyugdíj-kiegészítés végett pár doboz cigarettát csempésző ukránok veszélyeztetik, hanem a nagypályás játékosok. Az utóbbi időben a szlovák, a magyar vagy a román hatóságok többször bukkantak illegális dohánytermékekre a hivatalos menetlevél szerint fűrészárut szállító kamionokban, farönkök vagy deszkák között gondosan kialakított üregekben, de gyakorlatilag bármilyen áruban elrejtve, még vasércet szállító tehervagonokban is.
Tavalyelőtt nagy visszhangot váltott ki és Ukrajna akkori pozsonyi nagykövetének az állásába került az Asztély–Beregsurány határátkelőn történt lebukás, amikor az ukrán titkosszolgálat (SZBU) munkatársai a vámosokkal közösen feltartóztattak egy mikrobuszt, amellyel diplomáciai küldeményként feltüntetve közel 57 ezer csomag ukrán zárjegyű cigarettát próbált átcsempészni a határon a pozsonyi kijevi képviselet egyik alkalmazottja.
Léptékét tekintve kiemelkedik a többi közül a szlovák hatóságok által hat éve felfedezett csempészalagút, amely Ungvárról a szomszédos szlovákiai Felsőnémetibe vezetett. A mintegy hétszáz méter hosszú, jól kiépített föld alatti vágat átmérője kilencven centiméter volt, s a lefektetett sínpáron elektromos meghajtással, tizenhat csilléből álló szerelvényen szállították a cigarettát (egyes információk szerint legalább húszezer kartonnyit, de kokaint és illegális bevándorlókat is) az Európai Unióba. A ház, amelynek a garázsából indult a járat, egy külvárosi elitnegyedben van, ahova jobbára az SZBU munkatársai költöztek, s az épületet is egy korábbi titkosszolgálati embernek utalták ki. A tanúk szerint mindennap tehergépkocsik, kisbuszok érkeztek oda. A tárgyaláson elhangzott, hogy a házat egy nyugdíjas asszony nevére íratták, de ő már öt éve meghalt. Mindenesetre azóta sincs hír arról, hogy valakit is elítéltek volna. Hasonló „metróalagútra” bukkantak pár héttel később a kettézárt faluként elhíresült Kisszelmenc (Ukrajna)–Nagyszelmenc (Szlovákia) ikertelepülés határán átnyúlva. Itt azonban felkészületlenebbek voltak az építők, vagy a talajviszonyok okoztak gondot: a vágat helyenként beomlott, a jól álcázott bejáratát a nyomozók egy helyi, ruházatot és divatárut forgalmazó üzlet irodahelyiségében, négy méterrel a felszín alatt találták meg.
A Tisza ukrán–román szakasza is kedvelt a csempészek körében. A folyó ezen a részen még nem túl széles, így itt rendszerint könnyűbúvárok szállítják a vízhatlan anyagba csomagolt cigarettakarton-bálákat a túlpartra. Mivel ebben az esetben tiltott határátlépés is megvalósul, sokszor előfordult már, hogy a határőrök járőrözés közben lecsaptak a csempészekre, akik a dohányárut hátrahagyva próbáltak elmenekülni a helyszínről. Ha elmarad a tettenérés, akkor legfeljebb tiltott határátlépés kísérletéért lehet közigazgatási bírságot kiszabni rájuk. Sőt, nemegyszer a lebukott búvárok fiatalkorúak voltak, akiket még kevésbé lehet felelősségre vonni.
2015 októberében az ukrajnai és a magyarországi sajtó is cikkezett annak a miskolci sárkányrepülőnek az esetéről, akire két ukrán tettestársával együtt a Csap–Záhony határátkelőtől pár kilométerre, a kárpátaljai Nagydobrony közelében csaptak le az ukrán határőrök. Az utóbbi években egyre komolyabb teherbírású drónokat is bevetnek az elkövetők. Tavaly októberben Ungváron a határőrök a város szélén, az ukrán–szlovák határnál figyeltek fel a repülő tárgyra, majd az irányítókat is megtalálták, később pedig a házat is, ahol lefoglalták a pilóta nélküli légi eszköz távirányítóját, pótakkumulátorait, valamint több száz doboz cigarettát.
A kuriózumok között mindenképpen említést érdemel az ez év februári eset, amely még a sokat látott csapi vámosokat is elképesztette. A magyar–ukrán közúti átkelőn egy Szerbiából érkezett kamion rakterében 307 ezer doboz zárjegy nélküli cigarettát találtak. A rakománykísérő okmányok szerint a szállítmány címzettje egy Odessza megyei határátkelőn üzemelő duty-free áruház volt, ahol állítólag értékesíteni akarták volna. A dokumentumokból azonban hiányzott a csak vámmentes értékesítésre vonatkozó bejegyzés, ezért a hatóságok csempészés alapos gyanújával lefoglalták a szállítmányt és a járművet is.
Tavaly a legális ukrán cigarettapiac 67,1 milliárd szálat tett ki, az illegális forgalmat pedig megbecsülni sem lehet. Az ágazat „kifehérítésében” az ukrán termelők egy része sem érdekelt. A multik kezébe került dohányipari vállalatok betartják a törvényeket, de a helyi piaci szereplők a részesedésük megtartása érdekében inkább átvállalják az adóemelés egy részét, hogy elkerüljék a drasztikus áremelést. Így viszont a költségvetés is elesik a remélt bevételek egy jelentős hányadától. Abszurd módon arra is van példa, hogy a termelő az önköltségi ár alatt értékesíti a dohányárut, ami ellentmond ugyan a józan észnek és egyértelműen adócsalásra utal, de jogszabály mindeddig nem tiltotta az ilyen „üzletpolitikát”. Most törvénymódosítással próbálják bezárni a kiskaput, de illúzió a csempészet gyors visszafogásában reménykedni.
Borítófotó: Nyugdíj-kiegészítés Kijev főterén. A nagypályások is nyugodtan alszanak, mivel a hatóságok gyakran szemet hunynak
