… – állapítja meg elemzésében az amerikai Geopolitical Futures tanácsadó cég, de hasonló véleményt fogalmaz meg egy ismert ukrán hitelszakértő is.
MÉLYÜLŐ VÁLSÁG
Oleh Usztenko kijevi közgazdász, aki az ukrán kabinet mellett az egykori szovjet tagállamok kormányainak is rendszeresen ad tanácsokat, megállapítja, hogy az ország évek óta helyben topog. Noha a Majdan-forradalom 2014-ben elsöpörte a korábbi, Moszkva-barát kormányt, Ukrajna gazdasági helyzete csak rosszabb lett. Sőt, ha visszatekintünk az 1991-es esztendőre, amikor a Szovjetunió felbomlott, az ország gazdasága jelenleg az akkorinak a 75 százalékán áll, miközben globálisan két és félszeres volt a bővülés. A lemaradást mutatja, hogy a volt szovjet tagköztársaságok közül egyedül Üzbegisztánban volt magasabb az inflációs szint 2018-ban. Ott 15 százalékot jelentettek, Ukrajnában 11 százalékról van adat.
A Geopolitical Futures rámutat, hogy a 2014-es forradalmat az ország gyenge gazdasági teljesítménye előzte meg, amit a továbbiakban súlyosbított a kelet-ukrajnai Oroszország-párti felkelés és a Krím elcsatolása. Mindez arra ösztönözte északkeleti szomszédunkat, hogy még erősebben hangoztassa nyugati orientációját. Decemberben elhárult az országot fenyegető katasztrófa, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elfogadott egy új, négy évre szóló, 3,9 milliárd dolláros készenléti hitelt Ukrajna számára; ebből 1,4 milliárdot már folyósítottak. Az ukrán adósság jelenleg eléri a bruttó hazai termék 70 százalékát. Ez a segítség azonban csupán sebtapasz a bajokra. Kijev számára ez az esztendő komoly kihívás lesz, mert emberek milliói érezhetik a bőrükön a hitelezők által megkövetelt gazdasági reformok következményeit.
Az idén ráadásul két fontos választás lesz Ukrajnában: március 31-én elnököt, októberben pedig parlamenti képviselőket választanak. Oleh Usztenko szerint a politikusoknak nehéz lesz úgy kiállni a szavazók elé, hogy az életszínvonal javulását és a korrupció visszaszorítását ígérjék, miközben emelik majd a gáz árát, az IMF által sürgetett korrupcióellenes bíróság pedig fel sem állt, noha tavaly erről határozatot fogadott el a parlament.
RIASZTÓ ADATOK
A Geopolitical Futures jelentése alapján az ukrán gazdaság majdnem minden mutatója válságos állapotot jelez. Az ország népességének a hatvannégy százaléka a nemzeti szegénységi küszöb (ez a havi bruttó 90 ezer forintnyi hrivnya átlagjövedelem 75 százalékos szintjét jelenti) alatt él, hatvan százalék a megélhetési minimum (1853 hrivnya, mintegy 19 ezer forint – a szerk.) alatt tengődik! Az ukrán szociális ügyekért felelős miniszter megjegyezte, hogy 2014 és 2017 között 8-ról 55 százalékra nőtt a szegénység aránya.
Az infláció növekedése állandó probléma. Noha a hivatalos adatok szerint tavaly tíz százalék körüli volt, a valós szám ennél jóval nagyobb. A legfontosabb fogyasztási cikkek 87 százalékának emelték az árát. A burgonya ellenértéke a duplájára nőtt november óta (35-ről 70 forintnyi hrivnyára), s egy év alatt 115 százalékkal drágább lett a vöröshagyma (most 21 hrivnya, azaz 212 forint), 60 százalékkal a káposzta és a sárgarépa (mintegy 80 forint). A kenyér, a szalonna, a marhahús 14-17 százalékkal drágult (23, 76 és 127 hrivnyára). A szolgáltatások díja is nőtt. A tömegközlekedés ára 26, a cigarettáké 16, a gyógyszereké 10 százalékkal emelkedett. A gáz drágulása különösen érzékenyen hat a lakosságra. Az IMF elvárja Ukrajnától, hogy csökkentse az állami támogatást. Az állam egyelőre nem tett eleget ennek a kérésnek, de tervezik, hogy május elsejétől tizenöt százalékkal megemelik a gáz díját, 2020-ra pedig elérik, hogy piaci áron adják el. Északkeleti szomszédunkban tavaly a piaci ár durván negyven százalékáért értékesítették a gázt a lakosságnak, de 2015-ben még csak tizenkét százalék volt a mérték.
A jelentés beszámol arról, hogy a mélyülő szegénység és a katonai aktivitás fokozódása a migráció új hullámát indítja el. Az ukránok életszínvonaluk javítása érdekében más országokba vándorolnak. Az IMF adatai szerint két-három millióra tehető azok száma, akik külföldön dolgoznak, Kijev 3,2 millióról beszél. Az ENSZ becslése alapján 2017-ben összesen mintegy hatmillió ukrán állampolgár élt tartósan külföldön. A tömeges kivándorlás a hazai politikai életre is súlyos kihatással van. A kinti munkavállalás egyik legfőbb iránya Oroszország. Karácsony előtt hosszú autósorok kígyóztak az orosz–ukrán határon, amikor az ukránok hazatértek szabadságra, s ugyanez volt megfigyelhető az ünnepek után, amikor Oroszországba igyekeztek vissza a vendégmunkások.
ÓRIÁSI VÉDELMI KIADÁSOK
Nehéz megmondani, hogy a problémákkal küzdő ukrán kormány tehetetlensége a bajok tünete vagy az oka. Kijev láthatóan képtelen megvédeni állampolgárait. Az államnak készpénzre van szüksége, hogy visszafizesse a mintegy 17 milliárd dollárnyi (több forrásból származó) külföldi kölcsönt, amelyet még 2014–15-ben vett fel. Ez a szám egybeesik az ország teljes arany- és valutatartalékával, amely 17,7 milliárd dollár. A kölcsönök zömét 2019 második felében kell megtéríteni, éppen akkor, amikor a gáz állami támogatását visszanyesik, a fogyasztói árakat emelik, ráadásul választásokat is tartanak.
Kijev közben növeli a katonai kiadásait. A választási kampány lényeges eleme, hogy a kabinet folyamatosan fenntartsa az orosz agresszió fenyegetésének rémét. Decemberben adták hírül, hogy a kormány 2019-ben 16 százalékkal kívánja növelni a hadseregre fordított költségeket. (Az állami büdzsében 7,66 milliárd dollárt különítettek el a teljes védelmi szektorra – a szerk.) A védelmi és a biztonsági erők finanszírozása ezzel eléri a GDP öt százalékát. Megjegyzendő, hogy 2017-ben mindössze öt olyan ország akadt a világon, amely ennél nagyobb mértékben költött a hadseregére. A választások előtt Petro Porosenko elnöknek nehéz lesz megértetnie a polgárokkal új szlogenjét – „Hadsereg, anyanyelv, hit” –, miközben 2014-ben azt ígérte, hogy országa új életminőségben él majd.
Ukrajna lakói nem lesznek boldogok a gazdasági reformoktól, de az elnökjelölteknek sem lesz könnyű megfelelni a polgárok elvárásainak, egyúttal jóban lenni az IMF-fel is. Kijev nincs irigylésre méltó helyzetben, amikor valójában csak rossz lehetőségek közül választhat.
Oleh Usztenko úgy véli, Ukrajna számára nincs igazi választás. Egy kiút lenne, ha a gazdasága hirtelen némi eredményt érne el, s akkor megmaradna még létező államként, vagy a teljes összeomlás vár rá.
népviseletben az egyik dnyeper-hídon a nemzeti egység napján. nagy a tolongás az elnökjelöltek között is, az első hatnak 8 és 13 százalékos
a támogatottsága