ITTHON EGYRE TÖBBEN PRAKTIZÁLNAK
Nagy port kavart Zacher Gábor múlt heti bejelentése, hogy távozik a Honvédkórházból, azaz a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrum (SBC) vezetői posztjáról. A szakember nyilatkozatai azt sugallták, hogy az ország legnagyobb egészségügyi intézményében is orvoshiánnyal küzdenek.
A korábbi osztályvezető ugyanis – akinek a szerződéséről már korábban úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítják meg – azt nyilatkozta, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztálya a minimumfeltételeket sem tudta teljesíteni. „Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek hatvan százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni.” Zacher és a távozása utáni ellenzéki hangulatkeltést az országos statisztikák cáfolják.
TÖBB AZ ORVOS, MINT 10 ÉVE
Nézzük a legfrissebb egészségügyi statisztikát. A Magyarországon dolgozó orvosok számáról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölt adatokat, amelynek alapján szó sincs arról, hogy Magyarországon orvoshiány lenne. Sőt, az MSZP–SZDSZ-kormányzáshoz, a Gyurcsány-korszakhoz képest sokkal több orvos dolgozik az országban és a tízezer lakosra jutó orvosszám is nőtt.
Az adatokból kiolvasható, utoljára 2014-ben közelítette meg ezt az adatot az orvostársadalom.
A statisztikák azt mutatják, hogy egy évtized alatt huszonkét százalékkal bővült a dolgozó orvosok száma. Miközben azonban az összlétszám emelkedett, a háziorvosok száma csökkent.
Ez azért érdekes adatsor, mert a háziorvosok praxisellátmányát a kormányzat az előző ciklusban drasztikusan megemelte: az elmúlt években összességében 520 ezer forinttal nőtt az alapellátó orvosok támogatása. 2010 óta ez az összeg 70 százalékkal emelkedett. Az idén márciusban 130 ezer forinttal növelték ezt a keretet.
A Magyarországon végzett összes orvos – szintén KSH-adatok alapján –
65 320 volt tavaly, nekik kicsivel több mint felük végez itthon munkát. Igaz, arra nem tér ki a statisztika, hogy ennek mekkora része tehető a magán- és mekkora az állami szektorba.
KIVÁNDORLÁSCSÖKKENÉS
Szintén érdekes adatokra lehet bukkanni az Állami Egészségügyi és Ellátó Központ (ÁEEK) honlapján, ahol részletes táblázatot vezetnek arról, hányan igényelnek az egészségügyben külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági engedélyt. Fontos tudni azt is, amikor „orvoselvándorlásról” beszélünk, hogy a kikért engedélyek száma nem jelenti azt, hogy pontosan ennyi orvos költözött ki külföldre, hiszen előfordulhat, hogy valaki kikéri ugyan a papírokat, de végül nem távozik az országból, sőt olyan is lehet, hogy valaki párhuzamosan praktizál itthon és a határon túl.
Nyolc év alatt tehát ez a statisztikai adat hatvanszázalékos csökkenést jelent. Azt is tudni kell, hogy az elmúlt években külföldi munkavállalási engedélyt kérő orvosok közül közel 1500-an dolgoznak ma a magyar betegellátásban, mivel vagy nem mentek külföldre, vagy időközben hazatértek. De az is lehet, hogy ők egyszerre végeznek munkát itthon és külföldön is.
BÉREMELÉSEK, JOBB KÖRÜLMÉNYEK
Az adatokból összességében kiolvasható az is, hogy 2010-hez képest tíz százalékkal nőtt a Magyarországon dolgozó orvosok száma: nyolc éve kevesebb mint harmincnégyezren vállaltak munkát az országban. Ezzel párhuzamosan pedig negyven százalékkal többen végeztek az orvosi egyetemeken, igaz, ezek között szerepelnek külföldiek is.
Nem csak a számokban tükröződik változás, még az érdekvédő szervezetek is elismerik, hogy a 2012–2013-as huszonhét százalékos béremelés, majd a tavaly és tavalyelőtt összesen 207 ezer forintos alapbéremelés megtette a hatását, de változásokat hozhatott a rezidensösztöndíjak fenntartása, illetve a szakdolgozókat érintő fizetésemelések is.
Az itthon dolgozó orvosok és szakdolgozók számának emelkedése azonban továbbra sem ad okot megnyugvásra, a rendszerből ugyanis sokan hiányoznak még. A tavaly orvosi diplomával regisztráltak közül ugyanis sokan vagy már nyugdíjba vonultak, vagy szülési szabadságon vannak, pályaelhagyók, illetve külföldre költöztek.
ÁLTALÁNOS GOND
Az orvoshiány azonban általános európai probléma, amely Kelet-Közép-Európát még súlyosabban érinti. Az Európai Unió előrejelzései szerint 2020-ra egymillió orvos hiányzik majd az európai ellátórendszerből. Éppen ez év július végén látott napvilágot a hír, hogy csaknem tízezren hiányoznak a német ellátórendszerből. Andreas Gassen, a német szövetségi orvosi kamara elnöke a Rheinische Postnak azt mondta, egy komplett egyetemi évfolyamnak megfelelő orvosszám hiányzik ma Németországban.
Arra figyelmeztetett, hogy a német háziorvosok harmada nyugdíjas korú, és öt éven belül visszavonul. A szakorvosoknál három év múlva ugyanez lesz a helyzet – folytatta –, kettő-öt éven belül markánsan érezhető lesz a hiányuk. Hozzátette, ha nem készül ennek elhárítására hatékony stratégia, akkor „öt-tíz éven belül nem lesz szinten tartható az egészségügyi ellátás mai színvonala”.
