Újrázni készül Johannis

Mátrix
A novemberi voksolásra készülve a pártok egymás után jelentik be jelöltjeik nevét. A balközép szociálliberális koalíció nem állít közös jelöltet, így Klaus Johannis jelenlegi államelnök indul a legnagyobb eséllyel.

ROMÁN ELNÖKVÁLASZTÁS

Romániában november 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, majd két héttel később, 24-én a másodikat. A második fordulóba az első két legtöbb szavazatot gyűjtő jelölt kerül be, amennyiben senkinek sem sikerül megszerezni az első körben a szavazatok többségét. A másodikban az nyer, aki a legtöbb voksot gyűjti. A felmérések hónapok óta azt mutatják, hogy a jelenlegi elnök népszerűségi indexe stabilan 40 százalék körül mozog. A második legnépszerűbb politikus, Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi házelnök, a kisebbik koalíciós párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke a legoptimistább becslések szerint is csak feleakkora közkedveltségnek örvend. 

 

PSD-MEGLEPETÉS

A népszerűségi listán elfoglalt hely alapján az ALDE joggal várta el, hogy a koalíció fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Tăriceanut támogassa, csakhogy a PSD hagyományosan Románia legnagyobb pártjának számít, évtizedek óta rendszerint magabiztosan, 30-35 százalékkal nyerte a választásokat. A szociáldemokraták jelenleg mély válságban vannak, miután volt pártelnöküknek, Liviu Dragneának május végén börtönbe kellett vonulnia egy korrupciós ügy miatt. Utóda a Dragnea által kijelölt Viorica Dăncilă miniszterelnök lett, akiről az az általános benyomás alakult ki, hogy számára túl nagy feladat a kormányfői tisztség. Így nagy volt a meglepetés, amikor a PSD mégis úgy döntött, hogy frissen megválasztott pártelnökét küldi versenybe az államelnök-választáson. 

Elemzők szerint a PSD legfeljebb arra számíthat, hogy jelöltje a második fordulóba kerül, de esélytelen a végső győzelemre. A párt legutóbb csaknem húsz évvel ezelőtt, 2000-ben nyert elnökválasztást, Ion Iliescu révén. A PSD-nek a mintegy egyharmados stabil szavazóbázisa rendszerint csak arra elég, hogy a párt jelöltjét belője az első helyről a második fordulóba, ott azonban a jobbközép jelöltjével szemben rendszerint alulmarad. A 2004-es, a 2009-es és a 2014-es elnökválasztáson szoros volt a küzdelem, most viszont nem így tűnik, hiszen a jobbközép pártok az elmúlt két évben megerősödtek, amit jól tükröz a májusi európai parlamenti választás eredménye is. Akkor a legnagyobb ellenzéki politikai erő, a Johannist támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) győzött 27 százalékkal, második lett a PSD történelmi mélypontnak számító 22,5-del, amelytől alig 0,1 százalékponttal maradt el a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), illetve a Dacian Cioloş volt technokrata kormányfő és európai uniós mezőgazdasági biztos vezette PLUS alkotta választási szövetség. Ez utóbbi történelminek számító 22,4 százalékos eredményt ért el, így a PNL és az USR–PLUS együtt szinte eléri az 50 százalékot. A kormánypártok kudarcát csak fokozta, hogy az ALDE el sem érte az 5 százalékos bejutási küszöböt. Ilyen jobboldali fölény mellett egyedül az összefogás látszott a balközép pártok járható stratégiájának az elnökválasztási kampány tükrében, de ezeket a számításokat áthúzta a PSD, amelynek országos ügyvezető testülete eldöntötte: Dăncilă kormányfő személyében saját jelöltet állítanak. A szociáldemokraták azzal érveltek, hogy egy más, nem szociáldemokrata jelölt támogatása mérhetetlen presztízsveszteség lett volna.


Klaus Johannis román államfő. Ellenfél kerestetik

LESZÁMOLÁS

Ezt követően az ALDE figyelmeztette nagyobbik koalíciós partnerét, hogy feszültségek állhatnak elő a koalíció működésében, hiszen meglehetősen elégedetlenek amiatt, hogy a szociáldemokraták nem Tăriceanut támogatják. Ez utóbbi 2004-ben lett miniszterelnök, miután Traian Băsescu lett az államfő. Tăriceanu kezdettől fogva ellenezte a Băsescu által szorgalmazott korrupcióellenes küzdelmet, amely a megkérdőjelezhetetlen erényei mellett komoly kételyeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az eljárások végső célja egy politikailag irányított leszámolás a titkosszolgálatok bevonásával és korlátlan hatalommal való felruházásával. Tăriceanu rendszerint szóvá tette, hogy a belföldi titkosszolgálat által irányított korrupcióellenes ügyészek és bíróságok tevékenysége következtében egyre gyakrabban sérülnek az emberi szabadságjogok, és nem tartják tiszteletben az ártatlanság vélelmét. Tăriceanu kitartott álláspontja mellett, így egyre jobban eltávolodott egykori pártjától, a PNL-től, majd új liberális pártot alapított ALDE néven, és szövetségese lett a szociáldemokratáknak. 

Tăriceanuék azonban most nem hajlandók többet engedni a szociáldemokratáknak, így ők is nevesítették pártelnöküket az elnökjelölti küzdelembe. Még egy utolsó esély lehetne a kormánypártok számára, ha a PSD az augusztus 24-ére tervezett kongresszusáig közös stratégiát dolgoz ki az ALDE-val és a Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő vezette PRO Romániával, hiszen a szociáldemokraták várhatóan akkor adják végleg az áldásukat a párt államelnökjelöltjére, így addig van még némi remény egy közös jelölésre, de ennek a gyakorlati valószínűsége igen kicsi.  

Várhatóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is állít saját jelöltet. A magyar szervezet szeptember elején nevezi meg az emberét. Két fő opciójuk van, vagy az RMDSZ-elnököt, Kelemen Hunort, vagy egy párton belüli, akár kívüli, de nagy népszerűségnek örvendő civilt indítanak. Az RMDSZ csupán a szavazatok 3-4 százalékára számít, ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a kampányban legyen saját jelöltje, aki elmondhatja a romániai magyarság követeléseit. 

 

POFON JOBBRÓL

A balközép pártoknak némi vigaszt jelent, hogy a jobboldalon is megoszlanak majd a szavazatok, hiszen Johannis mellett az USR–PLUS támogatásával Dan Barna is jelöltként indul. Az USR elnöke elsősorban a nagyobb városok fiatal szavazóira, a multinacionális cégek alkalmazottaira, vagyis az aktív lakosságra és a külföldön élő románok millióinak szavazataira számít. A PSD számára az lenne a legnagyobb arculcsapás, ha a jelöltje még a második fordulóba sem jutna be, és Johannis kihívója Dan Barna lenne, így ugyanis két jobboldali elnökjelölt közül választhat majd a lakosság. Ez a forgatókönyv nagymértékben függ az elnökválasztásig várható eseményektől, elsősorban attól, hogy a PSD-nek mennyire sikerül konszolidálnia pozícióit, és kievickélni a mély válságból, amelybe az elmúlt két és fél év kormányzás sodorta. 

 

Borítófotó: Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi házelnök. Támogató kerestetik