Az országgyűlési választás óta a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíción (DK) kívül szinte az összes ellenzéki párt a belső konfliktusaival van elfoglalva. Az MSZP viszonylag gyorsan rendezte sorait, ugyanakkor Tóth Bertalan személyében egy kevésbé karizmatikus vezetőt választottak a szocialisták, így a volt kormányfő könnyedén tudja dominálni az ellenzéki politikát.
Az eddigi EP-választások egyikén sem érte el a negyven százalékot a részvétel, 2014-ben például csupán a választók alig több mint a negyede fáradt az urnákhoz. Ez a helyzet a jó mozgósítási képességű és aktív szavazótáborral rendelkező pártoknak kedvez, ezt az ellenzéki formációk közül egyedül a DK tudja felmutatni. Négy éve például az országos közvélemény-kutatások alapján az önmagában a parlamenti, ötszázalékos bejutási küszöböt sem elérő Gyurcsány-párt majdnem megelőzte az MSZP-t.
Az azóta eltelt időszakban ráadásul tovább erősödött a Demokratikus Koalíció pozíciója, ez év áprilisában már önállóan bejutottak az Országgyűlésbe. A bukott miniszterelnök sikeresen kihasználta a többi ellenzéki párt vezetési válságát, az őszi parlamenti szezonkezdet szinte csak tőle volt hangos. Szintén Gyurcsány malmára hajtja a vizet, hogy pártja évek óta következetes bevándorlás- és EU-párti politikát folytat, mellyel a szavazóknak csupán egy kis, azonban annál aktívabb csoportját képes megszólítani.
A legérdekesebb kérdés, hogy az egyes pártok kiket delegálnak majd az Európai Parlamentbe. A Figyelőnek nemrég Szanyi Tibor szocialista politikus úgy nyilatkozott, hogy ő ismét listavezető lenne, ezt azonban információink szerint az MSZP vezetésének a nagyobb része ellenzi, hiszen nincsenek megelégedve az EP-képviselő munkájával. Tovább rontja Szanyi helyzetét, hogy az elmúlt években többször olyan nyilatkozatot tett, amely komoly felháborodást keltett párton belül. Sokaknál az verte ki véglegesen a biztosítékot, amikor az MSZP esetleges megszüntetéséről beszélt. Tovább élezi a szocialista párton belüli feszültséget, hogy jó esetben is maximum két mandátumot szerezhetnek, így éles küzdelem várható a befutó helyekért.
Nincsen jobb helyzetben a Jobbik sem. A párt 2014-ben három képviselőt delegált az EP-be, akik közül a kémbotrányba keveredett Kovács Béla kilépett a Jobbikból, Morvai Krisztina pedig a balratolódás miatt nyíltan szembeszállt Vona Gáborékkal, és már a Toroczkai-féle Mi Hazánkkal szimpatizál. Az elmúlt hónapokban számos országosan ismert politikus távozott a pártból, most éppen Volner Jánossal együtt három országgyűlési képviselő hagyja ott a Jobbikot. Így még az is kérdéses, hogy maradt-e egyáltalán olyan politikus, akivel fel tudják tölteni az EP-jelölti listát.
Mindezek fényében – ha nem történik gyökeres változás – könnyen elképzelhető, hogy a jövő tavaszi választáson a DK nemcsak az MSZP-t előzi meg, hanem a Jobbikot is. A jelenlegi támogatottsága alapján az LMP legfeljebb egy mandátumot szerezhet, míg a többi egy-két százalékos támogatottságú párt az esélytelenek nyugalmával futhat neki a megmérettetésnek.
