AZ ÁLLAMFŐ TERVEI
Jövőre megnyílik az ukrajnai földpiac, az elkövetkező öt évben nagymértékű privatizáció várható, amit a vállalkozások működtetésének leegyszerűsítése kísér. Mindez mágnesként vonzza majd a befektetőket, véli az államfő. „A legközelebbi öt év alatt gyökeresen megváltozik Ukrajna. Gazdaságunk évi 5-7 százalékkal nő majd” – jelentette ki. A törvényi háttér biztosítása tűnik jelen pillanatban a legegyszerűbbnek, hiszen az elnököt támogató Nép Szolgája pártnak kényelmes többsége van az egy hét múlva alakuló parlamentben.
Az elhangzottak közül a 2019 végéig beígért földreform a legnagyobb horderejű bejelentés. „Ennek révén 2020-ban létrejöhet egy 40 millió hektáros földpiac, az egyik legjobb minőségű a világon – hangsúlyozta Zelenszkij. Ezzel együtt Nona Csornaja, az UNIAN hírügynökség elemzője rámutat, hogy a földértékesítés témája már 2001 óta napirenden van, amikor is a parlament a földkódex elfogadásáig moratóriumot hirdetett a termőföld adásvételére. Ezt már több ízben meghosszabbították, annak ellenére, hogy az idevágó törvényt még ugyanabban az évben megszavazta az akkori rada.
A földpiac megnyitását mindeddig sikertelenül szorgalmazta az ukrán gazdaságot lélegeztetőgépen tartó Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió. Sőt, az Emberi Jogok Európai Bírósága is vizsgálta a kérdést, és egy magánkereset ügyében hozott határozatában rámutatott, hogy a moratórium sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Világbank számításai szerint a földpiac megnyitása évente 0,7–1,5 milliárd dollárt hozhat Ukrajnának. Óvatosabb elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a piaci szereplők nincsenek azonos versenyhelyzetben, így az ukrán csernozjom, vagyis a kiváló feketeföld külföldi spekulánsok kezébe kerülhet.
A tervek szerint a nagyszabású privatizáció a gazdaság más szektorait is érinti – írja az ukrán hírügynökség. Olekszandr Honcsaruk, az elnöki hivatal helyettes vezetője nemrég a Bloombergnek adott interjújában azt fejtegette, hogy elsősorban az állami bankokat kell értékesíteni. Sőt, távlatokban gondolkodva az Ukrán Államvasutak és az Ukrposta eladása is számításba jött. A privatizációt Ukrajna legnagyobb hitelezője, a Nemzetközi Valutaalap is erőlteti, de például 2018-ban a betervezett 21,3 milliárd hrivnya helyett ennek valamivel több mint a tizede, 2,3 milliárd folyt be a költségvetésbe.
Zelenszkijék nem nagyon tehetnek mást, mint azt, hogy belevágnak az évek, évtizedek óta halogatott reformokba. A siker persze nem garantált, de a befektetések statisztikája azt mutatja, hogy Ukrajna jelenleg legfeljebb a spekuláns tőke számára érdekes terep. Az idei év első három hónapjában mindössze 45 millió dollár értékű közvetlen befektetés érkezett az országba. Ennek fő oka az évek óta tartó fegyveres konfliktus Kelet-Ukrajnában, de a befektetőket eltántorítja a reformok lassúsága – mindenekelőtt az igazságszolgáltatásban –, a magántulajdon védelmének szintje és az ukrán gazdaság egyéb hiányosságai – mutat rá az állami hírügynökség.
Borítófotó: Volodimir Zelenszkij elnökjelöltként a választási eredményvárón. Kétszer már nyert, most a privatizációs játszma következik
